„Számos olyan eredményünk van, ami feljogosít minket arra, hogy büszkék legyünk”
Burokban született emberiség — A 21. század történelmét a világűrben írják címmel az MCC szatmárnémeti képzési központjában tartott előadást dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, az ELTE főmunkatársa. Az űrkutatás a gazdaság fejlődésében komoly kitörési pontot jelent, de a háborús konfliktusok kezelésében is hatalmas jelentőséggel bír — mutatott rá a szakember, akit az előadás előtt kérdeztem.
— Miért fontos Magyarország számára, hogy nagy hangsúlyt helyezzen az űrkutatásra?
— Magyarország lelkében, szellemében, eredményeiben, történelmében, értékeiben mindig Európa fontos országai és nemzetei közé tartozott és tartozik ma is. Pont az űrtevékenység egy olyan területe az emberiségnek, ahol nem az számít elsősorban, hogy a Föld felszínén, ennek az égitestnek a felületén ki mennyi területen él, a legjobban az számít, hogy szellemileg mire képes, milyen eredményeket tud az asztalra tenni, hiszen a világűr óriási méreteiben az egyetemes emberiség otthona, a Föld is csak egy pici pont.
Ebben a közegben, ahol az űrtevékenységgel dolgozunk, nagyon komolyan együttműködünk a világ többi nemzetével és nem kell szégyenkeznünk, hiszen nagyon sok eredményt tudunk a magunkénak egészen addig, hogy a világűr határát, az egész világon Kármán-vonalnak hívják, Kármán Tódor magyar fizikus-mérnök neve előtt tisztelegve. Számos olyan eredményünk van, ami feljogosít minket arra, hogy büszkék legyünk. A világon mindenhol ez a szektor egy kitörési pont a gazdaság fejlődésében. Az Európai Űrügynökség számításai szerint egy a hatos megtérüléssel dolgoznak itt a cégek — ez egy óriási mutató — és azt látjuk, hogy az itt elérhető képességek történelmileg is nagyon fontos szerepet töltenek be. Gondoljunk itt az orosz–ukrán konfliktusnál az űreszközök által közvetített adatok jelentőségére a háború alakulásában. Itt fontos megemlíteni Elon Musk amerikai milliárdosnak a szerepét, aki a Starlink rendszeren keresztül nyújt támogatást az ukrán csapatoknak a hadműveletekben.
— Sokszor éri bírálat a kormányt, hogy sokat költ űrkutatásra, az erre szánt összeget egyesek szerint szociális célokra kellene inkább fordítani.
— Ez a szektor nagyon fontos, ezt az Európai Unió tagállamai és az Európai Űrügynökség is így gondolja, ezért van az, hogy 2022 novemberében a tagországok miniszteri értekezletén még tovább emelték a közös költségvetést további kétmilliárd euróval, most már tizenhét milliárd eurónál tart az Európai Űrügynökség költségvetése. Magyarország hozzájárulása 2,39 euró/fő, ha levetítjük lakosságarányosan. Csehország bőven négy euró felett, Románia több mint két euró/fővel járul hozzá a költségvetéshez. Azt tudjuk mondani, hogy Közép-Európa országai egyaránt fontosnak tartják azt, hogy a képességeiket itt növeljék. Ebben az együttműködésben egyébként nagyon fontos szerepe van például a visegrádi négyek által elindított együttműködési rendszernek, amiben szeretnénk a régiós országokat összekötni, harmonizálni a tevékenységüket.
Kisebbségpolitika
— Eltérő módon viszonyulnak a kormánypártok, illetve az ellenzék a határon túli magyarokhoz. Van esély arra, hogy ezen a téren közeledjenek az álláspontok?
— Én nagyon szeretném végre megélni azt a pillanatot — ez egyelőre csak egy hiú ábránd —, hogy a rendkívül internacionalista és globalista magyarországi ellenzék egyszer nemzetben tudna gondolkodni. A nemzetek ugyanis nem felesleges és elavult részei az emberi civilizációnak, hanem szerves alkotóelemei. Ugyanúgy, ahogy egy családban más-más tulajdonsága erős az édesapának, az édesanyának, a gyerekeknek, ugyanígy az emberiség nagy családjában a nemzeteknek a jó és erős erényei, tulajdonságai segíthetik egymást. A nemzetek léte nem kellene, hogy kérdés legyen. Sajnos az internacionalista és marxista gyökerű baloldal nem tud mit kezdeni a nemzet fogalmával. Időnként, amikor úgy érzik, hogy politikai hasznot tudnak szerezni a határon túli magyar emberektől, megpróbálják eljátszani az összetartozás érzését, de 2004. december 5. emléke kitörülhetetlen, mindannyian emlékszünk a baloldal szégyenteljes kampányára.
— A kettős állampolgárság intézménye milyen módon hatott a szomszédos országokkal való kapcsolatokra?
— Mára a szomszédos országokkal javult a kapcsolat. Ha megnézzük, soha nem volt ilyen jó viszony Magyarország és Szerbia között. Hasonlóan intenzívvé vált — minden problémával együtt — a kapcsolat Szlovákiával és Romániával is. Nagyon fontos gazdasági és stratégiai együttműködés jött létre, amiben az említett országokban élő magyarok óriási összekötő erőt biztosítanak. Nagy érték az, ha egy ember egy másik ország állampolgárságával is bír.
— Romániai magyar politikus nyilatkozta, hogy a kettős állampolgárság megszerzésével felgyorsult a kivándorlás is.
— Ez egyáltalán nem igaz. Ha az elvándorlásra gondolunk, sokkal erősebb volt azokban az években — akár az 1990-es években —, amikor elkezdtek megnyílni a határok. Akkor sokkal nagyobb elvándorlás indult el, mint most, amikor a kettős állampolgárság intézményével akár a szülőföldjén maradva is bárki ugyanúgy része lehet az anyaország nemzeti életének. Ez egy fontos pont, ugyanis nem kell elhagynunk a szülőföldünket ahhoz, hogy jogi értelemben is Közép-Európa élő szövetének a része legyünk. Ezt akkor tudjuk megteremteni, ha a határok átjárhatóak, majd később el is tűnnek. Nagy hiba volt az Európai Unió részéről, hogy megtagadta Romániától a schengeni csatlakozást. A határok eltűnése és a többes állampolgárság összeköti a történelmi idők óta itt élő embereket. Egyébként az elvándorlás jelenségét úgy kell megállítani, hogy a szülőföldön legyen biztosítva mindenkinek minél nagyobb jogegyenlőség, minél több lehetőség a gazdasági és kulturális kibontakozásra. Nagyon sok olyan romániai magyar politikus van, aki ténylegesen, sokat tesz ezért.