Az oktatás és a műveltség mindig szorosan összekapcsolódott: az iskola nemcsak ismereteket ad át, hanem a tájékozott, gondolkodó és felelősen cselekvő emberré válást is segíti. A műveltség hagyományosan azt jelenti, hogy az ember érti és értelmezi a világot formáló tudást, értékeket és kulturális jelenségeket.

A digitális korszak azonban új dimenziót adott ennek a fogalomnak: a klasszikus tudás mellett egyre hangsúlyosabbá vált a médiakultúra, vagyis a médiatartalmak tudatos értelmezésének, kritikájának és használatának képessége. Ma már a média meghatározó szerepet játszik abban, hogyan tájékozódunk, kommunikálunk és formálunk véleményt, ezért az oktatás egyik kulcsfeladata, hogy segítsen eligazodni az információk sokaságában, felismerni a hiteles forrásokat és kritikusan viszonyulni az üzenetekhez.

A műveltség és a médiakultúra így együtt teremti meg a tudatos társadalmi részvétel alapját. A médiaműveltség különösen fontos, hiszen a mindennapokban hatalmas mennyiségű hírrel, reklámmal és közösségimédia-tartalommal találkozunk, amelyek értelmezése tudatosságot és kritikai gondolkodást igényel. A téma kapcsán Matusinka Beáta kommunikációs szakembert kérdeztem.

Mit értesz a médiakultúra fogalma alatt?

Nagyon sokat és gyorsan változik a világ, így minden fogalom, folyamat és az ehhez köthető szükséges készségek és tudás tárháza is. Anno, amikor ezelőtt közel 20 évvel elvégeztem az egyetemet, közkapcsolatok és társadalmi kommunikáció szakon, úgy tanultuk, hogy a médiakultúra azokat a társadalmi, kommunikációs és kulturális jelenségeket foglalja magába, amelyek a különböző médiaorgánumokon (írott és digitális sajtó, rádió, audiovizuális csatorna, vagyis a televízió) keresztül jön létre. A modern digitális korban számos új médium jelent meg (közösségi oldalak, blogok, vlogok stb.), amelyek befolyásolják a médiafogyasztási és kommunikációs szokásainkat. Egy másik felosztás szerint a hagyományos médiumok, mint a könyv, színház, nyomtatot sajtó, úgymond nemesítik a lelket, míg a tömegmédia a televízió, rádió, internet inkább manipulatív hatásokat tud kifejteni.

Mennyire tartod fontosnak a médiakultúrát a mai társadalomban?

Úgy gondolom, hogy sohasem alakította ennyire markánsan a világképünket és értékrendünket a média, mint manapság, és sohasem volt ennyire felhígulva ez a szakma. Ez azt jelenti, hogy teljesen más az iránya az információnak. A digitális éra megjelenése előtt magas tudású, jól szervezett szakmai csapat által előállított, többlépcsős tartalmi, formai korrekciós folyamaton esett át egy hír, írás, vagy éppen egy riport, ameddig az írott sajtóban, vagy audiovizuális csatornák egyikén megjelent. Manapság főként a tömegkommunikációs eszközök által, megváltozott az adó-vevő iránya és többirányú információáramlás történik, melyek a mindennapi élet szerves részévé válnak, elmosódnak a magas- és tömegkultúra határai, így mindenki számára elérhetővé válnak a média által teremtett új kulturális formák. Sőt, nem csupán passzív befogadói a médiafogyasztásnak a felhasználók, hanem aktív tartalomgyártókká válnak (pl. bloggerek, vloggerek, kommentelők stb.)

Milyen jelekből lehet felismerni a médiakultúra hiányát?

A médiakultúra megértéséhez elengedhetetlen a médiaműveltség, bizonyos médiakompetenciák fejlesztése, amely képessé teheti a befogadót a médiumokból áradó üzenetek tudatos szűrésére, kritikus gondolkodásra és önálló értelmezésére. Amennyiben valaki nem tart lépést például a vizuális médiakultúrával, a képalkotás nagy léptékű változásaival, alacsony fokú az általános műveltsége, vagy éppen egy veszélyeztettet korosztály tagja, akkor nagyobb eséllyel lehetnek hiányosak a médiafogyasztási szokásai.

Véleményed szerint mely korosztályokat érinti leginkább a médiakultúra hiánya?

Véleményem szerint azt a korosztályt érintheti leginkább a médiakultúra hiánya, ahol az alábbi kompetenciák részlegesen vagy ténylegesen hiányosak: problémaérzékenység, valóság és valótlan közötti különbségtétel, megfelelő ítélőképesség, kritikai érzék, önállóság, autonóm gondolkodás, információ értelmezett befogadása, elemzése, értelmezése, vizuális eszközök adekvát használata. Ebből kiindulva a gyerekeket, kamaszokat és az időseket érhetik leginkább manipulatív hatások.

Milyen veszélyeket jelenthet, ha valaki nem tudja kritikusan értelmezni a médiatartalmakat?

A tömegkommunikációs eszközök megjelenése megváltoztatta mindannyiunk életét, vagy gyakran megváltoztatják magukat a közvetített eseményeket, akár álesemények formájában azért, hogy a média beszámoljon róluk.  Tehát a médiának valóságformáló hatása van, amennyiben valaki nem tudja kritikusan értelmezni a médiatartalmakat egy erős függőségi viszony alakulhat ki. A Magyar Tudományos Akadémia az ELTE vizuális kultúra szakmódszertani kutatási programja alapján az alábbi esetekben lenne szükség médiakultúrát érintő fejlesztésekre:

• a közvetlen tapasztalat és a technikai reprodukciók virtuális világának megkülönböztetése;
• a kritikai készség fejlesztése, a médiatartalmak tudatos megválasztása;
• a kereskedelmi kommunikációval és reklámmal kapcsolatos megfontolt fogyasztói szerep kialakítása;
• tudatos és kreatív részvétel az online kommunikációban;
• az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása;
• a közösségi tartalmak elállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a felelősség, a tájékozottság fejlesztése;
• az online személyiség megtapasztalása.

Mennyire gyakori probléma az álhírek elhívése?

Mindennapos, főként a modern digitális világban talán már az a meglepő, ha egy több forrásból szerkesztett, objektíven összeállított hírrel, tartalommal van dolgunk, így még a szakmabelieknek is jól kell figyelniük az igazi és álhír megkülönböztetésekor.

Hogyan befolyásolják a közösségi média platformjai az emberek véleményalkotását?

A közösségi média platformjai alapjaiban alakítják át a véleményalkotást. Az elköteleződésre és mennyiségre, vagyis eladásra konvertálható algoritmusok felerősítenek bizonyos kommunikációs folyamatokat, mint például a torzítást, véleménybuborékokat és visszhangkamrákat hoznak létre, amelyekben a felhasználók leginkább a sajátjukhoz hasonló nézetekkel találkoznak. Valahol eltűnik az ellentétes véleményeket, nézeteket képviselők közötti építő vitázási forma. A gyors információáramlás pedig felgyorsítja a különböző narratívák terjedését, megkönnyítve a manipuláció és álhírek beépülését a köztudatba.

Milyen szerepe van az iskolának a médiatudatosság fejlesztésében?

Mivel korosztálytól függetlenül mindenki érintett a média és főként a közösségi média hatásaiban, elengedhetetlen, hogy megfelelő fejlesztés, tanítás és tudatosítás ne történjen már egészen kicsi kórtól. Ahogyan fontos megtanulni számolni, írni és olvasni, ugyanolyan fontos manapság megtanulni tudatosan kommunikálni és felhasználni, megérteni a médiát, ennek írott, vizuális és audiovizuális formanyelveit.

Hogyan segíthet a család a tudatos médiahasználat kialakításában?

A tudatos médiahasználat már egészen pici korban el kellene kezdődjön a családon belül, a szülők, nagyszülők segítségével. A szakértők által ajánlott képernyőidő szigorúan igazodik a gyermek életkorához. 2 éves kor alatt a digitális eszközök használata egyáltalán nem javasolt, 5 éves korig napi maximum 1 óra, míg kisiskolás korban napi 1–2 óra az elfogadható, ügyelve a minőségi, fejlesztő tartalmakra.

Milyen módszerekkel lehet ellenőrizni egy hír vagy információ hitelességét?

Elsősorban a forrást érdemes megvizsgálni, ki vagy mi a hír szerzője. Valamint az esetek többségében érdemes még 1–2 egyéb forrásból is utána olvasni. A nemzeti, nemzetközi hírügynökségek, mint például az Agerpress, MTI stb. talán nagyobb valószínűséggel még az objektív hírszerzést képviselik. Sajnos nagyon sok olyan médiaorgánum jelent meg, amely címválasztásban, képekben, tartalomferdítésben a túlzás, félreinformálás mellett dönt a nagyobb népszerűség reményében.

Szerinted a fiatalok vagy az idősebbek vannak jobban kitéve a félrevezető tartalmaknak? Miért?

Szerintem mindkettő. Az idősebbek még nem ebben a médiahasználatban szocializálódtak, így a tévé, rádió, újság hírei nagyobb presztízzsel bírnak, nem szoktak hozzá, hogy kérdőre vonják, amit az erre szakosodott források továbbítanak, míg a fiatalok olyan forrásokból informálódnak, amelyek népszerűek, trendiek és nagyobb a valószínűsége, hogy nem a legszakmaibb felületeket választják. A félrevezető tartalom a kevésbé tapasztalt fiatalokat ugyanúgy megtalálhatja az újszerű felületeken, mint a más, hagyományos felületek tekintélyét haszonélvezők felől.

Milyen következményei lehetnek a médiakultúra hiányának a mindennapi életben?

Az algoritmikus szűrések, vagy filter buborékok miatt a rendszerek a felhasználok korábbi aktivitásai alapján személyre szabják a hírfolyamot, ezáltal a személyes valóság egy szűk szeletét mutatják meg, láthatatlanná téve az ellentétes vagy más nézőpontokat. Erősítik a sokszor téves eszméken mozgó hiedelmeket, míg bizonyos hírek, amelyek éppen ezt cáfolnák meg, el sem érik a potenciális befogadót. A hatalmas követőtáborral rendelkező véleményvezérek (influenszerek) vagy csatornák szűrik, keretezik és csomagolják az információkat, nagy mértékben befolyásolva a követőik álláspontját és politikai vagy társadalmi percepcióit. Erőteljesebbé válik az érzelmi alapú tartalomfogyasztás, a más említett szenzációhajház hírekre alapozva, amelyek gyorsabban alakítják a közvéleményt. Az álhírek és téves információkra alapuló kampányok torzíthatják a valóságképet, aláásva a hiteles intézményekbe vetett bizalmat.

Mit tehet egy átlagember azért, hogy tudatosabb médiafogyasztóvá váljon?

Néha éppen a józan paraszti ész súghatja a legésszerűbb magyarázatokat, amikor érzékelhető, főként felnőttként, hogy túlságosan is polarizált képet, történést szeretnének közölni. Továbbra is fontos a kritikus gondolkodás, elemzés, amikor valahol a fekete-fehér válaszok mögé néz a fogyasztó. Gyermekek esetében szerintem főként a szülő feladata a tudatos médiahasználat átadása, legyen az tiltás, limitálás vagy éppen magyarázás.

Milyen változásokra lenne szükség a médiatudatosság fejlesztése érdekében?

A médiatudatosság fejlesztéséhez elengedhetetlen az oktatási rendszer modernizációja, a pedagógusok folyamatos továbbképzése, a szülők bevonása, és a hiteles tájékoztatást támogató szabályozási keretek kialakítása. A szemléletformálás a társadalom minden korcsoportjára ki kell hogy terjedjen. Oktatási reform szükséges, a médiatudatosságot és a digitális kompetenciákat nem egy-egy témaként, hanem önálló tananyagként, gyakorlatorientált tantárgyként kellene oktatni. A diákoknak meg kell tanulniuk különbséget tenni a tények, vélemények és manipulatv tartalmak (álhírek, propaganda stb.) között. Erősíteni a forráskritikai érzékenységet és a biztonságos internethasználatot.A kiberbiztonságot, az online adatvédelemet és a digitális lábnyom tudatos kezelését beépíteni a tantervbe. Ugyanolyan fontos a pedagógusok megfelelő képzése, az oktatási módszerek megújítása és a szemléletváltás. Átláhatóbb platformok és támogatóbb szabályozás szükséges.

Mi az a legfontosabb tanács, amit a médiakultúra fejlesztésével kapcsolatban adnál?

A felelősebb médiahasználat elengedhetetlen feltétele az átfogó társadalmi szintű tudatosság, olyan programok megszervezése, melyek generációkon ívelnek át, a fiatalok mellett a felnőtteket és az idősebb korosztályt is célzó pártatlan felvilágosító kampányok és közösségi programok megvalósításával. Kulcsfontosságú a szülők bevonása és segítése, hogy hatékonyan tudják támogatni és felügyelni gyermekeik digitális szokásait, melyhez a tudás mellett megfelelő idő és figyelem is szükséges. Egy élethosszig tartó közös tanulás szükséges, életkortól és élettértől függetlenül.

Szerinted hogyan fog változni a médiakultúra szerepe a jövőben, különösen a mesterséges intelligencia és a közösségi média fejlődésének hatására?

Úgy gondolom, hogy még fontosabbá válik a minőségi újságírás és a független médiaprojektek és mindezek állami vagy civil támogatása, ami elősegítheti a sokszínű és hiteles tájékoztatást. Ahhoz, hogy a jövőben az AI és közösségi média mellett erre legyen esély, a technológiai óriások algoritmikus hatásainak csökkentésére és átláthatóbb működésére lenne szükség.