Antal István állattenyésztő mérnök már gyerekkorában megszerette az állatokat. Folyamatosan képezte magát, magas szintű szakmai ismeretekre tett szert, ezeket felhasználta különböző beosztásokban, illetve hobbiként és szórakozásként is kamatoztatta. Az alábbiakban az elmúlt ötven év tapasztalatairól, sikereiről és kudarcairól kérdeztem.

Hogyan kerültél kapcsolatba az állatokkal? Hogyan szeretted meg azokat?

Városon születtem, úgy kerültem kapcsolatba az állatokkal, hogy apai részről a szüleim és nagyszüleim állatszeretők voltak. Anyai nagyapám is galambász volt. Hozzám mindig a ló állt közelebb, gyerekkorban nem igazán jutottam városon állatközelbe. Elkezdtem kutyát tenyészteni, előbb vizslát, majd 1974-ben vásároltam az első foxterriert. Abban az időben még létezett háború előtti néhány példány Temesváron, amit én behoztam Magyarországról, az volt a 9-es számú törzskönyv. A törzskönyvezést a második világháború után kezdték el. Kezdtem kialakítani a kapcsolatokat, egy Franciaországba kitelepedett gazdag ember foglalkozott állattenyésztéssel, tőle is vásároltam kiváló tenyészállatokat. Oda jutottam, hogy 1981-ben a kutyám Champion-bajnok lett. A foxterrier tenyésztéssel azóta is foglalkozom. Miután befejeztem a katonaságot, az akkori svéd nagykövetnő vett tőlem egy kölyköt, az Svédországnak és Észak-Írországnak is a Champion bajnoka volt. Tizenöt éve Svédországból visszakerült egy kan, amelyik az én kutyám leszármazottja volt, ebből van nekem is egy példány. Ez a tizenharmadik generáció.

Hogyan kapcsolódtál be az állattartó egyesületekbe, és milyen feladatokat vállaltál el?

A Szatmári Ebtenyésztők Egyesülete 1973-ban alakult. Az országos szervezet a második világháború után alakult meg, négy alapító megyével: Szatmár, Bihar, Arad és Kolozs megye. A szatmári alapító elnöknő Bacsó Katalin ma is él, Németországban. Az alapító tagok közül Szatmár megyében csak én vagyok. 1978-ban letettem a bírói vizsgát, ekkor elvittek katonának, 1980-ban bíráskodtam először, miután hazajöttem a katonaságból. 1984-ben lettem nemzetközi bíró, jelenleg is megvan a minősítésem, annak, hogy tíz éve nem bíráskodok, megvannak az okai. Addig évente öt-hat hazai és külföldi meghívásnak tettem eleget. A küllemi bírálatot minden állatfajnál szakemberek végzik. Az ötven év során, amikor nem voltam bíró, kiállító voltam a foxterrierekkel. Éveken keresztül nemzetközi Champion kutyáim voltak. A kutyák mellett nagyon szerettem a lovakat. Már gyerekkoromban jártam az állami ménesekhez. Nagy szerencse volt számomra, hogy hozzájutottam a magyarországi és a romániai szakirodalomhoz. A kettő nem mindig talált, éppen ezért gondolkodásra késztettek. 1919-ben a román hadsereg nem csak a bábolnai lovakat hajtotta el, hanem a mezőhegyesi ménesből három állami, Magyarország által kitenyésztett fajtát. 

Mi történt az 1989-es változások után?

Vezérigazgatója lettem az állami méneseknek, 1999-től az egész romániai lótenyésztésnek. Abban az időben Romániában egymillió ló volt nyilvántartásban. Azóta az állomány több mint felére csökkent. Éveken keresztül hivatalos bíró voltam a lovassportban, sőt versenyeztem is lovashajtásban 1986–1991 között. 

Miről szól a kutyakiállítás?

Az évszázadok, évezredek folyamán különböző kutyafajták alakultak ki, attól függően, hogy mire használták az ebeket. Voltak vadászkutyák, őrző-védő kutyák, díszkutyák, juhász-pásztor kutyák. Ahogy kialakultak ezek a fajták, a lényeg az volt, hogy a legfontosabb tulajdonságokkal rendelkezzenek. A célnak megfelelően alkalmazkodott a küllem is. Az agár azért vékony, hosszú lábú és csupa izom, hogy utolérje a nyulat. A kopónak az orra a fontos. Minden ország leírta, hogy az ott nemesített kutyák milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzenek. Minden fajtának van egy tökéletes leírása, értékmérő tulajdonsága. Ma tíz csoportról beszélünk: juhász-pásztor kutyák, őrző-védő kutyák, terrierek (földalatti vadászatra kitenyésztett kutyák), tacskók, északi szánhúzó kutyák, kopók, vizslák, kajtató kutyák, retrieverek-spánielek, díszkutyák, agarak. Ezeknek pontos standardja van és a küllembírók erre szakosodva vannak. 

Ma már nagyon sok kutyafajtát ismerünk. Hogyan alakultak ki a kutyafajták?

A pulit és a komondort Ázsiából hozták a magyarok, nagyon hasonló juhász-pásztor kutyafajtái vannak Európában. Sok olyan fajta, ami összetéveszthető. Szintén magyar kutyafajta a vizsla. Ennek két változata van: a drótszőrű és a rövid szőrű. A rövid szőrű a régebbi, visszavezethető a török kopóra. Erdélyi kopó, magyar fajta. Azért magyar fajta, mert erdélyi uraságok tartották és vadásztak vele. A második világháború után román törvény szólt arról, hogy ezt a fajtát ki kell irtani. Az 1950-es évek végén Románia pusztulásra ítélte az erdélyi kopót. Néhány példányt átcsempésztek Magyarországra, ott az állatkertben kezdődött a visszatenyésztés. Miután a világszervezet elismerte magyar fajtának, Románia is megpróbálta a sajátjának tekinteni. Nagyon szép és egészséges állományt képez a román juhászkutya. Az egyik elismert román fajtát „ciobănesc carpatin”-nak hívják. Később alakult ki a „ciobănesc mioritic”.

Egy ideje divatossá vált a kutyatartás. Városon is egyre többen tartanak kutyákat a lakásokban is. Mennyire hasznos ez a tevékenység?

Nagyapáink idejében még nagyon sok háznál volt kutya kikötve láncra, azt evett, amit kapott, mindig volt az edényében víz. Ezeknek az embereknek a gyerekei bekerültek a városba. Megmaradt bennük az állatszeretet. Sokan tartottak és tartanak ma is kutyát, akár tömbházakban is. Ezeket az állatokat meg lehet nevelni, hogy elfogadható módon viselkedjenek a lakásban. A kutya nagyon sok embernek teszi jobbá az életét: a nyugdíjasokat, a magányosokat, a fiatalokat a kutya kiviszi a számítógép mellől. Nagyon sok kutyás sport van, ezek lefoglalják az embereket. A kutyakiállítást is lehet sportnak tekinteni. Fejleszti az ember szépérzékét, igényességét. Nagyon oda kell figyelni, hogy a kutyabarátok honnan vásárolnak kutyát. 

Ötven év munka, verseny, szórakozás alatt nagyon sok tudást és tapasztalatot halmoztál fel. Kinek adod át, ki viszi tovább a tapasztalataid?

Erre a kérdésre büszkeséggel tudok válaszolni. Zsombor fiam világszínvonalon tenyészt német vizslákat. Volt olyan világkiállítás, hogy a négy világgyőztes kategóriában három győztes tőle származott. A 2022-es párizsi világkiállításon huszonnégy ezer kutyából a legjobb tíz között ő volt az egyetlen Magyarország színeiben. Ági lányom sealyham terrier fajtát tenyészt. Az ötven év során szakemberek fejlődtek ki mellettem, világviszonylatban ismert bírók és versenyzők.