„Idén április 27-én kerül megrendezésre az Orgona Néptáncfesztivál. Megmaradt az az elképzelés, hogy többnyire a megyéből érkezzenek a néptáncosok, de a környező megyék néptáncosai is legyenek jelen” – magyarázza Szarvas Károly, a fesztivál megálmodója és szervezője, akit a néptáncos múltjáról is kérdeztünk.

– Mikor találkoztál először a néptánccal? Hogy szeretted meg?

– Édesapám Egriben született, ott nőtt fel, de beköltözött Szatmárnémetibe. Én városon születtem, még gyerekkoromban visszaköltöztünk Egribe, ahol megismerkedtem a falusi élettel. Gyerekkoromban még éltek a helyi népi szokások: szüreti bál, farsang, betlehemes, egy ideig állítottak májusfát, később ezt felcserélték májuskosarakra, virágcsokrokra.

Édesapám nagyon sok népdalt ismer és azokat elő is adja, nagyon szeret mulatni, tőle hallottam a népdalokat. A népi kultúrát általa ismertem meg, mivel rengeteget énekelt, mulatott, amikor gyerek voltam. Már akkor tetszett az, hogy a lakodalmak végén spontán összeültek és énekelni kezdtek. Egy idő után meguntam azt, hogy csak ülök az ilyen eseményeken és így kezdtem el táncolni. Hamar megszerettem, ezért egy idő után már nagy élvezettel táncoltam. Falvakon illett megtáncoltatni a rokon lányokat, de a felnőtteket is. Előbb egy kicsit botlábúan, majd a legtermészetesebb könnyedséggel tettem ezt. Amikor kamaszodtam, bekerültem Szatmárnémetiben a táncházas környezetbe, ezekbe nagyon szívesen eljártam, mert egy kiváló szórakozási lehetőség volt, ahol lehetett ismerkedni, baráti kapcsolatokat teremteni. 

– Ismert és kedvelt volt a Szatmári Nemzetiségek Néptáncegyüttese, velük hogyan kerültél kapcsolatba?

– 1998-ban történt,észrevettem egy hirdetést az újságban, egy néptáncegyütteslétrehozásához kerestek táncosokat. A kezdeményező Fábián Elemér volt, és a szakszervezetek művelődési háza működtette. Ő inkább szervező volt mint oktató. Induláskor Talpas István volt a néptáncoktató, aki Csengerből jött el a próbákra. Velem ő szerettette meg a néptáncot, sokat tanultam tőle, rendszeresen jártam néptánctáborokba. Két év múlva Fábián Elemér bejelentette, hogy én tanítom a néptáncot. Elindultam az iskolákba és elkezdtem toborozni a táncosokat. Akkor még nem igazán tudtam hogyan kell néptáncot tanítani, párhuzamosan tanultam és tanítottam. Az együttes Szatmári Nemzetiségek Néptáncegyütese néven szerepelt. Tanultunk magyar-, sváb- és cigánytáncokat, nem csak azért, mert erre kötelezett bennünket az együttes neve, hanem azért, hogy felmutassuk a megye néptánc értékeit. Az együttessel bejártuk a megyét, az ország magyarlakta területeit, több településen léptünk fel Magyarországon és eljutottunk Ausztriába is, ahol egy hetet töltöttünk. Ezután több faluba és iskolába is hívtak néptáncot oktatni.

– Később saját néptáncegyüttest alapítottál. Erre miért volt szükség?

– 2005-ben alapítottam meg az Egri Csodaszarvas néptáncegyüttest. A Szatmári Nemzetiségek Néptáncegyüttesében elég sok egri fiatal volt. Arra gondoltam, hogy az egri táncosokkal készítek egy koreográfiát anyák napjára. Egy szatmári táncot adtunk elő, aminek nagy sikere volt. Elkezdtünk beszélgetni arról, hogy mi lenne, ha nem csak egy alkalomra állnánk össze, hanem létrehoznánk egy néptánccsoportot. A név onnan jött, hogy beszélgettem egy ismerőssel és ő javasolta a csodaszarvas nevet, ami megtetszett a magyaros vonatkozás miatt is. Így lett Egri Csodaszarvas. Az egri fiatalok szeretnek táncolni. Abban az időben sok gyerek és fiatal volt, heti rendszerességgel próbáltunk, egyre több fellépésünk volt, sokan jelentkeztek, hogy szeretnének táncolni. A nyolcszáz lelkes faluban hetven gyerek táncolt. Az együttes jelenlegi tagjai már az ötödik generáció. Most az I–IV. osztályosokkal foglalkozom, hogy az utánpótlás is biztosítva legyen. Van egy felnőtt csoport is, akikkel szoktunk járni fellépésekre. A tavalyi év sikeres volt, több meghívásnak is eleget tettünk: felléptünk a Keresztúri napokon, Csángó Túróspuliszka Fesztiválon, az Erdélyi Táncháztalálkozón, Székelyudvarhelyen. 

A Szatmár megyei Szamoshát Néptáncegyüttes megalakulásából is nagy mértékben kivettem a részem 2016-ban, az együttesnek nyolc évig voltam a vezetője.

– Hogy indult az Orgona Néptáncfesztivál?

– 2011-ben rendeztem meg első alkalommal. Már elég hosszú ideje benne voltam a néptáncos világba, több helyre elhívtak, én is szerettem volna visszahívni együtteseket. Az első lépés az volt, hogy megteremtsem az anyagi hátteret. Mind a Szatmár Megyei Tanács, mind Egri Község Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanács felajánlotta a támogatását. Az első rendezvény sikere megadta a bátorítást a folytatáshoz. Az első években szekeres felvonulással kezdtünk. Abban az évben még voltak a faluban lovasszekerek, de nem volt egyszerű elmagyarázni a bácsiknak, miért fontos, hogy ők is részt vegyenek a programban. Amikor tizenöt lovasszekér végigvonult a falu utcáin, néptáncruhába öltözött fiatalokkal, akik élő zene kíséretében énekeltek, nagyon látványos volt. Az utóbbi években már nincs szekeres felvonulás, mivel alig vannak szekerek és lovak. Pár éve a rendezvény a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont keretén belül valósul meg, partnerségben az Egri Polgármesteri Hivatallal.

– Milyen lesz az idei fesztivál?

– Idén április 27-én kerül megrendezésre az Orgona Néptáncfesztivál. Megmaradt az az elképzelés, hogy többnyire a megyéből érkezzenek a néptáncosok, de a környező megyék néptáncosai is legyenek jelen. Mindig érkeztek néptáncosok Magyarországról és a Székelyföldről is. Az elmúlt évben Bákó megyéből is jött egy csapat, akik moldvai táncokat adtak elő. Az idei néptáncfesztivál alcíme: Székelyföld Szatmárban. Az idei meghívottak között szerepel a széri Kukurók, a nagykárolyi Rekettye, a Tunyogmatolcsi Néptánccsoport, részvételi szándékát jelezte a Székelykáli Néptánccsoport és a Napsugár Néptánccsoport Marosvásárhelyről, akik saját tájegységük táncai mellett más tájegység táncait is színpadra viszik. Elfogadták továbbá a meghívásunkat a Lelei Nemesek, a tasnádi Hepehupa, a szárazberki Lehajló Rozmaring, a zilahi Terbete néptánccsoport is, valamint a meghívottak között szerepel egy Bákó megyei Csángó néptánccsoport is. A meghívott néptánccsoportok mellett fellép a házigazda Egri Csodaszarvas is. A találkozó lehetőséget ad szakmai beszélgetésekre is.