Májusi műhely – több mint egy kiállítás

| június 3, 2024 |

Az évente megrendezésre kerülő Májusi műhely című kortárs kiállítássorozat idén elérkezett a tizenegyedik alkalomhoz. A képzőművészeti eseménynek ez alkalommal a felújított Szatmár Megyei Múzeum adott otthont, ahol a Strand utcai művészcsoport munkái, valamint az ország más pontjaiból érkezett képzőművészek alkotásai tekinthetők meg. Változatos vizuális anyag szemlélhető a kiállítótérben, ami a képzőművészet különböző ágaiból – festészet, grafika, szobrászat, kerámia – sorakozik fel.

A Májusi műhely meghívott kiállítói a kolozsvári vizuális művész Cordoș Celina, a szatmári, de Kolozsváron élő Ghita Marius, a Kolozsváron alkotó Vaida Mircea szobrászművész, valamint Herczeg Edward szatmári szobrászművész. A tárlat állandó képzőművészei: Tivadar Andrea festőművész, Mitroi Timea grafikusművész, Sasu Valer, Lola Belecciu festőművész, Busuioc Aurelian szobrász, Busuioc Cristina festő, Király Gabriela festőművész, Mikló-Antal Annamária kerámiaművész, Râpa Csilla kerámiaművész, Scripor Liviu festő.

Sasu Valer festőművész, grafikus – a kiállítássorozat fő mozgatórugója – szerint a Májusi műhely több mint egy kiállítás, kulturális tér és találkozóhely egyben, ahol a helyi és meghívott művészek megoszthatják egymással tapasztalataikat és perspektíváikat a képzőművészetről. A tárlat ugyanakkor teret biztosít az alkotók és a szemlélők közötti párbeszédhez. Ezt tette lehetővé a pénteki tárlatmegnyitó, amelynek keretében a műkedvelők megismerkedhettek a képzőművészekkel, kérdezhettek és megoszthatták egymással érzéseiket, véleményüket, így fesztelenül létrejött egy híd, befogadó és műalkotás között.

Sokat elmond a tárlatlátogatóról, hogy az hogyan szemléli a kiállított alkotásokat, mivel nagyon egyéniek a vizuális észlelési szokásaink, máshogy fogadunk be művészeti vagy nem művészeti ingereket. Egy tárlatlátogatás alkalmával a néző csak látszólag passzív, ugyanis egy alkotás megtekintése, pár perces nézése aktív folyamat, a néző közben befogadja a látottakat. Pillanatok alatt rögzül a kép, és elindulnak a hatások a kapott impulzusok következtében. Kérdés, hogy mennyi információt engedünk be a szembe? Mivel asszociáljuk azokat és hogyan értelmezzük? A szemlélőkre a művészet annak megfelelően gyakorol hatást, hogy milyen közegben él, milyen az életstílusa, milyen élményekben volt része, milyen impulzusok érték addigi életében stb.

 

Téves azt gondolni, hogy a képet figyelő személy csupán arra törekszik, hogy kifürkéssze, mit szándékozott kifejezni a művész, vagy hogyan vélekedik az adott alkotásról a műkritikus. Lényegesebb, hogy mit fedez fel ő maga, milyen hatást gyakorol rá és milyen érzéseket vált ki belőle a műalkotás. Ezért is fontosak a művészek számára a visszajelzések. Egy dolog biztos, ahogyan azt Umberto Eco a Nyitott mű című írásában taglalja, a kortárs művészet csakis akkor válik alkotássá, amikor a befogadóban értelmezésre kerül, vagyis amikor a néző valamilyen módon magáévá teszi azt.

 

A mesterséges intelligencia korában még nagyobb szükség van a képzőművészetre, az alkotások üzeneteire és nem utolsó sorban a művészekkel való interakcióra. Üdítő látni, hogy Szatmárnémetiben van igény minőségi, kortárs kultúrára, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a szép számban összegyűlt érdeklődök és az évről évre fejlődő kiállítás pezsgő dinamikája. A Májusi műhely című tárlat június 15-ig várja látogatóit a Szatmár Megyei Múzeumban, ahol garantáltan gazdag és izgalmas vizuális élményben részesülnek majd.

 

Mitroi Timea