Kell-e a 21. században Jókai?

| június 12, 2024 |

Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a kérdésnek a felvetése önmagában botrányt váltott volna ki. Senkinek nem jutott eszébe Jókai művészetének fontosságát megkérdőjelezni. Ma már korunk írói között is vannak Jókai jelentőségét kétségbe vonók, akik azt tanácsolják, hogy Jókait ki kell venni az iskolai tananyagból. Miközben önazonosságunk megtartásán és megerősítésén dolgozunk, a másik oldalon iskoláinkból eltanácsolják többek között Jókai Mórt is.

Mi itt Romániában nem érthetünk egyet az ilyen „forradalmárokkal”. A romániai magyar ifjúság egyik fontos nemzettudatot építő lehetősége éppen Jókai Mór munkáinak oktatásában rejlett. A kommunista korszakban a magyar irodalom órákon Jókai Mór regényei által szerezhetett némi ismeretet diákságunk a magyar történelemről. Nagyon sokan tanultak magyar történelemismeretet Jókai műveiből. 1895-ben maga Jókai az amerikai The Forum részére írt önéletrajzában mondja: „Tizennégy nemzet nyelvébe lettek (műveim) átültetve. Sikernek kell neveznem, hogy annyi mívelt nemzet érdeklődött műveim nyomán nemzetem élete, viszontagságai iránt, s tanulta megismerni hazám viszonyait, népe alakjait, jellemrajzát és mívelődési stádiumait.” 

Lám, maga Jókai is a nemzet életének, viszontagságainak, életviszonyainak, a népi alakok megismerésének lehetőségét látta munkáiban. Vajon ma önazonosságunk építésében ezekre ne lenne szükségünk? 

A második világháború utáni időkben bizonytalan várakozás mutatkozott Jókaival kapcsolatban. Határozott bátorítást Várkonyi Zoltán filmjei hoztak. 1964-ben a Kőszívű ember fiai, 1966-ban az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán filmváltozatai bátorították és hódították vissza a szakmát és a közönséget Jókaihoz. Várkonyi Zoltán filmjei adhattak bátorítást 1970-ben Ács Alajosnak is Az aranyember műsorra tűzéséhez. Ezzel az előadással nem győzött betelni a romániai magyarság! A magas, 210 előadásszám egybeesett a közönség és a színház érdekeivel. Ez a szám ma már elérhetetlen csúcsnak tűnik. 

Lehet Jókai művészetét támadni, lehet Jókait vádolni, de azt mégsem tagadhatjuk le, hogy Jókai műveit több mint 24 európai nyelven jelentették meg. Vajon miért?! Amikor kiállításokon, a magyarságot, a magyar kultúrát bemutató eseményeken képviseltetnünk lehet és kell magunkat, éppen Jókai Mór egyike azoknak akikhez fordulhatunk, akiket kitehetünk a kirakatba.  

Ferencz Zoltán és Révay Mór János ismert bibliográfiáját egybevetve láthatjuk, hogy Jókainak 408 műve jelent meg 24 európai nyelven. 24 nemzet kultúrájának szüksége van Jókai műveire. Nekünk nem, mi ki kell vegyük az iskolai tananyagból?

„A bibliográfiai feljegyzések szerint az angol nyelvű kiadások 5–8 kiadásban jelentek meg, a németek 3–4 kiadásban, a franciák, olaszok csak 1–1 kiadásban. Ezek az adatok mutatják, hogy Jókai munkái külföldön aránylag igen nagy hódítást tettek” — írja Révay Mór János.

Jókai Mór (1825–1904) halálának 120. évfordulójára emlékezve jó lenne újból a nagy mesemondóra irányítani mindannyiunk figyelmét. Sokat gazdagodnánk művei által.