Ezt írja a Szamos a Tűzoltótorony felavatásáról

| szeptember 25, 2024 |

Az őrtorony felavatására.

Ma avatják fel azt a 43 méteres karcsú őrtornyot, melynek fölépülése tűzoltóintézményünk kiegészítése érdekében, régóta hangoztatott óhajtása volt városunknak.

A felavatás ünnepélyén városunk és közönsége részéről méltán illeti hála és köszönet Meszlényi Gyula megyés püspököt. A közjótékonyság oltárán gyakorta tanúsított bőkezűségének nagy időkre terjedő emlékjelét adta azáltal, hogy az őrtorony felépítését lehetővé tette s városunk iránti atyai jóindulatának ezzel is hálára kötelező tanúságát nyújtotta.

A püspök áldozatkészségéből íme, készen áll a stílszerűen épített őrtorony. Magasba emelkedő feje büszkén tekint alá még a legkimagaslóbb középületekre is. Nincs az a részlete városunknak, mely előle elrejtőzhetnék, ami nyilvántartó figyelmét elkerülhetné.

De büszkesége mellett a jóság jelzője is méltán illeti, mert őrszeme ez a város nyugalmának, ellenőrzője a polgárság vagyonát fenyegető tűzveszélynek.

Tűzoltóintézményünk eddig nagyon is érezte egy őrszem hiányát oly magasságban, honnan a tűzveszélyről már az első pillanatban értesülhet. Ez alkotás nagy jelentősége nem szorul bizonyítékra, ha meggondoljuk, hogy a tűzoltás terén mindenekfelett való kellék az, hogy a tűzoltók a veszély színhelyén minél előbb megjelenhessenek.

Ennek jól felfogott tudatában évek óta tervezte, sürgette Tankóczy Gyula főkapitány a tűzoltók főparancsnoka az eszme megvalósítását s abban a tényben, hogy ma az őrtorony felavatásra készen áll, benne foglaltatik az az elismerés is, mi közvetítő buzgalmát méltán megilleti.

Hajdan, városunk kapui fölé azért építettek őrtornyot, hogy az ellenség közeledését kikémleljék, hogy elődeink a védelemre előkészülhessenek.

Ma is egy nagy ellenségünk kikémlelésére áll e karcsú őrtorony: a tűz ellen, mikor emberi gyarlóságunk miatt korlátai közül kiszabadul s fölemészteni készül azt, mit verejtékes fáradsággal megszereztünk.

A maga jótékony hivatásában álljon büszkélkedve nagyon sokáig ez őrtorony! Szemlélhesse évszázadokon át, mikép emelkedik lábainál ez a gyors fejlődésnek indult város s a legritkábban legyen alkalma hivatását abban teljesíteni, amire voltaképen fölépült.

Fennállása jóságos visszaemlékezésben fogja megőrizni nevét Meszlényi Gyula püspöknek, kinek bőkezűségéből mindnyájunk javára e torony felépülhetett, s azoknak nevét, kik a ma ünnepelt siker érdekében önzetlenül fáradoztak.

Szamos, Szatmár, 1904, vasárnap, szeptember hó 25.

 

 

A tűzoltó őrtorony felavatása.

Városunk tűzoltóságának életében nagy jelentőséggel bír minden f. évi szeptember hó 25-ike. E napon avatták fel a tűzoltó őrtanya udvarán Meszlényi Gyula püspök bőkezűsége folytán emelt tűzoltó őrtoronyt. A torony felavatása rendkívüli díszes ünnepség keretében folyt le, a melyről az alábbi tudósítást adják.

Vasárnap d. e. 9 órakor már díszes és úri közönség nagy számmal jelent meg a zászlók és czimerekkel feldíszített őrtanya tágas udvarán, melynek közepén emelvényt készítettek, hol pár perczel 9 óra után helyet foglalt Tankóczi Gyula rendőr főkapitány és tűzoltó főparancsnok, jobbra tőle Mónus Lajos tűzfelügyelő, Hajdú Károly tűzoltó tiszt, Ruprecht Sándor egyleti titkár, míg a túloldalon id. Jékei Károly volt tűzoltó parancsnok, nem különbben az önkéntes két őrsparancsnok, a háttérben pedig az önkéntes tűzoltók csapata állott. Tankóczi Gyula tűzoltó főparancsnok mint elnök, meleghangú szavakban üdvözölte a tagokat, nem külömben a szép számú közönséget, majd a rendes közgyűlést megnyitotta és felhívta Ruprecht Sándor egyleti titkárt, hogy évi jelentését olvassa fel.

A kellő gond és ügybuzgósággal megirt titkári jelentés hűen beszámolt az egylet múlt évi történetéről, jelentve az egylet életében történt nevezetesebb eseményeket.

A titkári jelentés szerint a tüzesetek statisztikája következő: nappal 7 tető, éjjel 10 tető tűz. Éjjel 3 pincze, nappal 2 raktártüz, Éjjel 12, nappal 3 kéménytűz, éjjel 1, nappal 4 kazal tűz, nappal három erdei tűz. Vidékre nappal 5 esetben vonultak ki a tűzoltók, volt még ezenkívül nappal 1 szoba és 2 mezei tűz. Összes tüzesetek száma nappal 27, éjjel 27, összesen tehát 54 esetben.

A mentő osztály összesen 109 esetben nyújtott első segélyt.

A számvizsgáló bizottság jelentése alapján a pénztár megvizsgáltatván, az példás rendben találtatott. Az egylet egész évi bevétele a múlt évről áthozott 2846 korona pénztári maradványnyal jelenleg kitesz: 3838 kor. 16 fillért, összes kiadások 408 kor. 74 fillér. Pénztári maradvány 3429 kor. 42 fillér.

A tűzoltó zenekarnak bevétele 200 kor. 50 fillér, kiadás 43 korona 12 fillér.

A mentő osztálynál múlt évi maradvány 40 kor. f. évi bevétel 101 kor. 91 fii. összesen 141 korona 91 fillér.

Mind a három osztály pénzkészlete összesen kitesz: 3728 korona 45 fillért.

A közgyűlés a titkári jelentést helyeslőén tudomásul vette és elnöklő parancsnok indítványára hálás köszönetét fejezte ki a titkárnak és a jelentést teljes szövegében megörökíteni rendelte az egylet évkönyvében.

Ezután a közgyűlés Reinelt Ágoston h. szertárnokot véglegesítette jelen állásában. A közgyűlés ezzel véget ért és kezdetét vette a rendkívüli diszközgyülés, melyen ugyancsak Tankóczi Gyula főparancsnok elnökölt, ki megnyitván az ülést, indítványozta, hogy a tűzoltó-egylet nemesszivü nagy pártfogóját, a bőkezű püspököt Meszlényi Gyulát, ki az őrtornyot saját költségén építette föl, válaszsza meg az egylet diszvédnökül. A megjelent tagok egyhangú lelkesedéssel járultak hozzá az elnök indítványához.

Ezután Thurner Albert emelkedett szólásra és megtartotta nagyszabású és hatásos ünnepi beszédjét, mely alatt hullottak le a torony alsó falában beilleszlett márvány emléktáblák leplei.

Az eszmékben gazdag ünnepi beszédből közöljük a következő kivonatot.

Thurner Albert, az egyesület volt alparancsnoka messze hallható csengő hangon tartott beszédét egy haszonlattal kezdte meg. Az őskor nagy pharaói rabszolga népükkel – úgymond – egeket verő pyramisokat építettek, hogy egyfelől alkotásaikban tovább éljenek, másfelől, hogy mulandó testük az építmény belsejében várjon a feltámadásra.

A magas gúlákat, kőóriásokat apránként vonja be a Sahara finom homokja; a gondosan megaszalódott test pedig hiába várja az elröppent lelket s a halhatatlanságnak emlékét vérrel s a halott nép könnyeivel írta meg Ciló. – A pyranisokat építő pharaóktól sok évezer telt el a bethlehemi jászolban született királyig. Tovább szőve e gondolatmenetét, fölemlíti, hogy a világ a Krisztusi szeretetből tanult meg áldozatokat hozni másokért.

Beszédében áttért aztán az emberiség ellenségére a tüzveszedelemre, melylyel szemben a védekezés intézménye szintén a Krisztusi szeretetforrásból fakad. – Városunkban ilyen intézmény 30 év óta áll fenn s rámutat arra a közszükségre, mely egy őrtorony építése tekintetében állandóan érezhető volt, hogy a tűzoltóság a vész színhelyén kellő gyorsasággal megjelenhessék. – Az eszme megvalósítását pár évvel ezelőtt Tankóczi Gyula, főkapitány tűzoltó főparancsnok tűzte ki az intézmény feladatául s a mit a sok ember, a társadalom nem bírt megvalósítani, úgy gondolta, hogy egy ember megteremtheti.Ez az egy ember, ki zajtalanul, csöndben dolgozik embertársaiért Meszlényi Gyula püspök. A főparancsnok tudta azt, hogy a kegyelmes úr, ahol közérdekről, embertársai javáról van szó, az áldozatkészségben nem tűr versenyt; hozzá fordult az őrtorony építésének kérdésével. Közbenjárásának eredménye az lett, hogy a püspök ur O exellencziája a torony felépítését megígérte.

A beszédben megígért tornyot a Dittler Ferencz bpesti műépítész által az önkéntes tűzoltó egyletnek ajándékba készített magasabb ízlésű csinos tervek alapján Vajnai Lajos, helybeli építőmester telepíttette. A nagyméltósagu püspök ur, hogy még nagyobb becscsel ruházza fel páratlanul álló áldozatkészségét: „Szatmárnémeti város javára és díszére a tűzoltó intézmény nemes czéljának szolgálatára” emelt torony alapítási idejét összekötötte a Szatmári egyházmegye 100 éves fennállásával. A szónok ecsetelvén aztán ez évfordulónak mintegy határkövéül szereplő őrtorony nagy jelentőségét, a város nevében hálás köszönetét fejezi ki a bőkezű püspök iránt, kívánva, hogy a gyémántmisén túl is bemutathassa nemes áldozatát a legfőbb Valónak s gyakorolhassa a Krisztusi erényeket még az évek hosszú során át Isten dicsőségére egyháza díszére és hasznára s embertársai javára.

Eközben lehullt a lepel arról a három márvány tábláról, melyek az őrtorony falába vannak elhelyezve. Ezek közzül az egyik Meszlényi Gyula püspök fenkölt nemes lelkének, áldozatkészségének egyik újabb bizonyságát mutatja. A hideg kőtábla arany betűi – úgymond a szónok, – régen fakók lesznek, mig unokáink szivében élénken fog visszahangzani a jótékony kegyes főur állandó emléke!

Pap Géza polgármester ur nevét is nem csupán e tábla fogja hirdetni, de haladó városunk egész újabb története, mely az ő nevével szoros összefüggésben áll. Végül a szónok Tankóczi Gyula érdemeit méltatja, visszapillantván arra a szereplésére, melyet a közmivelődési, társadalmi és emberbaráti intézményeink fejlesztésének körében állandóan kifejt. Beszédét e szavakkal zárja be: Legyen e torony nemcsak őrizője polgártársaink életének, vagyonának, de hirdesse mindenkor a nagy méltóságú Meszlényi Gyula megyés püspök urban megtestesült felebaráti szeretetet, a békét és munkát! Úgy legyen!

A márvány emléktáblák fölött a püspöki czimer domborműben díszeleg, mig alatta a márvány táblákon a felírás a következő.

A szatmári egyházm. száz éves

fennállásának jubileuma alkalmából

– Szatmár-Németi szab.

kir. város javára és díszére –

a tűzoltó-intézmény nemes czéljainak szolgálatára emelte ezen őrtornyott nméltóságu Meszlényi Gyula,

szatmári püspök, 1904.

A bal oldali márvány emléktábla szövege:

Épült

Pap Géza polgármester,

Tankóczi Gyula főkapitány,

tűzoltó parancsnoksága alatt.

A bal oldali emléktábla szövege:

Tervezte Dittler Ferenoz, építették

Vajnai Lajos épitészk.

Az ünnepi beszéd elhangzása után viharos éljenzés harsant fel, majd pedig a közönség lassan oszladozni kezdett.

Ez idő alatt Tankóczi Gyula főparancsnok vezetése alatt egy három tagú küldöttség járt Meszlényi Gyula püspöknél, hogy a diszvédnökké történt megválasztását vele ünnepélyesen tudassa.

A Deák-téren a torony felavatásának ünnepélyeként, mintegy folytatásul délelőtt fél 12 órakor, nagyszabású jelképes tüztámadás ment végbe ezrekre menő közönség jelenlétében.

Pont fél 12 órakor megcsendült a tűzjelző harang, mire a városi és az önkéntes tűzoltók magukat gyorsan felszerelve, a kivonuló tüzoltó kocsikra ülve, robogtak a jelzett helyre, a Zöldfa szálloda épületéhez. Pár percz múlva a gépek mind működésben voltak és nemsokára három helyről tört elő a hatalmas vizsugár. A mentő-osztály ezalatt a mentőzsákokkal végzett nagy ügyességgel mentési gyakorlatokat. Az ezrekre menő közönség igazán élvezettel nézte végig a fárasztó gyakorlatot, melylyel méltó tanujelét adta tűzoltóságunk ügyességének.

Bankett az örtanya felavatása után.

A tüzoltó-egyesület és Meszlényi Gyula püspök az őrtorony felavatása alkalmából a Kossuth-kerti kioszkban fényes bankettet adott, hol a tűzoltókon, a Németi Iparos Dalkör és a Szatmári Dalegyesület tagjain kívül városunk számos notabilitása volt hivatalos. A mintegy 130 terítékre rendezett ebédet a zenekar Hymnusa vezette be, melyet a jelenvoltak felállva énekeltek el.

A banketten elsőnek Tankóczi Gyula főparancsnok szólallt fel, éltetve József kir. főherczeget, kinek országunkban a tüzoltóintézmény fejlődése körül halhatatlan érdemei vannak. – A megjelentek egyhangú lelkesedéssel fogadták el azon indítványt, hogy a főherczeg őfensége ez alkalomból táviratilag üdvözöltessék. Ezután dr. Vajay Imre, a Szatmári Dalegyesület elnöke méltatta igen szép beszédben Meszlényi Gyula püspök érdemeit s a jelenvoltak lelkes tapsai közt ürítette poharát a püspök egészségére. Báthori Endre Pap Géza polgármesterért mondott szónoki hévvel előadott pohárköszöntőt. Bodnár Gáspár pedig egy szép legendai képből kiindulva, a magyar tűzoltót jellemezve általános figyelem között, a magyar tűzoltóságért ürített poharat. Nagy hatással emelt poharat dr. Fechtel János Tankóczi Gyula főparancsnokra, szépen domborítva ki érdemeit s beszéde végén inditványozta, hogy az őrtorony Meszlényi-toronynak neveztessék, mit a jelenvoltak nagy tetszéssel fogadtak. Thurner Albert a tervezésben és épitésben résztvett egyénekért s ezek között Dittler Ferenczért, Vajnay Lajosért ürítette poharát. Ferency János a humor derűjében emlékezett meg a tűzoltóság közkatonáiról s végső konklúzióban azt kívánta, hogy borban és vízben soha meg ne fogyatkozzanak. Majd dr. Hantz Jenő emelkedett szólásra s párhuzamba állítva a középkori istenítélet tüzpróbáját azzal a tüzpróbával, mely ma a tűzoltók férfias elszántságának a fokmérője, poharát az egyesület egykori elnökére Jákó Mihályra, majd Jékey Károly és Ferenczy János volt főparancsnokokra és Thurner Albert, volt alparancsnokra, mint a felavatási ünnep szónokára üríti.

Ekkor a felköszöntök sorát a Szatmári Dalegyesület és a Szatmárnémeti Iparos Dalkör egyesült kara a Veres Lajos vezetése mellett egy igen szép énekkel szakította meg. Ének után Braunstein Ferencz őrparancsnok talpraesett beszédben köszönte meg a vendégeknek, hogy szives meghívásukra megjelentek és éltette azokat. A felköszöntők sorát Thurner Albert és dr. Fejes István zárták be; előbbi a helybeli sajtóért ürítette szellemesen poharát, utóbbi pedig Thurner Albertnek humoros felköszöntőben válaszolt.

Az ételek kitűnő előállítása a Valkovits konyháját dicsérik, az ebédnél föladott borok pedig a püspök ur pinczéjét tették emlékezetessé. Este a felavatási nap emlékére az őrtorony fényesen ki volt világítva s az egész Deák-téren folyton hullámzó emberáradat gyönyörködött előbb a toronyzenében, majd a városunkban időző Narten-féle bioszkop igen sikerült mozgófényképeiben.

Szamos, Szatmár, 1904, csütörtök szeptember hó 29.