„Anyanyelven megszólítani Istent a legnagyobb kincs”

Divina Psalmodia – ez a címe a Bel canto kamarakórus, a Gyöngyszem gyermekkar és a Carmina Renascentia régizene együttes szeptember 1-jei koncertjének. A vasárnap 20 órától a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban tartandó zsoltáros koncertet Higyed Gyöngyi karnagy vezényli. Az alábbiakban őt kérdezem.

– Gyakran elhangzik, hogy a fiatalok között egyre kevesebben vannak azok, akik kedvelik a komolyzenét és az egyházi énekeket, ön viszont évek óta sikeresen működtet egy gyermekkórust. Mi ennek a titka?

– Itt a iskolában a diák szembesül kórusénekléssel, tőle nem idegen a zsoltár és dicséret éneklés. Mindamellett, hogy van egy tantervünk, órán is énekeljük a zsoltárokat és a dicséreteket. Ha én egészséges táplálékot adok a gyerekeknek, anélkül, hogy ismernék, kíváncsiak és nyitottak arra, hogy ők azt a táplálékot megkóstolják, addig míg a felnőtt ember előítélettel van. Ez a különbség a gyerek és a felnőtt között. Míg a gyermeki nyitottsággal és kíváncsisággal bele akar nyúlni és meg akarja kóstolni, a felnőtt nem akar belenyúlni, nem akarja megkóstolni, mert ő a mai divathoz igazodik.

– Vannak módszerek arra, hogy megszerettessük a gyerekekkel az egyházi énekeket?

– Én meg vagyok győződve, hogy meg lehet szerettetni a fiatalokkal a zsoltárokat. Évekkel ezelőtt egy olyan osztály tanítottam a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban, ahol azt mondták: na ezek aztán nehéz emberek, nehéz velük. Tizenegyedik osztályban vettem át őket. Már kiforrott egyéniségek voltak. Nagyon szerették a rockzenét. Sokan azt állították, hogy nem érdekli őket az egyházi zene. Bementem órára, hogy ismerkedjünk, ki honnan jött, melyik gyülekezetből, ki a lelkész abban a gyülekezetben – legyen az lelkipásztor vagy plébános –, én is elmondtam ki vagyok, honnan jöttem, hol nőttem fel, melyik gyülekezethez tartozom stb. Elmondtam azt is, hogy miért volt fontos számomra, hogy református gimnáziumban éneket is tanítsak, hogy vallást tanítsak. Elmondtam, hogy én ilyen nevelést kaptam, ilyen értékekhez kötődöm. Utána elénekeltem nekik egyet a kedvenc énekeim közül. Elénekeltem a XVI. zsoltárt. Síri csend volt az osztályban. Ők is énekeltek ezt-azt, én is bekapcsolódtam egy-egy Máté Péter dalba, vagy épp a Kör közepén állok című Edda-slágerbe. Mondtam, hogy én is kedvelem ezeket a slágereket. Mindenről beszélgettünk, az óra vége felé megkérdeztem ki szeretne elénekelni egy egyházi éneket. Megtanultuk a XVI. zsoltárt, kicsengetéskor már mindenki együtt énekelt. Volt aki csak halkan, mert nem tudott jól énekelni, de úgy ahogy tudott, bekapcsolódott. Aki nem énekel gyerekkorától, azt tizenegyedik osztályba már nehéz bevonni. A következő órán egy kis rádolgozással úgy énekeltünk, hogy zengett az osztály. A kollégák nem akarták elhinni, hogy a XI. B így énekel.

– Az egyházi énekek megszerettetése sem könnyű, hogyan lehet rávenni a diákokat, hogy kapcsolódjanak be a kórusmozgalomba?

– Nekem mint felnőttnek az a dolgom, hogy ez a kórus létezzen. A tanév végén elmondtam, hogy szeptember 1-én lesz egy koncertünk, amikor zsoltárokat énekelünk, megízleltettem velük, hogy miért fogjuk ezeket a zsoltárokat énekelni. Nyilván énekelünk népdalzsoltárokat is. Ezeket énekeljük vallásórákon és az iskolában is. Egészségesen és párhuzamosan próbálom tartani, hogy ne csak népdalzsoltárokat énekeljünk, hanem az Énekeskönyvben lévő zsoltárokat is. Kell tudni bemutatni, megismertetni, hogy miért nevezzük népdalzsoltárnak, miért szükséges azok ismerete, van-e igény rá. A népdalok tovább élnek a zsoltárok által is. Kulturális, nemzeti és vallási kapcsolódás van a népdalzsoltárokban. Volt idő, amikor az iskolában nem lehetett zsoltárokat tanulni, de a mai diákok olyan kiváltságos helyzetben vannak, hogy megtanulják mi a népdalzsoltár és mi az Énekeskönyvben lévő zsoltár. A gyerek otthon, az iskolában és a templomi közösségekben tanul. Tőlünk függ, hogy mire tanítjuk meg gyermekeinket.

A Gyöngyszem gyermekkar 2023-ban, a székesegyházban tartott hagyományos adventi koncert próbáján

– Milyen lesz a szeptember elsejei koncert?

– Szerintem nagyon különleges. Istenes énekeket, imádságokat és zsoltárokat fogunk énekelni. Meghívottként lesz velünk a nagykárolyi Carmina Renascentia régizene együttes, ők is a tizenöt-tizenhatodik századi egyházi és világi zenét népszerűsítik. A koncert apropója, hogy Szenczi Molnár Albert 1574. augusztus 30-án született. Számtalan maradandó alkotásainak az egyike a zsoltárfordítás. Szenczi Molnár Albert arra törekedett, hogy valami olyat alkosson, ami maradandó a magyar nép számára. Károli Gáspár volt a fő támogatója. Mindketten azt vallották: „anyanyelven megszólítani Istent a legnagyobb kincs”. A Biblia magyar fordítását Károli Szenczi Molnár Alberttel küldte el Göncről Vizsolyba. Arról álmodozott, hogy ha továbbtanulhat, valami maradandó értéket hagy hátra nemzetének.