Idén ünnepli fennállásának 120. évét a kaplonyi fúvószenekar, és abban az szerencsés helyzetben van, hogy nem csak kellő számú zenésszel és utánpótlással rendelkezik, de a működéshez szükséges anyagi háttér is biztosított. A jelenlegi vezető, Mánc Roland karnagy 2021-ben vette át a zenekar irányítását, a kerek évforduló kapcsán vele beszélgettem.

Mánc Roland 2008-ban kezdett el tubán tanulni. 2010–2015 között a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, majd a budapesti Zeneakadémián szerzett tubaművészi diplomát, ott végezte az alap- és mesterképzést. Tubásként a nagyváradi filharmóniában alkalmazták, volt egy szabad hely, egy próbajáték után őt választották (tudni kell, hogy minden filharmónia egy tubást alkalmaz). Négy és fél évig dolgozott ott, közben Kaplonyban is tanított gyerekeket. Ez egy nehéz időszak volt, sokat kellett utaznia. Egy ideig egyszerre tanított és játszott a kaplonyi zenekarban, majd karmester lett. Miután elhagyta a nagyváradi filharmóniát, a kaplonyi fúvószenekar vezetője lett, közben foglalkozik fiatalok hangszeroktatásával is. Kaplonyban és Kálmándon közel negyven gyereket tanít. Folyamatosan oktatni, tanítani kell a nagyzenekar tagjait is. Hiába megtanulnak egy zeneszámot, mindig gyakorolni kell, felfrissíteni, hogy az előadás folyamatosan tökéletes legyen. A zenekar tagjainak vagy munkahelyük van, vagy tanulnak, heti két próba kell ahhoz, hogy színvonalas koncerteket tudjanak adni. Az utóbbi időszakban annyi felkérést kap a zenekar, hogy többet vissza kell utasítani. A zenekar csúcskorszakát éli, hiszen ebben a válságos időszakban rendelkezik megfelelő számú zenésszel, rendszeresen jelentkezik az utánpótlás, ugyanakkor az anyagi háttér is biztosított. Ha ezek közül akárcsak egy elem hiányozna, akkor hamar jelentkeznének a problémák.

— A kaplonyi fúvószenekar megalakulásáról és kezdeti időszakáról mit kell tudni?

— A kaplonyi fúvószenekar 1903-ban alakult, egyházi keretek közt jött létre. A környező falvakban már voltak fúvószenekarok, elmondhatjuk, hogy a kaplonyi a legfiatalabb a környéken, viszont büszkék vagyunk arra, hogy a mienk folyamatosan működött. A környező falvak zenekarai rövidebb-hosszabb időre feloszlottak, akár öt-tíz évig nem működtek. A világháború volt az az időszak, amikor a férfiakat elvitték a frontra és nem tudtak játszani. Kell tudni, hogy a 2000-es évek végéig a zenekarnak csak férfi tagjai voltak.

A kaplonyi fúvószenekar úgy alakult meg, hogy a kaplonyi római katolikus egyház hangszereket vásárolt, a kezdeményezést támogatta a falu akkori vezetősége is. Még mindig vannak olyan hangszereink, melyek a Magyar Királyi Hangszergyárban készültek a monarchia idején. Egy nagy dob már a megalakuláskor használtan került a zenekarhoz és ma is működik.

Pontosan nem lehet tudni, hogy alapításkor hány tagja volt a zenekarnak, a régi képek alapján tizenöt-húsz főre lehet becsülni a tagságot. Mezőpetriben volt egy Vonház nevű tanítóhoz Srádi Imre átjárt tanulni, majd ő tanította hangszeren játszani a kaplonyiakat. A nagykárolyi laktanyának volt katonazenekara, onnan is jártak ki Kaplonyba zenészek hangszert tanítani.

— Hogyan működött a zenekar?

— A kaplonyi fúvószenekar egyházi zenekarnak indult. A zenészek szerződést kötöttek az egyházzal, a szerződésben rögzítve volt, hogy a zenekarnak milyen kötelezettségei vannak. A zenész kapott egy hangszert, amit nem tudott volna megvásárolni, mert nagyon drágák a fúvóshangszerek. A zenész tíz évig köteles volt szolgálni a zenekart, tíz év után a hangszer a zenész tulajdonába került. A szerződésben az is rögzítve volt, hogy melyek azok az egyházi alkalmak, amikor a zenekarnak szerepelnie kell. Ilyen volt a húsvét, a karácsony, mindenszentek, vízkereszt, templombúcsúk, és minden katolikus ünnep. Minden hónap első vasárnapján zenélni kellett a nagy misén, a temetéseken. Ezek a szokások fennmaradtak mindaddig, amíg a zenekar tagjainak nem lett olyan munkahelyük, ahonnan nem lehetett elmenni az ilyen alkalmakra. A nagy egyházi ünnepeken az orgonakíséret mellett a fúvósok ma is részt vesznek a szentmiséken. Kaplonyban annyira összefonódott a fúvószenekar az ünnepekkel, hogy nélküle már nem igazi az ünnep. Legutóbb egy elsőáldozásra hívták meg a zenekart. A kislány nálam tanul, a szülők így akarták meglepni a gyermeküket. Ez sikerült is, hiszen nagyon boldog volt, amikor az udvaron megszólalt a zene az ő tiszteletére.

— Hogyan lehetett összetartani a zenekart? Milyen sikereket értek el?

— A zenészeket régebben nagyon szigorú szabályok kötötték a zenekarhoz. Aki késett vagy kihagyott egy próbát, pénzbírságot kapott. Meg volt szabva, hogy mennyit kell fizetni egy késésért vagy egy mulasztásért. A zenekarnak mindig volt bevétele: adományok, fellépési díjak… A zenekar a kezdetekkor sem csak egyházi zenét játszott. Aki tud zenélni, nem csak azt játssza, ami kötelező. Felléptek bálokon és más rendezvényeken. A sváb és a magyar nótákat jól lehet játszani fúvós hangszereken. A fúvószenekar által nagyon szépen összefonódott a sváb és a magyar népzene. A kaplonyi fúvószenekar részt vett zenekari versenyeken, melyeken jelentős sikereket értek el. Erről az 1920-as, 30-as és a 70-es évekből maradtak meg oklevelek.

— Milyen szerepet tölt be a fúvószenekar a település életében?

— Szép dolog az, hogy zenélünk, de ezzel együtt nagyon fontos a zene közösségformáló szerepe. Az egyik legfontosabb közösségformáló szerepe Szent Cecília napjának (november 22.), a zenészek védőszentjének az ünnepe. Régebben ezt mindig a napján ünnepelték meg, függetlenül attól, hogy az milyen napra esett. A zenekarnak volt egy bandabírója (vezetője), akit minden évben választottak a zenészek. Az volt a szerepe, hogy értesítette a zenekar tagjait, hogy mikor vannak próbák, fellépések, ő vezette a könyvelést, a jelenléti lapot. A Szent Cecília napi ünnepség a bandabíró házában volt megtartva. Ez egy igazi falusi mulatság volt, disznóvágással egybekötve. Reggel hét órakor volt a hálaadó szentmise. Ezt követően a zenekar tagjai és azok családtagjai elmentek a bandabíró házához és elkezdték előkészíteni az ételeket. Amíg a nők dolgoztak, a férfiak megbeszélték az elmúlt év tevékenységeit. Az évi bevételből leszámították a kiadásokat, a megmaradt összeget jelenlétarányosan elosztották. Ekkor volt az óévbúcsúztató és az új bandabíró megválasztása. Volt egy ének, amivel búcsúztatták a régi bandabírót és avatták az újat. Az ebédre megérkeztek a falu és az egyház vezetői is. Az egyházi méltóságok ebéd után zenekísérettel elmentek, ekkor vette kezdetét az igazi mulatság, ami sokszor másnap reggelig tartott. A Szent Cecília ünnepséget napjainkban is megtartjuk — nem mindig a napján, mert a munkahelyekről nem lehet két napig hiányozni — a hozzá legközelebb eső hétvégén. Egy ideje elmarad a disznóvágás, az ételeket megrendeljük. Az egésznek bálos jellege lett, de ettől függetlenül jó hangulatban zajlik, nagyon erős közösségformáló ereje van. Az 1970-es években még kikötés volt a zenekarban, hogy csak olyan fiatalok lehettek a zenekar tagjai, akik már voltak katonák. Ennek az volt az egyik oka, hogy a katonaságnak nem nevelnek zenészeket. Manapság már természetes dolog, hogy legtöbben már gyermekkorban elkezdenek hangszeren játszani. Nem volt könnyű abban az időben egy katonaságot megjárt fiatalnak leülni és megtanulni hangszeren játszani. Olyan is volt, hogy valaki megtanult hangszeren játszani, miután megnősült, a felesége nem engedte, hogy részt vegyen a zenekarban.

— Mi a titka annak, hogy egy ennyi éven át megszakítás nélkül működik a zenekar?

— A kaplonyi fúvószenekar 1903-tól napjainkban állandóan működik, kivétel a két világháború és a COVID időszaka. A háborúkban sokan elestek, sokan a deportálás áldozatai lettek. 1949-ben sikerült újra megszólaltatni a hangszereket egy szentmisén. Ez nagyon megható élmény lehetett, ehhez hasonló élmény volt az is, amikor a COVID után újra összeállt a zenekar. A járvány idején megerősödött a közösség, ami amiatt is fontos, mert ha a szülők látják, hogy a zenekar tagjai támogató közösségben vannak, akkor szívesen engedik a gyerekeiket zenét tanulni.

— A világ alakulásával, a modern zenestílusok megjelenésével a zenekar is változott vagy megtartotta eredeti feladatkörét?

— A zenekar fennállásának a 100. évfordulóján még élt a régi hagyomány, de már kezdtek lányok is bekerülni a zenekarba. Az egyik tag jelezte, hogy a lánya szeretne zenét tanulni. Utána jelentkezett a barátnője is. Ma már természetes az, ha lányok is részt vesznek a fúvószenekarban. A 2000-es évek elején néhány fiatal úgy döntött, hogy a zenei pályát választja. A szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Iskolában kezdték tanulmányaikat, majd a Debreceni Egyetemen folytatták. A zenekar szakképzett zenészekkel fiatalodott meg az utóbbi években.

— Hogyan történik az utánpótlás? Van-e érdeklődés a fiatalok körében a zenekar iránt?

— 2008-ban történt egy újabb váltás, amikor Mircea Câcu személyében egy zenetanárt alkalmazott az önkormányzat. Ő egy új lendületet hozott azzal, hogy gyerekkorban kezdte el a zeneoktatást. Ma a zenekar gerincét azok képezik, akiket ő tanított zenélni. Mircea Câcu közel tíz évig volt zenetanár Kaplonyban, nagyon sokat köszönhet neki a zenekar, az ő érdeme az, hogy ilyen szinten sikerült megmaradni. Megtalálta a közös hangot a gyerekekkel oly módon, hogy élményeket nyújtott számukra. Ma is, mint régen, nagy büszkeség a szülőknek, hogy a gyerekük tagja a fúvószenekarnak. A gyerekek akkor tudják igazán értékelni a zenei munkát, miután egy időt már eltöltenek a zenekarban. Manapság számtalan lehetőség áll a gyerekek előtt, ezek közül bármikor választhatnak. Legnagyobb konkurenciánk az internetes világ. Mircea Câcu zenetáborokat szervezett. Ezekben a táborokban napi hat-hét óra zenélés volt. Ha egy gyerek egy héten át napi hat-hét órát gyakorol, annak megvannak az eredményei. Ebben az időszakban a zenekar eljutott Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországon több településre, Romániába szinte az egész országot bejártuk. Mivel Mircea Câcu több településen is működtetett fúvószenekar, időnként ezek a zenekarok közösen koncerteztek, ami nagyon sok élményt nyújtott számunkra. Megismerkedtünk más települések zenészeivel, akikkel ma is jó érzés találkozni. Mircea Câcunak az elsődleges célja az utánpótlás-nevelés volt, ezt tette az őt követő Czier Zsolt is.

— Jelenleg hány tagja van a zenekarnak?

— Jelenleg közel harminc tagja van a zenekarnak, plusz tizenhat tanuló, akik majd az utánpótlást képezik. A tanulók közül többen már részt vesznek a nagyzenekarban. Mondhatjuk azt, hogy heti szinten negyvenöt személlyel találkozok. Én 2021-ben vettem át a zenekar irányítását. Bevezettem, hogy a bevételeket nem osztjuk szét, hanem befektetjük hangszervásárlásba és a hangszerek karbantartására.