A Szatmár Megyei Könyvtár és a Szamos folyóirat közösen szervezett könyvbemutatót október 21-én, a Szatmár Megyei Könyvtár multimédiatermében. Ezúttal Gál Vilmos: Latrok ideje, Orosz Margit: Vésett idő és Ágoston dala, illetve Csáky László: Somakönyv című kötetét ismerhették meg a szatmáriak, a szerzőkkel Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője beszélgetett. Csáky László: Somakönyv című kötetét Kállai Karolina történelemtanár mutatta be.
A résztvevőket házigazdaként Veres Erzsébet könyvtáros, majd szervezőként Kállai Karolina történelemtanár, helytörténész köszöntötte a résztvevőket. Elek György igyekezett közel hozni a szerzőket az olvasókhoz. Orosz Margitot arról kérdezte, hogyan próbálta költő-pedagógusként megszerettetni tanítványaival a verseket, és hogyan próbálta rávezetni őket arra, hogy ne azt keressék, mit akart a versben elmondani a költő, hanem azt, hogy mit üzen számukra a vers. Gál Vilmostól azt igyekezett megtudni, hogyan írja ő a történelmi regényeit, és mennyire bátorság olyan ismert témát feldolgozni, mint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

Orosz Margit elmondta, bár azt hihetnénk, hogy a mai fiatalokat kevésbé tudjuk megszólítani ezzel a stílussal, ezzel az üzenettel, az évek során teljesen mást tapasztalt, bárhova elvitte a verseit. „A közönség nyitott rá, korosztálytól függetlenül. A versek arról a közegről szólnak, melyben élek, de a gondolatok kitárulnak és a máshol élők is tudnak azonosulni velük. Véleményem szerint az a kötő tud hiteles lenni, aki a maga érzéseit valóságszerűen tükrözi a verseiben. Azt tapasztalom, hogy tanítványaim közül is azok tudnak betekinteni a vers világába, akik valamilyen módon magukra ismernek a verssorok között. Versírásra ösztönözhetnek a negatív példák is, például amikor egy diák — de a felnőtt is — negatívan áll hozzá a versolvasáshoz, a vers negatív hatást vált ki belőle, mert nem tud azonosulni a vers üzenetével. Én mint szerző ezt átgondolom, és keresem annak a lehetőségeit, hogy úgy szóljak ezekhez az olvasókhoz, hogy ők is megtalálják a nekik szóló üzeneteket. Nekem az a szerencsém, hogy a meséket és a verseket szerető családban nőttem fel, úgyhogy időben megszerettem az olvasást, és egyéni olvasóvá váltam. A rendszerváltás előtti időszakban ritkán jelentek meg írásaim, az első kötetem 2013-ban jelent meg. Kollégáim ösztönöztek, hogy közöljem a verseim kötet formában. Ekkor éreztem úgy, hogy ki kell törni abból a szűk közösségből melyben éltem, meg kell mutatkozni szélesebb körben is” — magyarázta Orosz Margit, aki a hatodik és a hetedik verseskötetét mutatta be Szatmárnémetiben. A Vésett idő egy versválogatás, ebben minden benne van, ami a szerzőt foglalkoztatja. Nem az a fontos, hogy a költő mire gondolt, amikor megírta a verset, hanem az, hogy milyen érzéseket indított el benne a vers. Az Ágoston dala című gyerekverskötet, ami egy kifestővel is bővül nem véletlenül viseli ezt a címet, hanem azért, mert van egy Ágoston nevű unokája is.
Orosz Margit évek óta szervez szavalóversenyeket, ezekre meghívja a Szatmár megyei diákokat is, akik minden eddigi versenyen jól szerepeltek.

Gál Vilmos történelmi regényeiben nagyon sokszor megjelenik Erdély és a magyar-lengyel kapcsolatok. A Latrok ideje című regényben mindezek összefonódnak, hiszen a történet Erdélyben játszódik, de az egyik szereplője Bem József. Gál Vilmos elmondta, hogy ennek a regénynek a megírását hosszas kutatások előzték meg, nagyon sokat segített számára Egyed Ákos: Erdély 1848–49 című kötetet, ebből kiindulva kereste a szálakat. Amikor Budapesten kitört a forradalom, majd elkezdődött a szabadságharc, Erdély egy Magyarországtól független állam volt. A 48-as 12 pont egyik pontja az unió, ami nagyon sok ember számára nem igazán érthető. Erdélyt Magyarországgal integrálni már akkor sem lett volna egy egyszerű folyamat, nem csak a nemzetiségek — magyar, székely, szász, román — miatt. A románság az unióban a negyedik államként szeretett volna részt venni, ezt az erdélyi országgyűlés nem támogatta. Kossuthék azon az állásponton voltak — és a magyar nemesség is —, hogy a jobbágyfelszabadítás után mindenki egyenlővé vált. Kimondták ugyan az uniót, de ezt a románság nem fogadta el, ekkor erősödtek meg a magyar-román viszályok.
Kállai Karolina bemutatta a Somakönyvet, elmesélte annak keletkezési történetét. Mit tesz egy 15 éves fiú, amikor látja, hogy barátját egy tehervonat tetején nagyfeszültségű áramütés éri? Csáky Soma, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának diákja áprilisban szemtanúja volt, amikor barátja felmászott egy vagon tetejére, ahol a 25 ezer volt áthúzott rajta. Soma barátja segítségére sietett, de hasonlóan járt. Társa a baleset után tíz nappal életét vesztette. Soma — ma már kimondható — kapott egy második esélyt az életre. 105 napot töltött el a Bethesda Gyermekkórházban, ahol édesapja az ágya mellett ülve, a gépek csipogását hallgatva írni kezdett. Így született meg a Somakönyv, amely most bárki számára díjmentesen elérhető. A szatmárnémeti könyvbemutatón is hozzá lehetett jutni a kötethez adományok ellenében, a befolyt összeget Soma gyógykezelésére fordítják.

A könyvbemutató keretében gitárkísérettel énekelt Loredana Morar, majd a Varga ikrek, Valentina és Valéria, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai, a szatmárnémeti Gyermekkórus tagjai pedig szintén gitárkísérettel az Áttörés című filmből adtak elő egy részletet.
A rendezvény dedikálással ért véget.