Kevés hatékonyabb módszer létezik az érzelmi tudatosság fejlesztésére, mint a színház. Az idén első alkalommal megszervezett Kölcsey színjátszó tábor ezt a gondolatot állította középpontba, amikor úgy döntöttek: a színház eszközeivel segítik a gyerekeket abban, hogy felismerjék, feldolgozzák és legyőzzék a mindennapi iskolai zaklatás jelenségeit.

A résztvevők számára nem ismeretlen a téma, ennek ellenére a diákok lelkesen és a téma fontosságát felismerve álltak neki a heti feladatoknak.

Az ötnapos rendezvény során drámapedagógiai gyakorlatokkal, bábjátékkal, légzéstechnikával, színpadi mozgással és személyes beszélgetésekkel formálták a résztvevők gondolkodását – sőt, a gyerekek még saját előadókká is válhattak.

A 2025. június 30. és július 4. között zajló tábor célja messze túlmutatott a klasszikus nyári elfoglaltságokon: a szervezők szándéka az volt, hogy egy érzékenyítő, fejlesztő és kreatív program keretében kínáljanak lehetőséget az iskolai zaklatással kapcsolatos érzelmek felszínre hozására és kezelésére.

„Nem titkolt szándékunk volt, hogy a gyerekek elgondolkodjanak a saját szerepükön: vajon mikor voltak elszenvedői, tanúi vagy akár elkövetői bántó helyzeteknek. A színházat hívtuk segítségül, hiszen Latinovits Zoltán szavaival élve: A színház, az emberi lélek műhelye.  Tehát az érzelmek közvetítésére, feldolgozására az egyik leghatásosabb eszköz. Fontos, hogy ne csak passzívan halljanak ezekről a témákról, hanem játékosan, aktívan, saját élményeik alapján is foglalkozzanak velük” – mondta el Nagy Tünde földrajztanár, a program egyik koordinátora.

A foglalkozások minden nap a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban zajlottak, ahol a meghívott színészek és tanárok a részt vevő 24 gyereket színpadi kulisszák közé vezették, miközben érzékeny társadalmi témákat dolgoztak fel velük együtt, közös gondolkodással és sok-sok nevetéssel fűszerezve.

Az első nap a ráhangolódásé volt: a tábor ünnepélyes megnyitóját követően a gyerekek az Északi Színházba látogattak, ahol Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója fogadta őket. A kulisszák mögötti világ felfedezése lenyűgözte a fiatalokat: megismerhették a színpad rejtett részeit, a díszlettárat, a világítástechnikai pultokat és a jelmezek világát is. Az igazgató az intézmény történetéről, neves előadásokról és saját színházi élményeiről is mesélt.

Ezután következett a tábor egyik legmeghatóbb programpontja: bábjátékos foglalkozás a bullying témájában. A gyerekek zoknikból készítettek bábokat, melyek segítségével a zaklatás különféle helyzeteit jelenítették meg. A játék során felszínre kerültek az iskolai életből ismert konfliktusok: kirekesztés, csúfolódás, kiközösítés. A foglalkozást Fülöp Emőke angoltanárnő vezette.

A foglalkozás zárásaként a gyerekek egy-egy lufira írták fel az őket ért bántó szavakat és élményeket. Ezeket a lufikat ünnepélyes keretek között kipukkasztották – a fájdalom elengedésének szimbolikus gesztusaként.

A második nap a beszédtechnikáé volt. Laczkó Tekla és Rappert Vencz Stella, a társulat két színésznője vezették be a gyerekeket a színpadi megszólalás világába. Szó esett a helyes légzéstechnikáról, a hangképzésről, az artikulációról és a hangsúlyozásról.

„Azt szerettük volna, ha a gyerekek megtanulják tudatosabban használni a hangjukat. Ehhez játékos gyakorlatokat, nyelvtörőket, rövid verseket használtunk, majd ők maguk is készítettek saját nyelvtörőket. Az önbizalom és a kommunikációs készségek fejlesztése volt a cél” – fogalmazott Rappert Vencz Stella.

Az egyik kislány így nyilatkozott a foglalkozás után:
„Köszönöm szépen az élményt és a törődést! Nagyon élveztem a tevékenységeket, örömmel vettem részt mindegyiken. Sokat tanultam a foglalkozásoknak köszönhetően. Nagy élmény volt számomra, hogy a színészek segítségével fejlődtem. Remélem, hogy jövőre is részese lehetek ennek a tábornak.”

A tábor harmadik napján Szabó János Szilárd színművész tartott foglalkozást, amely a színpadi jelenlétre, koncentrációra és testtudatra helyezte a hangsúlyt. A gyerekek különféle mozgásos játékokat próbáltak ki, amelyek fejlesztették az egyensúlyérzéket, a figyelmet és az együttműködési készségeket.

„A cél az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják, mit jelent igazán jelen lenni egy helyzetben. Hogyan lehet figyelni önmagunkra és a társainkra egyszerre a koncentrációs mozgásokon keresztül” – foglalta össze a lényeget Szabó János Szilárd.

Napjaink digitális világában különösen fontos, hogy a gyerekek képesek legyenek a figyelmüket tudatosan irányítani és koncentrálni – ebben segítettek azok a gyakorlatok és mozgásos tevékenységek, amelyeket a szerdai napon tanultak.

Budizsa Evelin és Varga Sándor közös foglalkozására csütörtökön került sor. E nap lényegét a következőképpen foglalta össze az Északi Színház színésznője: „A foglalkozás elsődleges célja a koncentráció fejlesztése, valamint a helyzetekben való tudatos jelenlét és egymásra figyelés erősítése volt. A gyerekek különböző drámajátékokon keresztül gyakorolták a figyelem összpontosítását, a nonverbális kommunikációra való érzékenységet, valamint a csoporton belüli együttműködést. A feladatok segítették a résztvevőket abban, hogy a közös játékhelyzetek során ne csak önmagukra, hanem társaik reakcióira, jelzéseire is aktívan odafigyeljenek. Mindez hozzájárult a bizalom, az empátia és a közösségi működés fejlesztéséhez.”

A zárónapon Fülöp Andrea tanítónő vezette a foglalkozást, ezúttal meseszövés formájában. A gyerekek meséket írtak, amelyek hősei bántásokon és nehézségeken keresztül jutottak el a megoldásig – ezek gyakran a hét során hallottakhoz kapcsolódtak. Természetesen elő is adták a meséket, csodálatos pillanatokat szerezve minden résztvevőnek.

A nap végén újra előkerültek a lufik – ezúttal azonban pozitív szavakat írtak rájuk: „elfogadás”, „barátság”, „meghallgatás”, „önbizalom”. Ezeket nem pukkasztották ki, hanem hazavitték emlékbe, emlékeztetőül arra, hogy mindig van választásunk: bánthatunk vagy erősíthetünk másokat – és önmagunkat.

A részt vevő tanulók – 24 fiatal a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból –, akiket kollégáink: Fisár Erika, Forizs Enikő és Tódor Erika tanárnők is felügyeltek, olyan élményeket és tapasztalatokat vihettek haza, amelyek nemcsak a színházhoz, hanem önmagukhoz és társaikhoz is közelebb vitték őket.

A szervezők célja, hogy hagyományt teremtsenek a táborból, amelyet évente megrendeznek majd az 5–8. osztályos diákok számára. Az idei program a román Tanügyminisztérium által meghirdetett Împreună prindem curaj! (Együtt bátrabban!) pályázat keretében valósult meg.

A visszajelzések egyértelműek: ez nem csupán egy nyári program volt, hanem egy olyan érzelmi és közösségi kaland, amely a gyerekek egész életére hatással lehet.

Nagy Tünde Maria és Csorján Árpád József