Egy kis laptörténet

A Szatmárnémetiben megjelenő napilap fejlécében alapítási évként 1868 szerepel, bár csak 1869-ben indult, és 1948 őszéig folyamatosan megjelent (közben a magyar helységnevek sajtóbeli használatának hatósági tilalma miatt 1936–37-ben Szabadsajtó, 1937 és 1940. szeptember 5. között megint Szamos címmel), aztán 1990 júliusában indult újra „polgári lapként”. Kéthetenként jelent meg Kőmíves Balázs színész, újságíró, népművelő szerkesztésében, fejlécében az 1869-ben (a fejlécben hibásan 1868 szerepel) alapított lapelődre való utalással, de új évfolyamszámozással. Mindössze az év novemberéig jelent meg, rendszertelenül. Ugyancsak Szamos címmel jelent meg havonta 16 újságoldal terjedelemben a Szatmári Magyar Hírlap napilap „kulturális szemlé”-je 2006-tól Veres István és Debreczeni Éva szerkesztésében. Utóbbi halála után egyedül Veres István szerkesztette. 2019 januártól ismét újraindult a Szamos, ezúttal a Szatmár Megyei Tanács támogatásával, Elek György szerkesztésében. A szerkesztői elképzelés az, hogy a lap szatmáriakról szóljon szatmáriaknak.

„Úgy érezzük, szükség van egy olyan, havonta megjelenő politikai, társadalmi, közéleti és kulturális folyóiratra, ami szellemi táplálékot nyújt a Szatmár megyei magyarság számára. Vitathatatlan, hogy az internet térhódítása arra készteti a nyomtatott sajtó szerkesztőit, hogy átgondolják, mi az, ami nyomtatott formában is vonzóvá tehető az olvasók számára, mi az, amin változtatni kell, hogy kiváltsa az olvasók érdeklődését. Az újrainduló Szamos folyóirat szerkesztői és munkatársai arra vállalkoztak, hogy az olvasóval való állandó kapcsolattartással olyan témákat dolgoznak fel, amelyek az online felületeken nem találhatók meg, de egyaránt fontosak a fiatalok és az idősek számára is. Szatmár megye nagyon sok mindennel büszkélkedhet, hiszen történelme folyamán olyan személyiségeket nevelt ki, akik ma már világszerte ismertek. Ma is nagyon sok szatmári közéleti szereplő fejt ki olyan tevékenységet, amire odafigyel a világ. A Szamos havilap ezeknek a személyiségeknek, valamint az egyszerű embereknek az életét és munkásságát igyekszik bemutatni, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy irodalmi, művészeti és közéleti írásokat a lap hasábjain ismertessen meg az olvasókkal. Nagyon fontos célkitűzés, hogy a lap közlési lehetőséget ad fiatal alkotóknak” – fogalmazott Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke a lap beköszönőjében.

Immár hatodik éve annak, hogy a lap havonta megjelenik, mellette pedig rendszeresen jelennek meg a Szamos-könyvek, évente megjelenik a Szamos Plusz és a Szatmári Kalendárium, illetve a Szamos asztali naptár. Ugyancsak rendszeresek a Szamos-rendezvények: Szamos-napok, évfordulós megemlékezések. A Szamos folyóirat nagy hangsúlyt helyez a fiatal tehetségek felfedezésére, felkarolására, bemutatkozási lehetőséget biztosítva számukra nem csak szerzőkként, hanem előadókként is az ünnepi rendezvényeken. Emiatt alakult meg a Szamos Diákirodalmi Kör, melynek tagjai többnyire középiskolások, emiatt a tagság folyamatosan megújul. Nagyon sok egyetemre kerülő diákkörös jár vissza a rendezvényekre és közöl a Szamos folyóiratban, a Szamos-kiadványokban.

A lap fontos feladatának tartja ugyanakkor a helytörténeti tanulmányok közlését is, maga köré tömöríti azokat az értelmiségieket, akik helytörténeti kutatásokat végeznek, ezek az adatok hatalmas segítséget nyújtanak Szatmár térség múltjának a megismeréséhez.

A rendezvény programja

Szatmárnémeti

Szeptember 7., szombat 16 óra

Helyszín: Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont

Tízéves a Sugárút – lapismertető; moderátor: Lakatos-Fleisz Katalin;

Ifjúsági irodalom ma, avagy mi van a padon és mi a pad alatt? – kerekasztal-beszélgetés; moderátor: Besenyődi Judit;

A Felhőfoszlányok című diákantológia bemutatója

19 óra: Koszorúzás a Petőfi-szobornál

Erdőd

Szeptember 8., vasárnap 10 óra

Helyszín: Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ

A lakosság szerepe a helyi értékek feltárásában, azok megismertetésében és megőrzésében – kerekasztal-beszélgetés; moderátor: Besenyődi Judit és Elek György

12 óra: Megemlékezés, ünnepi műsor és koszorúzás a várban

Áhítatot mond: Tasnádi István, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség beosztott lelkipásztora, a Kolozsvári Református Kollégium iskolalelkésze, az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltárának munkatársa.

Ünnepi beszédet mond Kovács Újszászi Péter kolozsvári költő, magyartanár.

Zenés irodalmi összeállítást ad elő a Szamos Diákirodalmi Kör.

Az esemény koszorúzással zárul.