Szatmári diákok Arany János nyomában
A Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont égisze alatt működő Szamos folyóirat és Szamos Diákirodalmi Kör a Szatmár Megyei Tanács támogatásával jelentős hangsúlyt helyez a fiatalok irodalmi és helytörténeti ismereteinek a gazdagítására, illetve az írás- és előadói készségük fejlesztésére. Április 20-án a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és az Aurel Popp Művészeti Líceum diákjainak egy csoportja Nagyszalontára utazott, hogy megismerje Arany János szülővárosát, illetve a város irodalmi és történelmi emlékhelyeit.
A szatmárnémeti diákcsoportot Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője és Gál Gyöngyi, a LiterArt Magyartanárok Egyesülete elnöke kísérte el a tanulmányi kirándulásra. Gali Boglárka, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója fogadta a csoportot, aki munkatársai közreműködésével bemutatta a várost és a fontosabb emlékhelyeket.
Nagyszalonta
Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1241-ben a tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem letelepítési céllal 300 köleséri hajdúnak adományozta a települést, akik megalapították Szalonta városát. A főtéren álló Csonkatorony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni. Azt, hogy 1636-ban már készen volt, bizonyítja, hogy a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említették: ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Ősi egyháza a mai református templom helyén állt, akkoriban a váron belül, kőfallal és védőtornyokkal volt megerősítve.
Az Arany János emlékmúzeum
Gali Boglárka, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója elmondta, hogy az Arany János Emlékmúzeum, Románia legrégebbi irodalmi múzeuma, 5 szintből áll, a földszinten helytörténeti információkkal gazdagodhatnak, a többi emeleten Arany János életével ismerkedhetnek meg.
1606-ban városalapítónk Bocskai István fejedelem 300 hajdút telepít erre a vidékre. Erről van egy nemesített oklevelünk. 1630-as évekre már áll az őrtorony körülötte egy várral, amit a hajdúk építettek azzal a céllal, hogy védjék a környéket a törököktől. 1636-ban Györi Jakab vezetésével nyertes csatát vívnak a szalontai hajdúk a törökök ellen, erről több információt találnak ezekben a fiókokban. Sajnos 1658-ban II Rákóczi György megparancsolja a szalontaiaknak, hogy rombolják le a várat és a torony negyedik emeletét, hogy a visszatérő törököknek már ne legyen fontos. Így a torony évszázadokon keresztül csonkán áll, Arany János idejében is. Petőfi Sándor is így ismeri meg tornyunkat, ezért rajzolja le csonkán (megmutatod a képet). 1700 évektől első Lipót király Szalontát az Eszterházy családnak ajándékozza és véglegesen Mária Terézia kimondja, hogy az erdélyi fejedelmektől kapott adománylevelek érvénytelenek, ezért elindul egy több mint 100 éves pereskedés, aminek az Arany család is részese lesz, mivel ez a döntés az ő nemesi címüket is befolyásolja. Itt található az Arany címer, amin látható, hogy ők is erdélyi fejedelemtől kapták. 1899-ben a Csonka torony megnyílik, mint múzeum Arany László, a költő fiának köszönhetően. Az ő segítségével a toronynak lesz újból negyedik emelete tetőszerkezete és az ő adományából kapjuk meg az Arany hagyatékokat is. Ezeken a képeken láthatják a felújítás folyamatait. 1907-től díszes kapu várja az idelátogatókat Stróbel Alajos tervei alapján készült Kolozsvári Szeszák Ferenc szobrával a kapu felett, erről látható kép a fél emeleten.
Az első emelet: Arany János életútját mutatja be olyan személyes tárgyak segítségével.
Arany János 1817 március 2-án született egy elszegényedett idős család 10 gyermekeként. A család első és utolsó gyermeke maradt éledben: Arany Sára és Arany János. Arany János már egész fiatalon megtanult írni, olvasni iskolakezdésre már géniusznak számított. A nagyszalontai iskolába járja ki az első 10 osztály, ahol tanulás mellett tanít is. Ezután Debrecenbe megy a Református Gimnáziumba, amit másfél év után otthagy és elmegy vándorszínésznek. Máramarosszigeten van, éppen mikor éjjel azt álmodja, hogy édesanyja meghal, és 7 napig gyalogol és szerencsére még életben találja édesanyját. Pár hétig együtt vannak. Ezután újból tanító lesz a Szalontai Iskolában 2 és fél évig. 1838-ban megismerkedik későbbi feleségével Ercsey Juliannával, otthagyja a tanítói állás, hogy másodjegyző legyen, amiből majd fent tudja tartani családját. Megszületik lánya Juliska és fia László. A Kisfaludy Társaság pályázatára megírja a Toldit 1846, amit meg is nyer, 15 arany helyett 20 aranyat kap, de neki mégis a legbecsesebb Petőfi Sándor barátsága lesz. Petőfi ellátogat Szalontára 1847-ben és elkezdődik a magyar irodalom legszebb barátsága. Petőfi ajándéka a kávéfőző, ami itt található, 2 rajzot is készít Aranyról és a Csonka toronyról, több verset is ír itt. Az Aranyék lesznek Petőfi Zoltán keresztszülei is. Az 1848 forradalomban Arany János 2 hétig nemzetőrként harcol Aradon. Ezután előbb Gesztre költözik Tisza Domokos házi tanítójának és végül Nagykörösre költözik családjával, ahol magyar irodalmat tanít 9 évig. Itt is sok költeménye, balladája születik. 1860 Pestre kerül. A Magyar Tudományos Akadémia titkára, a Kisfaludy Társaság Igazgatója, a Koszorú és a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője lesz, Shakespearet fordít. Elismert személyiség sok ajándékot kap, mint például az itt kiállított a lantlábú asztalkát. 1865-ben lánya meghal fél évvel unokája Piroska születése után. Édesanyja halála után Piroskát Aranyék nevelik. Arany második depressziós korszaka kezdődik el (az elsőt Petőfi halála indította) majd 10 évig nem ír. 1869 a csehországi Karsbadba jár, ivókúrákra, ahonnan minden évben elhoz egy bögre, amit itt láthatnak múzeumunkban is. Öreg korában a Margit szigeteki tölgyfák alatt a Gyulai Páltól kapott híres kapcsos könyvbe írja meg az Őszikék című verskorszakát. 1882 október 22-én tüdőgyulladás következtében meghal ebben a karosszékben.
A második emeleten Arany ábrázolások eredeti festmények, rajzok, fotók láthatók. Barabás Miklós képe, ami Nagyszalonta város megrendelésére készült, Arany Nagykörösön ült modellt napokig.
Éder Gyula festménye, ő készítette a földszinti Bocskai szobrot is.
Petőfi Sándor rajza Aranyról, amit első idelátogatásakor készített.
Babérlevelek – azokból a babérkoszorúkból valók, amiket az 1899 –es múzeum megnyitóünnepségre hoztak.
A harmadik emeleten található Arany János akadémiai dolgozószobája, ami a nyugdíjba vonulás utáni állapotot mutatja be. A Magyar Tudományos Akadémia 1867-ben egy 6 szobás lakást ajánl fel Arany Jánosnak és családjának. Pihenő ágya felett ott volt mindig fia és lány fényképe és az íróasztalán pedig Petőfi Sándor mellszobra. De ezen az emeleten látható még Arany János pipatóriuma, könyvtára, ajándékba kapott tárgyai: szivartartó, kalamáris, hímzett tintafelszívó, hímzett irattartó. Nyugdíjba vonulása után is megtarthatott 2 szobát és a költő halála után felesége is, itt maradhatott élete végéig.
A negyedik emelet: múzeumpedagógiai terem. Arany János költeményeivel és életével kapcsolatos játékok találhatók a páratlan kilátással együtt. Családi kör memória játék, Toldi mágneses kirakós, Toldi útvesztő, kirakós a walesi bárdokból, versek és életút párosító játék.
Arany János szülőháza
Arany János nagyszalontai szülőháza sajnálatos módon nem maradt meg. A helyére épített ház sem létezik már, azonban a helyi önkormányzat a már eltűnt épületek helyére építtetett egy új, tájjellegű épületet. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, nyilván az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A nádfedeles parasztház homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy valamikor itt állt az egyik leghíresebb magyar költő szülőháza. Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010 júniusában adták át. A gyűjtemény megálmodója, megvalósítója és fenntartója a hajdúváros önkormányzata. A kiállított tárgyakon keresztül a XIX–XX. századok fordulóján élő szalontai lakosok életébe nyerünk betekintést.
Az Arany János Iskolaközpont
Az iskolaközpont főbejáratánál Tornai Melinda igazgató várta a szatmárnémeti csoportot. Miközben végigvezette a vendégeket az iskola folyosóin, osztálytermein és kabinetjein, röviden ismertette az iskola történetét. 1711-től vannak írásos dokumentumok a Schola reformata Nagyszalontaiensis-ről, melyben tanult és tanított Arany János. 1847-ben épült meg a ma Nagyiskolának nevezett épület, mely otthont adott az alsó és felső gimnáziumi tagozatnak is. 1906-ban jött létre a négy elemi osztályt folytató Polgári Leányiskola, amely később kereskedelmi tanfolyammal bővült. A következő évben jóváhagyták a fiúk számára a főgimnáziumi fokozatot, mely kezdetben a Nagyiskola emeleti termeiben kapott otthont. Itt tanult Zilahy Lajos író, dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor, Major Henrik grafikus. 1970. szeptember 15-én kezdett működni a tizenhat termes modern intézet szaktermekkel és központi fűtéssel. A nagyszalontai polgári és egyházi szervezetek, a politikai vezetéssel karöltve, létfontosságúnak látták a tanügyi intézmények oly módon történő átrendezését, hogy létrejöjjön egy színmagyar iskolaközpont, mely felvállalja a nagyszalontai ifjúság visszavezetését hagyományos értékeinkhez, kultúránkhoz, identitástudatuk, önértékelésük erősítését, mindezt keresztény szellemiségben.
Az új iskola, az Arany János Iskolaközpont minisztériumi határozat következtében 2010. november 18-tól létezik, az oktatás 2011. szeptember elsejétől indult. Az Arany János Főgimnázium és az Arany János Általános Iskola utódjaként, átvette ezen iskolák összes magyar osztályát és tanárát, ezáltal tanulóinak létszáma 930 fő, mely 15 elemi, 14 gimnáziumi, 8 középiskolai, 5 speciális (kisegítő) osztályban tanul. Ezek az osztályok öt épületben kapnak helyet. A szatmári diákok ámulattal figyelték az iskola folyósóin sorakozó modern tablókat, a legérdekesebbnek azt találták, amelyikről a ballagó diákok kedvenc zenéit is megtudhatja az érdeklődő egy telefonos alkalmazás segítésével.
Elbúcsúzva a vendéglátóktól hazaindulás előtt egy városi séta következett. Van mit látni ebben a kisvárosban. A kijelölt turistaútvonalon műemléképületek, emlékhelyek, szobrok, templomok és más figyelemre méltó kulturális és történelmi értékek találhatóak.