Homok (Sándorhomok) magyar kisközség a szatmári járásban, 77 házzal és 610 lakossal – írja Borovszky Samu, Magyarország Vármegyéi és Városai – Szatmár Vármegye leírásában 1908-ban.

Már az őskorban lakott telep volt. Vende Aladár által egy kiszáradt patak partján végzett ásatások alkalmával, sok kő, bronz- és népvándorlás korabeli régészeti leletet tár fel.
Nevét már a XV. században is Homoknak írták. A XV. században a Csarnavoday, Károlyi, Drágfi, Matucsinay családok tulajdona volt; legnagyobb birtokosai Berenczei Kováts Jenő, Berenczei Kováts Sándor, Gödény Sándor.
Két úrilak van benne, az egyiket Kovács Eduárd, 1860 körül, a másikat Kovács Jenő 1899-ben építtette.
A református egyház temploma a XV. századból való, de 1800-ban a község egy részével együtt leégett. Azóta ismét helyreállították. Érdekes czinkannát őriznek benne 1620-ból.

A berenczei Kováts családról

1770 táján bukkan fel Szatmárban járdánházi Kováts István, aki mikor II. József, Mária Terézia fia és társuralkodója feloszlatja az egyházi rendeket, s vagyonuk a kincstárra száll, a család szatmári ága adományt kap Sár egészére, Berence, Homok és Szárazberek részeire, melyért azonban bizonyos összeget a kincstár részére be kellett fizetni.

A címer. Téglalap alakú csücskös pajzs kék mezejében, a zöld pajzstalpon leveles koronából páncélos, nyílt sisakú vitéz emelkedik ki, jobbjában hátra hajló kardon török fej, bal karját csípőjén tartja. Sisak, sisakdísz: a pajzsra támaszkodó bordás fejpáncél, rajta a címerkép ismétlődik. Takaró: stilizált kékarany, pirosezüst levelek.

ÉRDEKESSÉGEK

A Berenczei Kováts család története elválaszthatatlan Sándorhomok, Szatmárnémeti, Szatmár megye és a bemutatni kívánt udvarház történetétől, így röviden ismertek néhány érdekes adatot e nagy múltú család történetéből.
Berenczei Kováts Sándor kilenc gyermek édesapja (öt fiú: Lajos, Eduárd, Bertalan, Benedek, Ágoston, négy lány: Kornélia, Jozefa, Emília, Lujza) mintegy felvirágoztatja a családot, 1810-ben táblabíró, majd szolgabírói állást tölt be. Sándor a gazdálkodás mellett jogi végzettségét is felhasználja, 1822–1827 között megyei főjegyző, 1827-ben Szatmár megye egyik országgyűlési követe. Sándorhomok település névadója, róla nevezik el Homokot Sándorhomoknak.

Berenczei Kováts Lajos Báró Kemény Zsigmonddal közösen szerkeszti a reformpárti Erdélyi Híradót. Részt vesz a híres szatmári 12 pont megfogalmazásában, mely a polgári nemzet alapköve akart lenni. Lajos neve elsősorban a Tisza-szabályozás terén végzett munkája és az első felelős független kormány közlekedésügyi minisztériumának titkáraként vált ismertté, melyekre gróf Széchenyi István hívta meg. Kováts Lajos elkötelezett híve volt Széchenyi politikai és gazdasági programjának, a társadalmi haladás ügyének. Mint Közlekedési Minisztériumi osztályvezető készíti el Pest–Debrecen–Szatmárnémeti vasútvonal építésének tervét.
A 12 pont 1841. február 24-én került összeírásra, a következő pontokat tartalmazza:
1. Az ősiség eltörlése
2. A hiteltörvény kiegészítése, telekkönyvi rendszer kialakítása, földhitelintézet felállítása
3. Az úrbéri terhek kényszermegváltása a megváltott birtokok által fedezett kötvényekkel – a feudalizmus felszámolása
4. A nemtelenek feltétlen birtoklási képessége
5. Ugyanazok alkalmazhatósága bármely hivatalra
6. A papság és az összes nemesség adózása a megyék szükségeire, az úgynevezett házi pénztárba.
7. A céhintézmény és mindenféle egyedárúság eltörlése. Mindenki kötelezettsége, hogy úti vámot fizessen.
8. Iskolák állítása minden községben
9. A cenzúra eltörlése
10. A városokban a jogok egyenlő kiterjesztése minden egyes polgárra
11. A polgári és büntető törvénykönyv új szerkezete
12. Általános választójog a népképviselet behozatalával (Werbőczyre hivatkozva)
A 12 pont kiváltotta a nemzet csodálatát, maga Jókai úgy fogalmazott: „tizenkét üstökös csillag egyszerre az égen, együtt egy dicskört képezők, melynek ragyogó neve »népfenség«! Még most is ragyognak. Akkor nagy küzdelemnek voltak okozói, megyéről megyére. Még csak e szó kimondása is: »szatmári tizenkét pont«, a vihar jelszava volt.”
Berenczei Kováts Lajos emlékezete elevenen él Sándorhomokon, így emlékére a a Kováts Sándor kúria falán 1999-ben emléktáblát, a református templom előtti téren 2016. november 13-án mellszobrot avattak, a köztéri szobor Erdei István alkotása.

Berenczei Kováts Eduárd felesége, Térey Mária Szendrey Júlia nagykárolyi lelki barátnője. 1852-ben bírói szerepet vállal a királyi törvényszéken, de rövid idő után felmondja állását, s folytatja a gazdálkodást. 1857-ben nagy bánat éri, hatévi házasság után december 15-én meghal fiatal felesége, akit a család kérésére szülővárosában helyeznek nyugalomra. 1860-ban Eduárd magányában a régi kúria helyett újat álmodik, Ybl Miklós neves pesti építészt kéri fel a terv elkészítésére, az új kúriát is később többször bővítik. Mai eklektikus stílusát 1923-ban nyeri el. Tevékeny életet él, a gazdálkodás mellett a vármegye majdnem összes bizottságának tagja, tíz éven át a Széchenyi Társaság elnöke. 1869-ben királyi tanácsosi elismerést nyer, majd a császár a vaskoronarenddel tünteti ki. Rendszeresen cikkeket közöl a megyei lapokban. 8000 kötetes könyvtárát Szatmár városnak ajándékozta. Vagyonát Ágoston nevű testvérének fiára, Sándorra hagyatékozza, így az 1836-ban épült udvarházat is.

Berenczei Kováts Ágoston indítványozza 1860-ban, hogy ezentúl magyarul levelezzenek a városi és megyei hatóságokkal, mert a német nyelvű átiratokat kevesen értik.
II. Rákóczi Ferencz fejedelem és bujdosó társai porának hazahozatalakor a kassai gyászszertartáson, valamint a díszmenet lovasbandériumában, Szatmár vármegye is részt vett 1906-ban. A menet élén Domahidy István haladt, a vármegye színeibe öltözött csatlósok által vezetett paripán. Utána jött középen Kováts Sándor, a vármegye ezredévi díszzászlójával.
Szatmár város törvényhatósága a haza vagy a város érdekében kiváló érdemeket szerzett egyes jeles férfiak iránti háláját és elismerését 1840. évtől kezdve oly módon nyilvánította ki, hogy díszpolgárrá választotta meg őket.
Így a város díszpolgára Vécsei Miklós, Deák Ferencz és Berenczei Kováts Sándor 1840 óta. Később díszpolgárrá választják Gróf Széchenyi Istvánt és Berenczei Kováts Lajost 1847-ben.
Az ismert Olchvári család idősebbik lányát, Euláliát (Lilla) veszi feleségül. A berenczei Kovátsok szatmári házában laknak, mely Szatmár első emeletes magánháza volt, ezért csak úgy nevezték: Emelet. Petőfi szatmári tartózkodása idején többször meglátogatta a családot, s így találkozott Lilla húgával, a serdülő 14 éves Bertával, kinek kérésére OB kisasszony emlékkönyvébe címmel verset is írt. Ezért Jókai 1876 nyarán Petőfi nyomdokain járva, Szatmárra érkezésekor kocsijával egyenesen az Emelethez hajtatott, ahol kifaggatja a ház úrnőjét, hogy mi is annak a versnek a története, melyet költő barátja ebben az otthonban írt. Az éjszakát is itt töltötte, innen indultak tovább másnap Domahidy Ferenc főispán társaságában annak szamosangyalosi birtokára. Ágoston, feleségének követelésére a Bach-korszakban prefektusi posztot vállal, így ő kell fogadja Haynaut, mikor Nagygécen vásárolt birtokának átvételére érkezik 1850-ben. Négyes fogattal végigkocsikáznak a városon, de tüntetőleg minden üzlet bezár, a házak zsalugátereit leeresztik. Az elnyomás enyhülésével leváltják, majd 1863-ban főispánhelyettesi posztot nyer. Három gyermekük született: Jenő (1849. november 26.), Sándor (1857) és Géza (1864).
Berenczei Kováts Jenő (1849.11.09 – 1912.03.18), neje domahidi Domahidy Hedvig (…–1931), fiaik: Miklós és Sándor.
Ágoston elsőszülött fia, született 1849. november 9-én. Ő is jogot végez. A Domahidy családba nősül, Hedviget véve feleségül. 1879–92 között főszolgabíró, majd hat éven át árvaszéki elnök. A homoki birtokon intenzív gazdálkodást folytat, így jövedelméből az Eduárd kúriájával szemben 1899-ben impozáns kastélyt építtet. 62 éves korában 1912. március 18-án hunyt el, a homoki kriptában nyugszik, ahova 1931-ben feleségét is temették.
Járdánházi és Berenczei Kováts Miklós (1876.09.25. – 1952.06.01.) felesége Streicher Berta (1880–1947), édesapja által építtetett úrilak tulajdonosa, házasságukból három lány született: Dóra (1904–1993), Ilona (Lili) (1908–?), Éva (1910–1960). Jogi diplomát szerzett, testvéréhez hasonlóan a császári udvar kamarása lett, majd az Árvaszéknél helyezkedett el. Aktív tagja volt a szatmári előkelő társaságnak, fontos szerepet játszott különböző jótékonysági egyesületekben. A két világháború közötti időszak politikai életének kiemelkedő alakja volt, teljes mértékben tiszteletben tartotta a nemesi hagyományokat és szokásokat.
Gazdaságát leírja Domahidy Sándor: Szatmár vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése: „Kováts Jenő gazdasága: ide tartoznak a Sár, Szárazberek, Kishodos, Sályi, Angyalos, Mikola, Tatárfalva, Pátyod, Mózesfalu, Bikszád, Avasújfalu, Felsőfalu, Újváros, Erdőd és Szatmár határbeli birtokrészek is. Összterület 4000–5000 m. hold. Ebből kert és beltelek 17, szántóföld 2050, kaszáló, legelő 735, erdő 1200, szőlő 10, lanka 30 és kisebb hasznavehetetlen területek. Gazdasági és üzemrendszer nyolczas, ötös és négyesforgó. Ló-állomány 100 db angol félvér és telivér. Ebből igás 25, kocsiló 10, hátasló 5, ménesbeli 70, anyakancza 36. Szarvasmarha 400 db. Ebből jármos ökör 100, tehén 100, tinó, üsző, gulyabeli 200, tenyészbika 7, bivaly 100. Juh-állomány 500 db, rambouillet-merino 15 tenyészkossal. Erdészet Homokon tölgyes, az Avasban bükk- és tölgyerdővel. Huszonöt éves fordában kezelik. Szőlejében csemege- és borfajok vannak.”
Járdánházi Berenczei Kováts Dóra Mária Hedvig (1904–1993) férje Ghiczi, assa- és ablánczkürti Ghyczy Jenő (1893. május 4. – 1982. január 18.) magyar diplomata, külügyminiszter a Kállay Miklós miniszterelnök vezette kormányban 1943 és 1944 között. Járdánházi Berenczei Kováts Lili férje Bárczay Gyula, gyermekeik: Gyula és Judit. Berenczei Kováts Éva (1910.03.11., Sándorhomok – 1960, Nagymaros) és férje mezőszegedi Szegedy Antal (1904–1984) Gyermeke: István (1933.12.25., Darnó – 2008.07.31., München).
A berenczei Kováts Miklós udvarház története jól tükrözi a huszadik század viszontagságait, főnixmadárként újul meg, egykori elhanyagoltságát, általános műszaki leromlottságát levetkőzve, új köntösben kíván új közösségi tere lenni a községnek, valamint Szatmár megyének. Az udvarház életében markánsan elhatárolhatóak a következő korszakok:
• 1899–1945 Berenczei Kováts Miklós úrilak, udvarház
• 1945–1968 termelőszövetkezeti irodák
• 1968–2001 Sándorhomoki Speciális Iskola
• 2001–2023 kihasználatlan ingatlan, Lázári község tulajdona
• 2023-tól műemlék
Az épületegyüttes műemlékkódja SM-II-a-B-21198 Berenczei Kováts Miklós kúria épületegyüttese:
SM-II-m-B-21198.01– Berenczei Kováts Miklós kúria
SM-II-m-B-21198.02 – Magtár
• 2023–2026 zajlik az ingatlan teljes körű felújítása.

A Berenczei Kováts Miklós-kúria Sándorhomok központjában található, homlokzata az utcavonalhoz igazodik, a református templom közvetlen közelében található.
A kúria alaprajza U alakú. Az épület tömege kompakt, az épület szinte szimmetrikusan épült a főhomlokzat közepén áthaladó tengelyhez képest. A kúria tömör téglából épült, a korára jellemző méretekkel.

A nemesi rezidenciát a historizmus és eklektika időszakában építették, tervezője ismeretlen, viszont vonalvezetése, kialakításának részletei, az épület egységes volta képzett építészre enged következtetni. Az épület a 19. századi építészet stílusbeli sokszínűségét ötvözi, felfedezhető a neogótika a stílus sajátos elemét képező toronynál, az ablakkeretek záródíszein ez ötvöződik az oromzatok lágy szecessziójával. Az eklektikus stílust a korszakban és a régióban az alsó- és középnemesek vették át és terjesztették. Ezt az időszakot, ahogy az a Berenczei Kováts Miklós-kúria esetében is látható, a kastélyok iránti rajongás jellemzi. Az egész építmény romantikus hangulatú, bár több stílus keverékét ülteti át az épületbe, az továbbra is egységes képet fest. Az ismeretlen építésznek sikerült ügyesen ötvöznie a különböző stílusok elemeit egyetlen épületben, megpróbálva kiemelni kreatív képességeit, de az építészettörténet területén felhalmozott hatalmas tudását is. Ezzel a stílussal az épülettervezés kreatív megközelítése először vált hivatalosan is korlátlanná, ami rosszallást váltott ki azokban az emberekben, akik a világosan meghatározott kánonokhoz és bizonyos keretekhez szoktak. A társadalom még nem volt felkészülve az építészeti sokszínűségre egyetlen épületkoncepcióban. A több stílusból származó elemek megközelítése ellenére az udvarházat a harmónia jellemzi.
Az épület jelentősége ismeretlen, a szakirodalomban nem szerepel, és az útikalauzokban sem található meg. A szinte hiányzó bibliográfia és a levéltári források hiánya miatt nem tudtuk meghatározni a kastély építésének pontos dátumát. Az egyetlen ismert forrás a dr. Borovszky Samu által szerkesztett Szatmár megye monográfiája az épület építésének dátumaként 1899-et jelöli meg, és a kúria egy korabeli képét is közli.
Az épület fő része kelet-nyugati irányú hossztengely mentén húzódik.

Az épület déli, főhomlokzatát két, a végeken elhelyezett rizalit uralja, amelyek mindegyikét egy szecessziós oromzat zárja le. Ezek a hangsúlyos oldalirányú rizalitok valójában az épület rövid, a belső udvar felé nyúló szárnyainak jelenlétét hangsúlyozzák. Az oromzatok hullámosak, merevítő alakúak, egy kis háromszögben végződnek, ami a szecesszióra jellemző. Minden oromzatot egy ablak „tör meg”, amelynek formája és díszítése megegyezik az épület többi ablakával.
A homlokzatot tíz egyszerű ablak töri át, amelyek közül négy a rizalitokat világítja meg. Minden ablak felett egy háromlebenyű dísz található, amelyet a neogótikára jellemző csúcsív keretez.

A kúria nyugati oldalát egy neogótikus torony uralja. A torony négyszögletes alaprajzú, hatszögben folytatódik, és egy fémlemezzel csonkított gúla alakú sisakban végződik. A torony emeleti szintjét négy, neogótikus díszítésű ablak világítja meg. A torony hatszögletű részének minden ablaka felett, a sisakon egy tetőablak található, amelynek felső részén egy kis, gömbben végződő fiatornyocska található. A neogótikus díszítésű párkányzat dinamizmust kölcsönöz a toronynak. Az alján a tornyot egy neogótikus ablak világítja meg, amely felett egy másik kisebb, csúcsíves záródású ablak található.
A kúria nyugati oldalán egy félig nyolcszögletű rizalit is található. Ennek teteje szintén fémlemezből készült, félkupola. A rizalitot három oldalról egy, a főhomlokzaton lévőkkel megegyező ablak világítja meg. A falat középen egy csúcsíves záródású ablak lyuggatja, az oldalsó ablakok felső részén pedig egy-egy okulus található. A párkányzatot fogaskerék mintázatú fríz díszíti.
A kúria keleti oldalát két, a két végén elhelyezkedő rizalit hangsúlyozza. A déli végén található valójában az épülettest, amely a homlokzatvonaltól hátrébb van helyezve. Ennek keleti oldalán egyetlen neogótikus ablak nyílik, amely felett található a csúcsíves záródású kis ablak. Az oldal északi végén található második rizalitot két, a többinél keskenyebb és közelebb elhelyezett neogótikus ablak világítja meg. Felettük egy kis kerek ablak, egy profilkeretes okulus található. Ezt az épülettestet egy fémlemezzel borított kupola fedi, tetején egy gömbbel és egy fém zászlócskával.
Középen, a két rizalit között található a nemesi rezidencia bejárata. Az ajtó egyszerű, hosszúkás téglalap alakú. Az ajtó felett egy háromszög alakú oromfal található, amelyet egy profilkeretes okulus nyit át. Az épület bejárati ajtaja két lépcsőn közelíthető meg. Az ajtótól északra a falat egy kis, keskeny, téglalap alakú ablak töri át. Az ajtó és az ablak fölé egy előtetőt szereltek, igényes kovácsoltvas munka. A párkány fogaskerék fríze a kúria keleti oldalán is folytatódik.

A kúria északi oldala az udvarra néz, és az épület alaprajza U betűjének két oldala alkotja, amelyeket egy épülettest köt össze, amelyhez terasz és egy portikusz csatlakozott abban az időszakban, amikor az épület kisegítő iskolaként működött.
A nemesi rezidencia ezen az oldalon a négy pilléren álló kontyolt tetős portikuszon keresztül közelíthető meg.
Az északi oldalon két azonos, kiálló épülettest található, amelyeket alsó részén egy neogótikus ablak, felső részén pedig mindkét oldalon két csúcsíves záródású ablak világít meg.
Mivel nem városi környezetben épült, a kúria elrendezése több művészeti ágat egyesített: az építészetet, a belsőépítészetet, a díszítőművészetet és a parktervezést. A kúria igazi „kulturális központnak” tekinthető, amely hatalmas könyvtárnak, sőt műtárgygyűjteménynek is otthont adott. Külső megjelenésével és a belső terek pazar elrendezésével (ahogyan a kortársak is beszámoltak róla) a nemesi rezidencia az építtető személyes elképzelését tükrözte. A kúria belső kialakítása, az ablak- és ajtónyílások formái történelmi jelleget kölcsönöznek az épületnek.
Az épület belsejében az új rendeltetéshez, a kisegítő iskola céljához való alkalmazkodás által elszenvedett későbbi átalakulások megnehezítik a rekonstrukcióját.
A szobákba a később hozzáépített teraszról lehet bejutni. A belső tér állapota sokkal rosszabb, mint a külsőé, a szobák siralmas állapotban vannak; a megsemmisült mennyezet a padlással van összeköttetésben, a díszítőfestés levált, a parketta megsemmisült. A gyönyörű fehér terrakotta kályhák eltűntek az összes szobából. A bútorok sem maradtak fenn. A múlt fényűzésének csak halvány nyoma látszik az egyik szobában őrzött falfestéstöredéken. Ez ízléses színvilágú, kék, szürke és bordó színű növényi motívumokat ábrázol.

Az épület nem rendelkezett megfelelő térkiosztással a tervezett funkciók befogadására, ezért célszerű volt a térkiosztás újragondolása, a tetőtér részleges kialakítása, valamint vizesblokkok kialakítása mind a látogatók, mind az alkalmazottak számára. Az épület alaprajzilag a főépülethez hátulról csatlakozó, földszintes szerkezettel bővül. Ezen a tervezett szerkezeten keresztül minden főbb tervezett funkció elérhető lesz, az alábbiak szerint: konferenciaterem, kiállítótermek, a tetőtérhez csatlakozó két tervezett lépcsőház és a mellékfunkciók – konyha, vizesblokkok, központi fűtés, műszaki raktár, adminisztratív iroda.

ÉPÍTÉSZETI BEAVATKOZÁSOK

Tetőcsere, tervezett javítások a tetőszerkezet szintjén

Helyi beavatkozásokat kell végezni a tetőszerkezet szerkezeti elemein azokon a területeken, ahol az elemeket nedvesség vagy biológiai támadások érték. Ahhoz, hogy a tetőszerkezet szerkezeti rendszere megfelelően működjön a terhelések hatására, szükséges az összes fa elem és a közöttük lévő kapcsolatok felülvizsgálata.
A meglévő tetőszerkezet viszonylag jó műszaki állapotban volt, ezért javasoltuk a megőrzését.
A cserepek helyenként elmozdultak és egyes területeken leromlott állapotúak. A javaslatokban szereplő tetőfedés klasszikus, természetes tégla színű, hódfarkú kerámiacserepek, az épület központi traktusában tisztítás és hidrofobizálást követően visszakerültek az eredeti cserepek. A javasolt munkálatok semmilyen módon nem befolyásolták az építészeti tömeget. A tető eredeti méretei megmaradtak, tiszteletben tartva az eredeti tető gerincmagasságát, ereszmagasságát és szögeit. A tetőtervben nem szerepeltek tetőablakok.

Bádogosmunka

Az esővízgyűjtő csatornákat és lefolyócsöveket új, cinklemezből készült csatornákra cseréltük. A bádogosmunkát a három kupola, a párkányok és a páraelvezetők területén is kicseréljük, cinklemez felhasználásával. A párkányokra, tetőkre, ereszcsatornákra, ablakpárkányokra és ereszekre rozsdamentes acél tartóval (antracit színű) ellátott madárvédelmi szalagot javasoltunk.

Homlokzati javítások

Javasolt a szabadon lévő téglafelületek megtisztítása és újravakolása. Javasolt a cementalapú vakolatok eltávolítása a külső és belső felületekről. A falakat legalább 3 hónapig vakolat nélkül hagyják.
A károsodott vagy cementalapú vakolatok falak felületéről történő eltávolítása után azok megjelenését vizuálisan elemzik. Ha károsodást, különösen repedést találnak, akkor nyomás alatt habarccsal injektálják, így a szuszpenzió eléri a falazat összes üregét, és nagyon jól helyreállítja azok integritását.
Javasolt az alap injekciózással történő vízszintes vízszigetelése.
Néhány meglévő üreg tömörtéglával történő kitöltésére, újraszövésekkel is sor kerül. A nedves felületek (ereszek, párkányok stb.) újravakolását hidrofób adalékkal ellátott habarccsal (szaniter habarccsal) végezzük. Száraz felületeken az újravakolást mészhabarccsal végezzük, amelyet 15 napig hagyunk állni az üzembe helyezés előtt, lehetőleg tiszta kvarchomokkal, 2% alatti kimosható anyagtartalommal. A külső festést ecsettel felvitt mésztejjel végezzük. Beltéri újravakoláshoz cement vagy egyéb anyagok hozzáadása nélküli mészhabarcsot javaslunk. Festéshez a mésztejhez (vízzel hígított mészpaszta) való visszatérést javasoljuk, amelyet ecsettel felhordunk. A párkányok és a leromlott keretek kitöltése cement vagy egyéb anyagok hozzáadása nélküli mészhabarccsal javasolt. Az eredeti, jó állapotú vakolatok megmaradnak.

Földszint feletti födém

A földszint feletti fa födémgerendákat darabonként ellenőrizték, a károsodott födémgerendákat teljes hosszukban kicserélték. A felső részre 15 cm vastag expandált agyag hőszigetelő réteg került. A meglévő húrok síkjában egy fém tartószerkezet kerül beépítésre a keleti és a nyugati szárnyakban, amelyre a műszaki padló került, amely alkalmas a kialakított manzárd többletterhének átvételére.

Födémlap a földön

Kicserélésre került a földön lévő padlóréteg, a meglévő károsodott padlózatot teljes egészében felszedték, a megfelelő rétegrend került kialakításra, a hőszigetelést korszerű expandált üveggranulátummal történt, padlófűtés került kialakításra a földszinti termekben. A javasolt járófelületek vágott természetes kőlapok vagy tömörfa parketta, ragasztóval rögzítve. A falak mentén egy legalább 15 cm széles szellőzősáv került kialakításra a falak további száradását a nedvesség felkúszását megakadályozandó, amelyet gyöngykaviccsal töltöttek ki.

Asztalosmunka

A felújítás előtti nyílászárók többnyire kopásnak és a vasalatokban lévő hibáknak voltak kitéve, nem záródtak megfelelően. Nem volt történelmi vagy építészeti értékük, valószínűleg az 1968-as átalakításkor kicserélték az összes nyílászárót, eredeti ablaktokokat és ablakkereteket csupán a tetőtérben és a nyugati toronyban találtunk. Javasolt a nyílászárók teljes cseréje, hogy tiszteletben tartsák az eredeti darabok profilját és kialakítását.

Külső elrendezés

Az udvar tereprendezése térkővel és zöldfelületekkel, megfelelő kerti bútorokkal, a történelmi fák megőrzésével. Kialakításra kerülnek a sétányok, védőjárdák, valamint egy felszíni parkoló. A meglévő fémlemezkerítés elbontásra kerül. A főhomlokzaton új, kovácsoltvas kerítés építése javasolt.

STATIKAI BEAVATKOZÁSOK

Elkészült a tetőszerkezetben feltárt károsodások helyreállítása, elemek cseréje, a felhasznált faanyag történelmi tömör fa, többnyire elbontott tetőszerkezeti anyagokat újrahasznosítva. A magtár tetőszerkezete teljes cserére szorult, ennek elemeit a kúria tetőszerkezetébe dolgozták be.
A kúria egymás mellé illesztett fagerendázattal rendelkezett, melynek műszaki állapotát a döngölt agyagréteg eltávolítása után lehetett felmérni, a beszakadt, károsodott, tönkrement födémgerendák cseréje megtörtént a központi korpusz felett szinte teljes hosszban kicserélésre kerültek a födémgerendák.
A manzárdrészeken a meglévő húrok síkjában egy fém különálló tartószerkezet került beépítésre.
A manzárdba vezető új benti lépcsőházak kerülnek kialakításra, egy a nyugati szárnyban található torony alatt, egy a keleti szárnyban található rizalit alatt.
Az épület északi része kibővítésre került egy játékos, könnyen elhatárolható toldással, ami fémszerkezeten nyugszik. Innen valósul meg a terek közötti átjárhatóság, mint előtér funkcionál.
A toronysüveg károsodásai annyira előrehaladottak voltak, hogy a toronysüveg tetőszerkezete teljesen ki lett cserélve, új faanyag lett beépítve, megtartva az eredeti elemek méreteit, valamint a történelmi tető szögeit, méretét, kialakítását.
A magtár belső szintjei, azok fafödémei elbontásra kerültek, így kialakult egy egybefüggő kompakt tér. A magtár falai több helyen komoly szerkezeti megerősítésre szorultak, több helyen falszakaszokon keresztül újraszőtték a téglákat, a hajszálrepedéseket, a repedéseket mészhabarccsal injektálták magasnyomással, valamint vízszintes horgonyzott vas spirálok kerültek a téglák közötti vakolatokba. A magtárban betonkoszorú megerősítést kapott az egykori födémszinteken, valamint a teljes párkányzat falazata újra lett rakva. A magtár teljesen új fa tetőszerkezetet kapott.

Király Csongor építőmérnök