A Szatmár megyei Szamoshát Néptáncegyüttes célja, hogy egy olyan közösségépítő közeget teremtsen, ahol a néptáncoktatás mellett olyan programok valósulnak meg, amelyek közelebb hozzák mindenki számára a népi kultúrát és hagyományokat – vallja Kispál Nándor, a néptáncegyüttes oktatója.

– Mikor és milyen céllal alakult a Szamoshát néptáncegyüttes?

– 2016 tavaszán alakult néptáncegyüttes, akkor még Szatmár Megyei Néptáncegyüttes néven. Később kapta a Szamoshát nevet, utalva a Szamos felső folyása mentén mindkét parton fekvő falvakat körülfogó tájegységre.

Én alaptagként már az eleje óta részt veszek a néptáncegyüttes munkájában, 2023 szeptemberétől pedig, miután elvégeztem Kolozsváron a Sapientia EMTE Táncművészeti karát, átvettem az oktatást az együttesben, illetve csoportvezetőjük is lettem. Diákként is úgy terveztem, hogy az egyetemet követően hazajövök, mert voltak elképzeléseim, hogy miként lehetne változtatni a néptáncoktatás fejlesztése érdekében, és láttam azt, hogy Szatmár megyének szüksége lenne egy szakképzett táncoktatóra.

A Szamoshát, mint a nevében is szerepel, Szatmár megyei néptáncegyüttes, tehát a megyéből bárki, bárhonnan csatlakozhat. A tagok többsége a következő falvakból jön hozzánk táncolni: Szilágyszér, Börvely, Szamosdara, Pusztadaróc, Tamásváralja, Szamoskrassó, Egri, Bere, Batiz, Amac. Jelenleg körülbelül 20 aktív tagról beszélhetünk, akik rendszeresen járnak próbákra.

Mindenkit szívesen fogadok az együttesben, ha látom az akaratot, az ambíciót és a tehetséget. Ha valaki már táncolt korábban és szeretné folytatni, szeretne fejlődni, akkor várjuk szeretettel a próbáinkra vasárnaponként 17 órától a szakszervezetek művelődési házában.

– Milyen táncokat tanultok?

– Jelen pillanatban szatmárit, mivel új táncosok vannak a csoportban, illetve most összeállítottam egy új szatmári koreográfiát és azt tanuljuk. Amikor átvettem az oktatást, sok koreográfiánál éreztem azt, hogy, ahogy a színházban is szokták mondani, kijátszották már őket és úgy döntöttem, hogy szilágyságiból, mezőségiből, szatmáriból új koreográfiát készítünk.

A Szamoshát eddigi koreográfiáit többen állították össze: a szatmári anyagot Szarvas Károly állította színpadra, a szilágyságit Varga Dóra, a szentiványit Fazakas János, valamint Balázs-Bécsi Orsolya és Balázs-Bécsi Csaba készítették a kalotaszegit.

– A koreográfia mellett nélkülözhetetlen az autentikus viselet is. Okoz-e gondot ezek beszerzése?

– A néptáncegyüttesünk által a fellépéseken használt viseleteket – szatmári, szentiványi és sváb viseletek – a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont támogatásával sikerült beszereznünk. Idén szeretnénk felújítani a szatmári viseletet és tervben van, hogy beszerezzünk mezőségi viseletet is.

– Rajtad kívül vannak még táncoktatók? Milyen időközönként és honnan érkeznek?

– Rozsnyai Tímea szokott jönni Kolozsvárról havonta egy-két alkalommal oktatni, ilyenkor Avasújvárosban, Börvelyben és Szatmárnémetiben szoktunk órákat tartani. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert bár tanultunk mi, fiúk is az egyetemen forgástechnikákat, de úgy gondolom, hogy lánynak lány tudja legjobban átadni a technikákat, a női lépéseket.

– Hol lép fel az együttes, milyen sikereket értetek el eddig?

– Rendszeresen fellépünk a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont által szervezett rendezvényeken: a Jeles Piros Pünkösd Napja néptáncgálán, ami tulajdonképpen a megye néptánccsoportjainak a seregszemléje, a Bogdándi Nemzetiségek Folklórfesztiválon, tavaly a Falvak mécsesei díjátadó gálán is. Minden évben fellépünk a Szatmárnémeti Városnapokon, a Partiumi Magyar Napokon, illetve múlt nyáron Pusztadarócon a Partiumi Néptánctalálkozón is. Rendszeres résztvevői vagyunk az Erdélyi Néptánctalálkozónak, amit Székelyudvarhelyen rendeznek, idén az a célunk, hogy a néptáncegyüttesünk fel is lépjen ezen a rangos rendezvényen. Itt a fellépés egyébként meghívás alapján történik.

– A néptánc és a népdal iránt milyen mértékben érdeklődnek a fiatalok, biztosított az utánpótlás?

– Tavaly év elején fogalmazódott meg az ötlet, hogy csináljunk egy utánpótlás csoportot, mert probléma volt azzal, ha valaki ilyen-olyan okok miatt „kiesik” (például elmegy egyetemre), nehezen találunk olyat, aki át tudja venni a helyét. Ezért gondoltam arra, hogy menjünk vissza a gyökerekhez és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban – ahova én is jártam – elindítottunk három korosztályban utánpótlás csoportokat. Az előkészítő osztályosok az Apró Szamoshát csoportba járnak, a Kis Szamoshát pedig két korosztályban működik, az 1–2. osztályosokkal és 3–4. osztályosokkal. Ebben a három csoportban 80–90-en táncolnak.

A cél az, hogy a gyerekekkel minél korábban elkezdjük a táncot, mert ha már fiatalon megszeretik, akkor nagyobb eséllyel folytatják kiskamasz-kamasz korukban is. De azt látom, hogy lelkesek a fiatalok és jókedvvel jönnek.

– Miért fontos minél fiatalabb korban elkezdeni a táncot és bekerülni egy ilyen közösségbe?

– A mai világban a gyerekek keveset mozognak, a tánc pedig nagyon jó arra, hogy kizökkentse őket abból a monotonitásból, amibe a sok telefonsimogatás által bekerülhetnek. A tánc által fejlődni tud a mozgáskoordinációjuk, a ritmusérzékük. De az is nagyon fontos, hogy részei lesznek egy olyan közösségnek, ahol rendszeresen programokon vehetnek részt. Ezek mind olyan lehetőségek, amelyek segíthetik őket abban, hogy ha zárkózottabbak, félénkebbek, nyitni tudjanak mások felé, könnyebben beilleszkedjenek közösségekbe, és természetesen segít abban is, hogy kialakuljon a személyiségük, identitásuk. Én igyekszem a néptánc megismertetése és oktatása mellett más programokat is tartani, ahol a gyerekek minél inkább megismerhetik a népi kultúrát. Példaként említeném a tavalyi pusztadaróci néptánctábort, amelynek némiképp társszervezői is voltunk, és ahova meghívtuk különböző területek képviselőit, hogy bemutassák a kosárfonást, íjászkodást, textilfestést, agyagozást a gyerekeknek, akik ezáltal nagyobb betekintést nyerhettek a népi mesterségekbe is.

– Milyen terveitek vannak az idei évre?

– A Szamoshátat én nem úgy képzeltem el, hogy tevékenysége csak a próbákról és a fellépésekről szóljon, hanem eseményeket is szervezzünk. A cél az, hogy egy közösségépítő közeg legyen, és adott esetben ne csak a táncosoknak szóljon, hanem mindenkinek, aki érdeklődik a népi kultúra iránt.

Tavaly sikerült két koncertet szerveznünk a Red Hat Yardban, meghívtuk a Katlan zenekart és a Komák zenekart. Ezek olyan események voltak, amelyekre bárki eljöhetett és mindkét koncert nagyon nagy sikernek örvendett. Bízunk benne, hogy idén is sikerül egy hasonló koncertet megvalósítani.

Decemberben a szatmárnémeti karácsonyi vásárban második alkalommal szerveztük meg a néptánc flashmobot, amit kicsit újragondoltunk, ugyanis szerettük volna, hogy zenekar kísérje a táncot, ezért elhívtuk a nagyváradi Járom zenekart. Idén már össztáncnak, nem pedig flashmobnak fogjuk nevezni, és reméljük, hogy sikerül majd jó hangulatot varázsolni a vásárban ezáltal. Emellett 2024-ben elindítottunk a néptánccsoportok között egy adománygyűjtést is, amelynek során ruhákat, játékokat, élelmiszert gyűjtöttünk a szatmárnémeti Segíts te is! – Ajută şi tu! egyesületnek, valamint a csedregi BuKi Háznak. Ezt az adománygyűjtő akciót is szeretnénk folytatni.