Sürger Vivana Fatima, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium X. F osztályos tanulója a Boldog Scheffler János Központba szervezett látogatásról és a Cseh Zsuzsával tartott találkozóról írt beszámolót.

Sokszor van úgy, hogy az ember eltéved a jövője felé vezető úton, van, aki még nem is tudja, melyik ösvényen haladjon tovább. A mai világban már nagy a választék tanulás és munka terén, mégis nagy a nyomás, hogy olyan pálya mellett döntsön az ember, ami kevés időt és energiát vesz igénybe, mégis sokat lehet vele keresni. Materialista világban élünk, de vajon tényleg a pénz a legfontosabb?
Idén az osztályfőnöknőnk, Fehér Imola év elején azzal az ötlettel állt elő, hogy ebben az évben próbáljunk meg minél több olyan nőt megismerni, aki sikeresnek mondhatja magát a saját hivatásában. Az ötlet mindenkinek tetszett, mert habár már körvonalazódik bennünk, hogy mik is szeretnénk lenni, ha nagyok leszünk, mégis jó megismerni több szakmát.
Az egyik ilyen alkalommal betekintést nyerhettünk a gyógypedagógia világába: a Boldog Scheffler János Központot látogattuk meg, ahol megismerhettük a Kölcsey Ferenc Főgimnázium volt diákját, Kürti Emesét. Neki is Fehér Imola volt az osztályfőnöke, tehát igazán érdekes volt, hogy mi, az új generáció, találkozhattunk a régi generációval.
Megtekinthettünk egy csomó termet, amiket terápiára használnak, s olyan eszközöket, amikről nem is gondoltuk volna, hogy lehet fejlesztés céljából is használni. Sokat mesélt nekünk Emese arról, hogy hogyan is zajlik egy terápia, valamint kaptunk egy kis útmutatást is arról, hogy hogyan ismerhetjük fel pedagógusként, ha egy gyereknek valamilyen problémája van.
Mindvégig látszott Emesén, hogy neki tényleg ez a hivatása, mert csillogó szemekkel mesélt arról, hogy egyes gyerekek milyen hamar fejlődnek a fejlesztéseken, valamint, hogy milyen szuper programokat szoktak rendezni.

Egy másik ilyen alkalommal osztályfőnöki órán meglátogatott minket Cseh Zsuzsa, aki Kürti Emese osztálytársnője (padtársnője) volt. Örömmel hallgattuk fantasztikus életútját hivatása felé.
Kezdetben mint minden fiatal, tanácstalan volt jövőjével kapcsolatban, lassan, de biztosan viszont sikerült megtalálnia helyét az életben. Komornyikként sok szép helyen dolgozhatott, sok tapasztalatot szerzett. Most Marokkóban dolgozik, s ez a színes ország olyan inspirációforrásként szolgált, hogy nyitott egy marokkói üzletet, a Shemsit, ami a Ștefan cel Mare 2. szám alatt látogatható.
Nem érkezett üres kézzel: mindenkinek hozott egy-egy tradicionális marokkói tárcát, amivel megtapasztalhattuk egy kis szeletét az ottani kultúrának.

Ez a két csodálatos nő különbözőképp fedezte fel, hogy melyik ösvényen kell haladnia, viszont egy dolog közös bennük: mindketten ugyanonnan indultak s megtalálták azt, amivel felnőttként szívesen foglalkoznak. Úgy gondolom tökéletes példát mutatnak nekünk azzal, hogy nem adták fel álmaikat, s nap mint nap hozzáadnak valamit a világhoz, ezen belül is a mi kis világunkhoz, Szatmárnémetihez.