Petőfi-emléktáblát avattunk a Püspöki Palotában

| szeptember 8, 2023 |

A szatmárnémeti Püspöki Palotában Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére szeptember 8-án, 17 órakor emléktáblát avattak. Aki kicsit is jártas ebben a témakörben, az pontosan tudja, hogy a költő sok szállal kötődik a megyéhez, a városhoz és a későbbi események kapcsán a Püspöki Palotához is. Petőfi szatmári látogatásai alkalmával csak a készülő palotát láthatta — 1805-ben kezdték építeni —, lakhatóvá csak 1851-ben vált, az első lakója Hám János volt. Akkoriban a palota kápolnája szerény, egyszerű kis helyiség, a mai díszes kinézetét a 20. század elején, Foerk Ernőnek köszönhetően nyerte el, Boromisza Tibor püspöksége idején.

A palota telke az első szakaszban sokkal nagyobb volt, udvara, kertje körülbelül addig ért, ahol most az RMDSZ-székház van, vagyis az akkori főutcáig, a Rákóczi (ma M. Viteazul) utcáig. Még nem volt Sugárút/B-dul I. C. Brătianu, és azon a területen, ahol ma a City Rádió, a Sugárút eleje, a színház háta mögötti utca (Gh. Doja) stb. van, ott a püspöki palota udvara, parkja, kertje volt istállókkal, fészerekkel, gazdasági épületekkel. A palota utcáját (régebben Széchenyi utca, ma 1 Decembrie 1918) kikövezték, két oldalán fasor húzódott, a palotával szemben álltak a kanonoki házak gondozott épületei.

Petőfi sokszor járt erre 1845–1848 között, barátai (Pap Endre, Riskó Ignác) laktak itt. Közel negyven verset írt Szatmáron, köztük olyan közismert költeményeket, mint: „Falu végén kurta kocsma”, „Levél Arany Jánosnak”, „Bírom végre Juliskámat”, „Kard és lánc”. Itt készített róla Mezei József természet után egy kis méretű arcképet is, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum őriz.

A Püspöki Palota két Petőfi-relikviát is őriz, a bejárattal szembeni falon, a lépcsőházban látható egy hatalmas korpusz, amely fából készült. Ez a faragvány nem csupán egy régi, értékes, kifejező szobrászati alkotás, hanem kultúrtörténeti jelentősége van. 1771-ben készítették, a felülete eredetileg festett volt és az erdődi várkápolnában állt az oltár felett akkor, amikor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött itt. A későbbiek során a Károlyi grófok elajándékozták ezt a feszületet (eredetileg kereszt is tartozott hozzá) Krasznasándorfalunak, ahol a templom szentélyét díszítette. Innen, a kopott festékrétegtől megtisztítva, az 1999-ben felszentelt kaplonyi Szent József templomba került, ahonnan átvitték a Püspöki Palotába. Több másolat készült róla, ezek Krasznasándorfaluba, Kaplonyba, Batizra, Erdődre kerültek.

A kápolna nevezetessége az oltár, mivel — a már említett feszülethez hasonlóan — Petőfi esküvőjekor ez is az erdődi várkápolnában állt. Az erdődi várat, kastélyt a kápolnával együtt nem a török, tatár rombolta le, nem is az osztrákok, ahogy sokan hiszik, hanem az adó. Mivel a tulajdonosok nem tudták az állam által kirótt hatalmas illetéket fizetni, leszedették a tetejét, hogy romosodjon, mert a romok után nem kellett adózni. Az értékeket természetesen megmentették, így került az oltár, feszület a Püspöki Palotába a 20. század elején, és így vált a palota a legjelentősebb szatmári Petőfi-relikviák őrzőjévé.

A Szatmári Római Katolikus Püspökség büszke erre, és ezt megerősítendő került az emléktábla a palotába. Az emléktábla felavatását követően könyvbemutatóval folytatódott a rendezvény.

„550 éves a Budai krónika” — 2023 pünkösd vigíliáján ünnepelték az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika kiadásának 550. évfordulóját. A jubileum alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár újra megjelentette a művet, amelyet szeptemberben egy tíznapos körút keretében mutat be a magyar közösség számára. A bemutató keretében Rózsa Dávid főigazgató egy kiadványt ajándékozott a püspökségnek.

Muhi Sándor

A szerző felvételei