Istenes verseivel emlékeztek Adyra a Szigetlankán

| január 28, 2024 |

A Szamos folyóirat, a Szamos Diákirodalmi Kör, a LiterArt Magyartanárok Egyesülete és a Szigetlankai Református Egyházközség január 28-án, a 10 órai istentiszteletet követően Ady Endre vallásos költészete címmel szervezett megemlékezést a templomban a költő halálának 105. évfordulója alkalmából. Az istentiszteleten Rácz Ervin Lajos, a Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztora, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora hirdetett igét. Az igehirdetést követően a Szatmárnémeti Református Gimnázium filológia-teológia szakos tizenegyedik osztályos diákjai, a Szamos Diákirodalmi Kör tagjai Ady istenes verseiből mutattak be irodalmi összeállítást Gál Gyöngyi magyartanár, a LiterArt Magyartanárok Egyesülete elnöke és Mátyás Erika zenetanár irányításával.

A szervezők úgy gondolták, hogy mindig szükség van olyan eszmecserére, amely Ady Endréről szól a magyar szellemi életben, különösen a halála óta. Ady ugyanis jelképévé vált mindannak az ellenzékiségnek és nonkonformizmusnak, ami a kultúrában azóta megnyilvánul, és amely az alkotó egyént állítja a közgondolkodás középpontjába. Számot kell vetni a mai irodalom- és kultúrtörténet Ady-értelmezéseivel, de elemezni kell recepciójának és kultuszának az időszerű kérdéseit is. Szólni kell a költő választott és vállalt szerepeinek máig rendkívüli hatásáról is. Tudatában vagyunk Ady bonyolultságának, ellentmondásosságának, erényeinek és hibáinak. Ezeket azonban nem előítéletesen, hanem a nemzet nagy költőjéhez méltó módon szeretnénk vizsgálni, illetve tudományos ítélet tárgyává tenni. Az én, az identitás, az individualizmus, a barátság és a szerelem, az irónia, az öntematizáció, a nyelviség, az Isten-kép, a zsoltáros stílus, a hagyományhoz és a nemzethez való viszony, valamint a szociális érzékenység és a kisúri öntudat ellentmondásossága mind szerepel az értelmezendő témák sorában. De szót kell ejteni Ady demokratizmusáról, szabadkőművességéről, zsidó-barátságáról. Szót kell ejteni költészetének sokrétűségéről, poétikájának sajátos vonásairól, ember- és magyarságszemléletének megdöbbentő mélységeiről.

Az istentiszteletet követően a résztvevők megkoszorúzták az Ady-emléktáblát. A koszorúzás előtt Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője ismertette az emléktábla elhelyezésének előzményeit. 2018 októberében Tisza István meggyilkolásának századik évfordulóján emlékplakett avattak a politikus emlékére, 2019 novemberében avatták fel az Ady Endre emléktáblát. Mindkét eseményen jelen volt Szőcs Géza költő, drámaíró, kultúrpolitikus.

Az Ady-emlékplakett felavatását megelőzte egy kerekasztal-beszélgetés a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban. Százegy éjnek virrasztója: In memoriam Ady Endre címmel. 2020. január 30. és február 1. között Az újraértelmezett Ady Endre címmel tartottak nemzetközi tudományos tanácskozást Nagykárolyban és Szatmárnémetiben Ady Endre halálának 101. évfordulója alkalmából.

A szigetlankai gyülekezett fontosnak tartja, hogy a két emléktábla ne maradjon elfeledve, az évfordulós megemlékezések időről időre ráirányítják a figyelmet arra, hogy bár Ady Endre és Tisza István nem voltak jó barátságban, világszemléletük alapján nem álltak egy oldalon, de mindkettejük tevékenysége jelentős. Az egymással szemben álló két emléktábla pedig azt jelképezi, hogy a nézetkülönbségek ellenére is keresni kell a kapcsolatot, az együttműködés lehetőségét.