A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Oktatási-nevelési és pszichológiai szakbizottsága, az EduWellNet, valamint a Paidagogos Egyesület támogatásával tudományos-módszertani szakmai továbbképző napot szervez Gyermekközpontúság a bölcsődei nevelésben címmel. Az április 14-én, 9 órától kezdődő rendezvényen szakemberek osztják meg tapasztalataikat és vitatják meg az oktatás és nevelés aktuális kérdéseit. A programnak a tagozat szatmárnémeti, Petőfi Sándor utca 47. szám alatti székháza ad otthont. A szakmai napról Szabó-Thalmeiner Noémi intézményvezetőt kérdeztem.

Hogyan értelmezik a gyermekközpontúság fogalmát a mai óvodai nevelésben?

Ha a törvényi szabályozásból, illetve a bölcsődei és óvodai nevelést szabályozó, 2019-ben megjelent Koragyermekkori nevelés curriculumából indulunk ki, a gyermekközpontúság meghatározó alapelve kell hogy legyen minden kisgyermekeket fogadó intézménynek. Ennek értelmében a koragyermekkori nevelés során a gyermekközpontú szemlélet azt jelenti, hogy a gyermekek és a szülők jogait tiszteletben tartják, biztosítják a kisgyermekek holisztikus nevelését, adottságaik kibontakoztatását, a személyiségük harmonikus fejlesztését több fejlődési területen. Ahhoz, hogy mindez optimálisan megvalósulhasson, az óvodai nevelés során a játékon alapuló ismeretszerzésre fektetik a hangsúly, változatos környezetet, helyzeteket alakítanak ki a pedagógusok, mely az önálló tapasztalatszerzést támogatja, odafigyelnek a gyermekek egyéni fejlődésére különféle tevékenységeket kínálva fel a foglalkozások során, illetve együttműködnek a szülőkkel a nevelési helyzetek megoldása érdekében.

Milyen konkrét módszereket vagy jó gyakorlatokat mutatnak be a konferencián?

A konferencián különböző elméleti és gyakorlatban dolgozó szakemberek adnak elő, vezetnek műhelymunkát, mely lehetővé teszi, hogy több szemszögből is megközelíthessük a bölcsődei nevelést. A program összeállítása során arra törekedtünk, hogy konkrét, gyakorlatban is alkalmazható tudást adjunk át az érdeklődőknek. A műhelymunkák során szó lesz a Montessori-eszközök alkalmazási lehetőségeiről a bölcsődei nevelésben, melyek hozzásegítik a gyermeket ahhoz, hogy önállóan tevékenykedjen, az eszközök használata révén fejlessze különböző készségeit, képességeit, bemutatásra kerül egy németországi bölcsőde jógyakorlata, konkrétan az Early Excellence Centre módszer gyermekközpontú gyakorlata, illetve a résztvevők azt is megtudhatják, milyen eszközök állnak a pedagógusok rendelkezésére a sajátos nevelési igényű gyermekek bölcsődei tevékenységbe való bevonására, fejlesztésére. A tematikus előadások során a bölcsődei környezet gyermekekre fókuszáló kialakításáról, a rutinok napirend szervező erejéről és megvalósításáról, a zene bölcsődei alkalmazásáról hallhatnak az érdeklődők, illetve az anyanyelvi nevelés jellegzetességeiről és a matematikai fogalmak bölcsődei megalapozásáról lesz szó.

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlődési utak támogatása a programban?

A gyermekközpontúság, mint szemléletmód magába foglalja az egyéni fejlődési utak támogatását is, ezért az előadások nagy részében ez a gondolat is meg fog jelenni. A bölcsődei nevelés a 0–3 éves korosztály életkori sajátosságaira épít, erre a korosztályra pedig még az egyéni fejlődés előtérbe kerülése jellemző. A gyermekek fejlődési üteme még nagyon eltér egymástól, a pedagógusnak pedig ehhez kell alkalmazkodnia. A kérdés, hogyan tudja ezt megvalósítani. Ehhez nyújtanak támpontokat a programban szereplő műhelymunkák és előadások.

Milyen kihívásokkal szembesülnek ma a szakemberek a gyermekközpontú szemlélet mindennapi alkalmazásában?

Kihelyezett tagozatunkon, a jövendőbeli óvodapedagógusok és tanítók képzése során mindig a gyermekközpontú szemléletmódot helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, hogy ez az a szemléletmód, mely hosszú távon is célravezető, biztosítja a személyiség legoptimálisabb kifejlődését. Ennek a szemléletmódnak a gyakorlati megvalósulása feltételezi, hogy a pedagógus ismerje jól a csoportjába járó gyermekeket, legyen tisztában a kisgyermekek fejlődéslélektani sajátosságaival, és ehhez igazodva tervezze meg a csoportjában zajló tevékenységeket. A legnagyobb kihívás talán a gyermekcsoportok sokszínűsége, és ennek függvényében a differenciált foglalkoztatás megvalósítása a megadott keretek között, hiszen elég nagy az egy csoportba járó gyerekek létszáma, melyre kevés felnőtt szakember jut.

Hogyan lehet összehangolni a gyermekközpontúságot az intézményi elvárásokkal és a tantervi keretekkel?

A bölcsődei nevelést a 2019-ben elfogadott Koragyermekkori nevelés curriculuma szabályozza, mely alapelvként fogalmazza meg a gyermekközpontú nevelést, mely „a kisgyermekek egyéni szükségleteinek, igényeinek és sajátosságainak ismeretét, figyelembevételét és érvényesítését” igényli. Ilyen formában az intézményi elvárásoknak is erre a fő alapelvre kell épülniük, vagyis a gyermekközpontúság a bölcsődei neveléssel foglalkozó intézmények sajátossága kell hogy legyen. Ilyen formában a gyermekközpontúság természetes módon kell hogy megjelenjen minden kisgyermekekkel foglalkozó intézményben.

Milyen szerepet kap a pedagógus személyisége ebben a megközelítésben?

A gyermekközpontú pedagógus elsősorban megfigyeli a gyermeket, megismeri igényeit, szükségleteit, érdeklődését, szokásait, együttműködik a szülővel (reggelente átveszi a gyermeket a szülőtől, délután pedig átadja neki, közben röviden megbeszélik mi történt a gyermekkel a családban, illetve a bölcsődében), átgondolja és kialakítja a gyermekek fejlődését leginkább elősegítő környezetet, az egyes gyerekek érdeklődésének függvényében, megszervezi azokat a tevékenységeket, melyek kellő mértékben biztosítani tudják a curriculum által is megfogalmazott viselkedésformák kialakítását. Emellett gondozási feladatokban is aktívan részt vesz, érzelmi biztonságot nyújt a gyermeknek, és lehetőséget teremt a gyermek önállóságának kibontakoztatására. A kivitelezés mellett nagyon fontos szempont a körültekintő tervezési folyamat, illetve a folyamatos visszacsatolás is, hogy a napi tevékenységek zavartalanul folyjanak.

Kiknek ajánlott elsősorban a konferencia?

A konferenciát elsősorban azoknak ajánljuk, akik bölcsődében dolgoznak (vezetőknek, pedagógusoknak, dajkáknak stb.), vagy akik ezen a területen szeretnének elhelyezkedni a későbbiekben (hallgatóknak, óvodapedagógusoknak), tanároknak, akik a koragyermekkori nevelésre készítik fel a diákokat, hallgatókat, de szívesen látunk minden érdeklődőt, aki szeretne jobban belelátni a bölcsődei nevelés hátterébe.

Kapnak-e a résztvevők segédanyagokat vagy összefoglalókat a későbbi felhasználáshoz?

Az előadások során igyekszünk javaslatokat tenni elérhető szakirodalmakra, melyek a későbbiekben segíthetik az érdeklődők további elmélyülését a témában, illetve igény esetén a konferencián elhangzott előadások bemutatóját hozzáférhetővé tesszük a résztvevők számára.

Lesz-e lehetőség szakmai kapcsolatépítésre, tapasztalatcserére?

A szakmai napok, konferenciák jó alkalmat nyújtanak arra, hogy az egy területen tevékenykedők megismerkedhessenek egymással, új szakmai kapcsolatok alakuljanak ki, melyeket a jövőben kamatoztathatnak (erre az előadások közötti kávészüneteket jó lehetőséget biztosítanak). A műhelytevékenységek során alkalom adódik tapasztalatok megosztására is, melyeknek során jó gyakorlatok is felszínre kerülhetnek.

Hogyan látjátok a gyermekközpontú nevelés jövőjét a hazai óvodákban?

Mi úgy gondoljuk, hogy eddigi és ez utáni tevékenységünkkel is hozzájárulunk a gyermekközpontú nevelés megvalósulásához, ezért optimistán állunk hozzá ehhez a kérdéshez. Megfelelő szemléletmódú pedagógusokkal úgy gondolom, hogy ez a törekvésünk kivitelezhető. A lényeg, hogy a gyermekben gondolkodjunk, ő álljon a hivatásunk középpontjában, és belőle kiindulva, az ő fejlődési sajátosságait figyelembe véve természetesen foglalkozzunk vele. Ha megfelelő eszköztár, alapos szakmai tudás áll a pedagógus rendelkezésére, mindez kivitelezhető.

Terveztek-e a konferencia után további képzéseket vagy együttműködéseket?

Nyitottak vagyunk a téma iránt, úgy gondoljuk, hogy a bölcsődei nevelés megfelelő szemléletmódjának kialakítására most van szükség, éppen ezért több együttműködési lehetőséget is el tudunk képzelni: célirányos kutatásokat, ahol gyermekközpontú módszerek, ötletek bölcsődei beillesztésének lehetőségét vizsgálnánk, hasznosak lennének tapasztalatcserék is, ahol megismerhetnénk más országok bölcsődei nevelési gyakorlatát, illetve nagyon hasznosnak tartanánk a felsőfokú koragyermekkori nevelő szak beindítását is, mely keretet adhatna a további képzéseknek, továbbképzéseknek is. Már ez a szakmai nap is az együttműködés jegyében valósult meg, hiszen nagyon hamar összeállt az előadók és a résztvevők csapata is. Az együttgondolkodás kreatív ötleteket szülhet, melyek a továbbiakban jó irányban mozdíthatják el a bölcsődei nevelést, hiszen mindannyiunk célja az, hogy a gyermekeknek biztonságos és fejlesztő közeget biztosítsunk, egy olyan helyet, ahol a gyermek jól érzi magát, ahol a szülő nyugodtan hagyhatja gyermekét és a pedagógus is megfelelő szakmai háttér birtokában tudatosan végezheti munkáját/hivatását.

A rendezvény programja

9.00–9.15: A rendezvény megnyitója, köszöntők

9.15–9.45: Dr. Stark Gabriella: Bölcsődei nevelés hármas tükörben: helyzetkép, szemléletmód, megvalósulás

9.45–10.00: Kávészünet

10.00–11.20: Workshop – 1
Bogya Fischer Csilla: Sajátos nevelési igényű gyermek a bölcsődében
Haraszy Zsuzsa: Montessori-eszközök alkalmazási lehetőségei a bölcsődei nevelésben
Dr. Kardos Melinda: E.E.C. (Early Excellence Centre) módszer – gyermekközpontú szemlélet a gyakorlatban

11.20–11.40: Kávészünet

11.40–13.00: Workshop – 2
Bogya Fischer Csilla: Sajátos nevelési igényű gyermek a bölcsődében
Haraszy Zsuzsa: Montessori-eszközök alkalmazási lehetőségei a bölcsődei nevelésben
Dr. Kardos Melinda: E.E.C. (Early Excellence Centre) módszer – gyermekközpontú szemlélet a gyakorlatban

13.00–14.00: Ebédszünet – svédasztal

14.00–14.30: Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi: Gyermekbarát környezet a bölcsődében
14.30–15.00: Lieb Andrea: Nem sietünk a királyfival – mese és rutinok a bölcsődében
15.00–15.30: Dr. Lakatos-Fleisz Katalin: A gyermekirodalom fejlesztő hatásai koragyermekkorban
15.30–16.00: Dr. Baranyai Tünde: Matematikai fogalmak bevezetése koragyermekkorban
16.00–16.30: Geng Rozália: A zenéhez közel a bölcsődében

16.30–17.00: Zárszó, a szakmai nap lezárása