Emléktábla-avatás és könyvbemutató

| szeptember 5, 2023 |

Szeptember 8-án, pénteken 17 órától a szatmárnémeti Püspöki Palotában Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeznek el a palota kápolnájában, ahol az az oltár található, amely előtt 176 éve, 1847. szeptember 8-án házasságot kötött Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Az oltár az erdődi várból került a Püspöki Palotába, amelyet Boromisza Tibor (1840–1928) püspök hozatott Szatmárra 1908-ban.

Az emléktábla felavatását követően könyvbemutatóval folytatódik a rendezvény. „550 éves a Budai krónika” — 2023 pünkösd vigíliáján ünnepelték az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika kiadásának 550. évfordulóját. A jubileum alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár újra megjelentette a művet, amelyet szeptemberben egy tíznapos körút keretében mutat be a magyar közösség számára. A bemutató keretében Rózsa Dávid főigazgató egy kiadványt ajándékoz a püspökségnek.

Amit a Budai krónikáról tudni kell

„1473. június 5-én fejezte be Hess András Budán a Chronica Hungarorum nyomtatását. Az első magyar földön nyomtatott könyv nemcsak korai megjelenésével, hanem tartalmával is kivívta a későbbi századok bibliofiljeinek figyelmét. Ugyanis nem ismerünk arra példát, hogy egy ország nyomdászattörténete egy nép históriájának kiadásával kezdődne. A magyarok krónikája több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. Első része egy 14. századi kompozíció, amely a magyarok történetét a honfoglalástól 1334-ig tárgyalja. A Budai krónika második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, az 1335 és 1342 közötti korszak eseményeit tartalmazza. A harmadik rész Nagy Lajos király történetét taglalja, míg a negyedik egység, az 1382 és 1468 közötti időszak a Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos eseményeket ismerteti. A Budai krónika azokról a magyarokról is szól, akikkel egykor egyazon országban éltünk, de mára a történelem zúgó tengere határainkon túlra sodorta őket. Ott vannak ők is a Budai krónika történeteiben, ezért a fakszimile kiadás megjelentetése az előttük való tisztelgés fokát és nemzeti emlékezetünk piruláját is jelenti. A feltételezhetően kétszáz-kétszázötven kötetből mindössze tíz maradt fenn a világon, ezekből kettőt őriznek Magyarországon, az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban. A nemzeti könyvtár példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. A különleges kiadvány nemcsak a magyarok krónikájának hasonmását tartalmazza, hanem a latin szövegét és annak javított magyar fordítását is. Hess így említi ajánlásában: „óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia Krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és szívderítő”. A Chronica Hungarorum kinyomtatásának 550. évfordulója alkalmából megjelenő fakszimile kiadványt a latin, magyar és angol nyelvű kísérőkötettel együtt, díszdobozban, egy hatputtonyos tokaji aszúval kínáljuk” — áll a kötetről szóló ajánlóban.