Csűry Bálintra emlékeztek Egriben
Az egri Csűry Bálint Általános Iskola, illetve Egri Község Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa február 10-én, pénteken huszonkettedik alkalommal szervezett Csűry Bálint megemlékezést a világhírű nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja születésének és halálának (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) évfordulója alkalmából. A megemlékezés hagyományos módon a Csűry Bálint szülőházának helyén épült ház falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával vette kezdetét, majd a róla elnevezett iskola udvarán állított szobornál folytatódott.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke mondott igemagyarázatot és imát. Kiemelte: amikor gond van az emberek életében, azok úgy élik meg az ilyen időszakokat, mintha Isten elfordult volna tőlük. Magukra hagyta azokat az embereket, akik sok mindent meg akarnak tenni azért, hogy boldogok legyenek. Ilyenkor mindig megvan a magyarázat arra, hogy mi, miért történik. Nem Istenben kell keresni a hibát, hanem mindenkinek önmagában. A huszonegyedik században nagy szükség van az összetartozásra. Ma is egy olyan érzés uralkodott el az emberekben, mintha magukra hagyta volna őket Isten — fogalmazott a lelkipásztor. Csűry Bálintra emlékezve — arra az emberre, aki itt született, itt kezdte el a tanulmányait, majd elvitte Egri hírét a nagyvilágba — elmondta, a világhírű nyelvész édes unokatestvére volt nagyapjának, aki Lázáriban élt és ott halt meg. Csűry István bevallotta, példát merített Csűry Bálint életéből és munkásságából, megtanulta, hogyan kell megbecsülni azokat, akik a mieink. Jó az, hogy Egriben van egy közösség, mely rendszeresen megemlékezik Csűry Bálintra, van egy diák- és pedagógusközösség, aki vetélkedőt szervez, hogy irodalmi lenyomatokat találjanak. Csűry Bálint azt fogalmazta meg, hogy a nyelvben ott van a lélek, a lélekben a nyelv, amit beszél. Az anyanyelvünk tükrözi az értékeinket, melyet nagyon meg kell becsülni” — nyomatékosította.
Hrenyu Péter iskolaigazgató hangsúlyozta: emlékezni a hősökre szoktunk. Csűry Bálint a korának hőse volt, a Szamosháti szótár elkészítésekor olyan kincseket gyűjtött össze, melyek örök értékek maradnak. Nem kis megtiszteltetés azok számára, akik a Csűry Bálint Általános Iskola pedagógusai és diákjai lehetnek. Ezt követően Burja Izabella, az iskola történelemtanára ismertette Csűry Bálint életét és munkásságát.
„Bízzunk abban, hogy ebből a közösségből az elkövetkező évtizedekben és évszázadokban is hasonló tudású és műveltségű emberek fognak majd kikerülni. Azzal, hogy emléktáblát és szobrot állítunk és iskolát nevezünk el Csűry Bálintról, a jövőnket biztosítjuk, azzal hogy emlékversenyt szervezünk anyanyelvünket ápoljuk, azt a magyar nyelvet és azt a magyar kultúrát, melyet nagyon sok támadás ér napjainkban is ” — fogalmazott köszöntőjében Magyar Lóránd parlamenti képviselő.
Szabó Elek, Egri község polgármestere arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy egy kis településen élő és annak iskolájában járó fiatal is megszerezheti az alapjait egy olyan tudásnak, mellyel világhírre tehet szert és munkásságával kiemelkedő eredményeket érhet el.
„A múlt eredményeinek ismerete, tanulságainak számbavétele nélkül aligha lehet előre tekinteni és jövőt építeni. Ezért a ma emberének alapvető érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy visszapillantson a nagy elődök tevékenységére, kutatási eredményeire, életművére” — kezdte ünnepi beszédét Gál Gyöngyi, a LiterArt Magyartanárok Egyesületének elnöke.
„Minden tudományágnak, szakterületnek voltak s vannak olyan jeles képviselői, akiknek személyisége és munkássága követendő példaként marad fenn a későbbi korok, az eljövendő nemzedékek számára. A magyar kultúrának és nyelvtudománynak ilyen kimagasló alakja Csűry Bálint nyelvjáráskutató, aki tanárként és tudósként egyaránt példamutató pályát futott be.
Csűry Bálint Egriből, Szatmár megyéből indult el Kolozsvárra, kezdetben tanulni, később pedig tanítani, ahol tudományos rátermettsége, szakértelme mellett munkatűrő képességét, emberségét egyaránt bizonyította. Hét év kitartó gyűjtőmunka után látott napvilágot fő műve, a Szamosháti szótár, amelyben a szamosháti népnyelv egész szókincsét feldolgozta. Munkájáért a Magyar Tudományos Akadémia második legnagyobb díjával, a Marczibányi-díjjal tüntették ki. Az elismerések sora itt nem ért végett. 1931-ben felkérték a Debreceni Egyetem magyar és finnugor tanszékének vezetésére. Pár évre rá Csűrynek köszönhetően, az országban elsőként, a debreceni egyetemen Magyar Népnyelvkutató Intézet létesült. Mint nevelő, iskolateremtő tudós, személyes példájával példaképpé, mesterré vált tanítványai számára. Munkásságát Finnországban is elismerték, hiszen a Finnugor Társaság és az Észt Tudományos Akadémia egyaránt tagjává választotta. A magyar nyelvtudomány területén hatalmas előrelépésnek számított az intézet első évkönyvének, a Magyar Népnyelvnek a megjelenése, ami szintén Csűry nevéhez kapcsolódik.
Csűry Bálint Szatmár megye, Egri község szülötte nem csupán a napvilágot látta meg ezen a településen, hanem ez a környezet formálta ki pompás magyar nyelvérzékét, eredeti zamatú, ízes magyar beszédét, amely egyszerű, szerény, de határozott és munkás egyéniségével párosulva, Csűry Bálintot itthon és külföldön egyaránt, a magyar népnyelvkutatás élő és követendő példájává emelte.
Amikor Csűry Bálint előtt tisztelgünk, amikor megbecsülésünknek hangot adunk, azt önmagunkért, közösségünkért, gyermekeinkért tesszük. Az egyén ugyanis szerves része a környezetének, népe kultúrájának. Fennmaradása pedig épp attól függ, hogy milyen mértékben sikerült megőriznie és továbbadni e kultúrát. Elmondhatjuk, hogy a helyi közösség, az önkormányzat, az tanintézmény sokat tett és tesz azért, hogy Csyűry Bálint híre, neve fennmaradjon: emléktáblát helyezett el egykori szülőháza helyén, mellszobrot állíttatott a róla elnevezett iskola előtt. Az évenkénti megemlékezés, a tiszteletére rendezett nyelvi vetélkedő is az ő kultuszát ápolja.
Hiszen a megismerés csodálata és öröme hozzásegít ahhoz, hogy méltányoljuk, megóvjuk és továbbadjuk az anyanyelv nyújtotta értékeket és érzelmeket. Csűry Bálint neve pedig hagyományaink megőrzésére, anyanyelvünk ápolására kötelez bennünket” — hangsúlyozta Gál Gyöngyi.
Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták Csűry Bálint szobrát, majd versekműsort adtak elő az iskola diákjai: Lukács Hanna, Cretu Janika, Silke Zselyke, Zsiga Laura, Kerekes Kimberli, Bartos Denis, Tegze Krisztián és Csintalan Zsanett.
A Csűry Bálint Általános Iskola Berei Edina magyartanár irányításával tizedik alkalommal szervezte meg a Csűry Bálint-emlékversenyt, melynek célja Csűry Bálint életének és munkásságának a megismertetése.


A versenyen hét csoport vett részt, 1. helyen végzett az Egri Csűry Bálint Általános Iskola csapata (Bajnokok csapat), 2. helyezett lett az Aurel Popp Művészeti Líceum csapata (Csűry lányok), 3. helyen zárt a Ion Creanga Általános Iskola csapata (Nyelvtörők). A LiterArt egyesület, illetve a Szamos folyóirat könyvjutalomban részesítette a versenyzőket.