CSICSERGÉSEK – Beszélgetés Török Enikővel az új könyvéről, olvasásról, írásról, tanításról

| március 11, 2024 |

Ha a gyermek Enikő kézbe kapná a Csicsergőt, mi lenne a reakciója?

– Pár éves lehettem, mikor az első könyvet a kezembe adták, s addig szeretgettem, míg apró darabjait a huzat kergette a lakásban… Később minden könyvre kincsként tekintettem. Ha a Csicsergőt gyermekként vehettem volna kézbe, elvarázsolt volna az ötletes rajzok színes kavalkádja, játékossága, a rímek vidámsága s magukkal ragadtak volna a dalok, melyek táncra hívnak. 

Nem „csupán” verseskötetet tartunk a kezünkben. Az óvónőkre és tancikra is gondoltál. 

– A Csicsergő több mint egy egyszerű gyermekverses kötet, hisz a mesék, versek, dalok mellett a szövegekhez kapcsolódó drámajátékokkal tehetik élményszerűvé a tevékenységeket a lelkes pedagógusok, ezáltal segédanyagként is használható. A könyvben található QR-kódok segítségével akár telefonnal is elő lehet csalogatni a Fiatalok Ifjúsági Zenekar – Fehér Róbert Benjamin, Szilágyi Norbert, Kocsis Erik – által életre keltett dalokat, melyeket figyelemfelkeltésként vagy frissítésként is érdemes meghallgatni, mozogni a dalok ritmusára. A másik vonzereje a könyvnek az eredeti illusztrációk, amit Antku Alexandra Hanna, kedves diákom 10 évesen álmodott a versek mellé. Ezzel is biztatnám a gyerekeket, rajzoljanak, alkossanak. 

Kit olvastál szívesen gyerekkorodban, kit olvasol most, ha időd engedi? 

– Kezdő olvasóként Benedek Elek meséi kötötték le a figyelmemet, s mivel anyukám folyton Petőfitől idézgetett, már harmadikosan Petőfi Sándor versei lettek számomra a legkedvesebbek. Később Verne Gyula, majd Gárdonyi, Jókai, Mikszáth könyveit faltam, de az indiánregényeket sem tudtam letenni. Mostanában, ha időm engedi, vadászom a családregényeket, a megtörtént eseteket. Hasonlókat olvastam Náray Tamástól, Silingi Teréziától, Fábián Jankától. 

Kedvenc verseid vannak-e? Esetleg kedvenc költőd? 

– Nagyon szeretem Radnóti Miklóstól az Éjszaka című verset, Szabó Magdától a Hinni című remekművet. Kedvenc költőim Petőfi, Ady, Weöres Sándor, a kortársak közül elvarázsolt László Noémi Darázsolás című kötete, de kedvelem Rupi Kaur frappáns gondolatait is. 

Tanítónő vagy, gyermekek vesznek körül nap mint nap. Talán ők is szerepet játszanak abban, hogy nekifogtál verseket, dalokat írni? 

– Szerencsésnek érzem magam, mert gyermekekkel vagyok körülvéve. Ők csalogatják ki a legjobb gondolatokat. Ha egy vers vagy dal megszületik, szinte azonnal megmutatom az őszinte gyerekzsűrinek, s ők egyből elmondják, hogy kész van-e már, vagy még csiszolgatni kell. 

Fotók: Virág Botond

Miért fontos minél hamarabb bevezetni a gyerekeket a könyvek világába? 

– Minél korábban kerül könyv egy gyerek kezébe, annál jobb, mert kezdetben játéknak tekinti azt. Minél többet találkozik könyvekkel, akár a felnőttek kezében, annál inkább fogja igényelni a könyvek általi élményeket. 

Mikor nem korai versekkel megismertetni a gyermekeket? 

– Mivel mindkét gyermekemnek már pár hónapos kortól olvastam verseket, amire lelkesen figyeltek, úgy gondolom, minél hamarabb megismerik a kicsik a ritmusos rímeket, annál jobban fogják később is szeretni. 

Miért fontosak már kicsi korban a mondókák, rövid dalok? 

– Kicsi korban a mondókák segítik a beszédfejlődést, a koncentrációt, bővítik a szókincset. A fülbemászó, rövid dalokat a gyerekek könnyen megtanulják, ezáltal fejlődik a ritmusérzékük, a mozgás, a tánc iránti vágyuk. 

Hogy szoktál verseket tanítani? 

– Próbálok minél változatosabb ötleteket kitalálni egy-egy vers tanítása előtt. Van, hogy drámajátékokkal, máskor a szöveghez kapcsolódó képekkel, a gyerekek által készült illusztrációkkal vagy olyan játékokkal, amelyek elősegíthetik a versek megkedvelését. 

Volt alkalom, hogy verssel tanítottál meg egy leckét? 

– Gyakran használok más szerzők költeményeit vagy általam írt verseket figyelemfelkeltésként felolvasva, szavalva, esetleg dalként. Néha óra közben rögtönzök egy dallamot. Tanítványaim számtalan feladatot kaptak már egy-egy versem kapcsán: fogalmazást kellett írniuk, illusztrálni kellett, kérdéseket fogalmaztak a tartalommal kapcsolatban, rímekre, szófajokra vagy szép szavakra vadásztak, s a bátrabbak folytathatták a verset vagy írhattak saját versikét a témában. 

Népdalokat szoktál-e tanítani? Miért fontosak? 

– Nagyon szeretem a népdalokat. Magam is írtam népdalszerű verseket, melyekben lüktet a ritmus. A népdalok kézen fogják a gyerekeket és vezetik a hagyományőrzés útján, melyeket nagyszüleink tulipános ládában dédelgettek, hogy továbbadhassák… 

Te is buzdítod a diákjaidat, merjenek kibontakozni, verset írni. Versíró versenyt is szerveztek. Miből lesz a cserebogár? Hogy látod, mennyi lírai én lakozik a gyerekekben? 

– Mindig nagy öröm számomra, amikor egy gyermekben felfedezem a szikrát, azt, mikor megpróbálkozik a rímek faragásával. Mivel én is gyermekként próbáltam először verset fabrikálni, ezt a lehetőséget akartam megosztani a gyerekekkel, amikor Fórizs-Kiss Imola magyartanárral megszerveztem a Versíró pályázatot országos és nemzetközi résztvevőkkel, a LiterArt Egyesület, a Lázári Polgármesteri Hivatal és a Hármashatár Egyesület támogatásával. Az évek során számtalan tehetséges kisdiák ragadott tollat, s olyanok is akadtak, akiknek a versei nyomtatásban is megjelentek a Szamos folyóiratban vagy más kiadványokban. Sosem tudhatjuk, miből vagy kiből lesz a cserebogár, de a gyermekek között akadnak olyan tehetségek, akikben ott rejtőzhet a lírai én. Hiszem, hogy a megfelelő motivációval elő lehet csalogatni az őket foglalkoztató gondolataikat, hogy felvállalják, hogy ők is megtörhetik a csendet, hisz csicsergősen szép az élet…