Jó, ha az ember ismeri az országot, ahol él, és az is jó, ha szereti azt, viszont néha ugyanolyan jó lehet más országokat is látni. Elutazni, megismerni egy másik kultúrát, megkóstolni az ottani ízeket, látni, hogy másoknak milyen szokásai vannak, milyen hagyományok szerint élnek. Valamint kicsit ismeretlenként létezni valahol máshol, ahol senki nem ismerhet fel.

Egy hétfői napon az osztályfőnöknőnkkel, Fehér Imolával, ismét felkerekedtünk, s a szél ismét az Iparosotthonba fújt minket, ahol Matusinka Beáta fogadott sok szeretettel a kiállítására, mely utazásélményeit mutatja be képek, s rövid kis történetek által.

Érkezésünk után körbeültünk, s megismerhettük Beát, meghallgattuk néhány kalandos történetét, amik megteremtették a jókedvű hangulatot a későbbi felfedezéshez.

Ahogy körbejártunk, s megtekintettük a színesebbnél színesebb képeket, egyre érezhetőbbé vált a sok kultúra fúziójának varázsa. Olyan volt, ahogy egyik ország szekciójától a másikéhoz mentünk, mintha világok közt teleportáltunk volna. Voltak képek, amik titokzatosságukkal szinte kérleltek, hogy lépjünk be, s fejtsük meg, miben rejlik titkuk. A második teremben különféle teafüveket, nem mindennapi illatosítókat is megszagolhattunk. Megcsodálhattunk olyan dísztárgyakat és ékszereket is, amelyeket nagyrészt kézzel készítettek.

A kiállítás körbejárása után ismét körbeültünk, feltettük a bennünk felmerült kérdéseket az országokkal és képekkel kapcsolatban, majd néhányan közülünk megosztották, hogy melyik országba szeretnénk ellátogatni legszívesebben. Kaphattunk néhány jótanácsot is az utazáshoz, amik nem csak akkor alkalmasak, amikor épp kalandozik az ember, de hasznosak lehetnek a hétköznapokban is.

Sürger Vivana Fatima, X. F, Kölcsey Ferenc Főgimnázium