AI-programmal készített alkotásokból nyílt tárlat az Iparosotthonban
Május 5-éig tekinthető meg a szatmárnémeti Iparosotthonban a Szatmár Megyei Múzeum Kulturális Turisztikai Irodája által szervezett kiállítás, melynek újszerűségét az adja, hogy szigorúan besorolhatatlan alkotásokkal találkozhat az érdeklődő, ugyanis ezek a marosvásárhelyi Tengr.ai cég által kifejlesztett mesterséges intelligencia (AI) programmal készültek. Neves festők stílusát utánozva, Arcimboldótól Kandinszkijig, a képek öt témában sorakoznak fel: Erdély, gyerekjátékok, születés, háború és jövő. E képek igazán figyelemre méltó részleteit látva felmerül a kérdés: művészetnek tekinthetők-e egyáltalán? Mit jelent a művészet szempontjából az ilyen képek gyártása? Milyen következményekkel jár ez azokra az iparágakra, ahol az emberi kreativitás döntő szerepet játszik? A megnyitó során ezekről és ehhez hasonló kérdésekről beszélt W. Szabó Péter, a Tengr.ai cég egyik alapítója, egy aktuális témát járva körül: „Hogyan fogja megreformálni a mesterséges intelligencia a kreatív iparágat és a művészetet?”
A kiállítás hétfőtől-péntekig 9 és 16 óra között, szombaton 10 és 14 óra között látogatható. Iskolás osztályok számára tárlatvezetést biztosítanak előre egyeztetett időpontban. Egyeztetni a 0741-933.608-as telefonszámon lehet.
Az alábbiakban W. Szabó Péterrel beszélgetek.
— Mit tartalmaz ez a kiállítás?
— Ez egy mesterséges intelligencia által készített képekből álló kiállítás, illetve első alkalommal lesz ma Szatmárnémetiben megszervezve egy interaktív kiállítás is, köszönhetően a csíkszeredai múzeumnak, mely rendelkezésünkre állította ezt a digitális táblát, melynek segítségével ki lehet próbálni, hogyan alkot képeket a mesterséges intelligencia.
— Honnan jött az ötlet?
— Az elmúlt év során egyre többen kezdtek gondolkodni, kutatni, fejleszteni abba az irányba, hogyan lehetne a meglévő nagy hardver kapacitást felhasználni arra, hogy jobb és jobb képeket hozzunk létre, adott esetben egy művész stílusát lemásolni vagy akár eddig soha nem látott stílusú képeket létrehozni. Innen jött az ötlet, hogy ezt érdemes lenne Erdélyben is kipróbálni. Az első ilyen jellegű kiállítás tavaly Csíkszeredában volt a Csíki Székely Múzeummal közösen. Nekik van egy Nagy Imre- és Nagy István-képekből álló gyűjteményük digitalizálva, amit a rendelkezésünkre bocsátottak, abból tudott tanulni a mi mesterséges intelligencia modellünk. Akkor ez még egy elég kezdetleges verziója volt, azóta igyekszünk fejleszteni, már van egy felhasználói felület is, hamarosan a nagyközönség számára is el tudjuk juttatni a fejlesztések eredményeit. Ez gyakorlatilag a befektetésektől függ, közel állunk ahhoz, hogy a szükséges befektetések a rendelkezésünkre álljanak. Április 20-ra tervezzük a stuttgarti bemutatót és kiállítást.
— Te mióta foglalkozol mesterséges intelligencia kutatással?
— A marosvásárhelyi székhellyel rendelkező Tengr.ai cégnek vagyok a képviselője. A céget az elmúlt év végén jegyeztettük be, nekem 2008-tól van cégem. Akkor még gyerekcipőben járt a mesterséges intelligencia kutatás a mostani technikai szinthez képest. Nekem a kezdeti érdeklődésem inkább a felhasználói élménykutatásra irányult, próbáltam jobb és jobb felhasználói felületeket készíteni, valahogy ez vitt át hét éve a mesterséges intelligencia irányába, amikor már lehetett mély tanulási folyamatokkal foglalkozni.
— Mi a célja a mesterséges intelligencia kutatásnak?
— Ez nagyon jó kérdés, nem vagyok benne biztos, hogy tudom rá a választ azon túl, hogy minden kutatásnak az a célja, hogy jobban megismerjük a világot és a világban lévő lehetőségeket. Az emberiség története mindig úgy néz ki, hogy próbáljuk más emberek életét jobbá tenni, úgy hogy új és új dolgokat próbálunk felfedezni, kikísérletezni. Ez összemberiség szintjén működik, nyilván mindig van egy-két ember, aki fennmarad a történelemben, de minden kutatás nagyon sok ember munkája. Néha ezeknek a kutatásoknak az összességeként egy olyan valami születik, mint például a gőzgép vagy bármi, ami teljes mértékben átformálja az egész emberiségnek az életvitelét, gondolkodását, ezek hosszú távon mindig oda vezettek, hogy az emberek élete könnyebb lett, kevesebbet kellett dolgozni, könnyebben tudunk másokkal kommunikálni stb.
— A művészetben ez hogyan jelenik meg?
— A művészetnek mindig jót tett, amikor bekövetkezett egy technológiai áttörés, mert a művészeket mindig arra késztette, hogy megkérdőjelezzék a saját munkásságukat és a művészetet, és ennek hatására beindult egy fejlődési folyamat. Gondoljunk arra, mielőtt feltalálták a fényképezést, az átlagos tehetségű portréfestők nagyon jól megéltek abból, hogy arcképeket festettek. Felvetődött a kérdés: az a festészet célja, hogy a lehető legvalóságosabban átadja a pillanatnyi látványt? A művészek elkezdtek gondolkodni és egész sor új művészeti irányzat jött létre, ennek tudhatók a huszadik századi izmusok. Ahogy a fényképezés kezdett fejlődni, művészeti szintre emelkedett, nagyon sok művész fotóssá vált vagy valamilyen formában használta a fotózás eredményeit, létrejött egyfajta kapcsolat a kettő között. Ugyanez fog történni most a mesterséges intelligencia esetében is. Jelen pillanatban a legtöbb tradicionális művész kétkedéssel fogadja azt, hogy egy gép, egy algoritmus fest. Jogosan felvetődik a kérdés, hogy ez művészet-e. Számtalan kérdés vetődött fel a művészettörténet során, a helyzet mindig az, hogy a művészet attól tud előrelépni, ha van valaki, aki felteszi a kérdést, hogy ez művészet-e. Ha igen miért, ha nem miért nem?