A múlt megértésétől a jelen alakításáig – a történelemoktatás valódi célja
A történelemoktatás célja messze túlmutat a puszta ismeretátadáson: nem csupán események és évszámok megtanításáról szól, hanem arról, hogy a diákok képesek legyenek ok-okozati összefüggések felismerésére és ezek alapján következtetéseket levonni a jelen világára. Bár a tárgyi tudás elengedhetetlen alapot ad ehhez, önmagában nem elegendő. A hangsúly egyre inkább a gondolkodási készségek fejlesztésére, különösen a kritikai szemlélet kialakítására helyeződik. A történelemórák akkor válnak igazán hatékonnyá, ha a tanulók nem passzív befogadói az információnak, hanem aktív résztvevői a tanulási folyamatnak: kérdeznek, összefüggéseket keresnek, véleményt formálnak. Ez a szemlélet nemcsak a tantárgy iránti motivációt erősíti, hanem hosszú távon is használható tudást ad a kezükbe. Gnandt Zoltán történelemtanárt kérdeztem.
Szerinted mi a történelemoktatás legfontosabb célja? Inkább ismeretátadásnak vagy készségfejlesztésnek tartod? Mennyire fontos a kritikai gondolkodás fejlesztése az órákon?
A történelemórák célja nem egyszerű ismeretátadás, hanem ok-okozati összefüggéseken keresztül helyes következtetések levonása a jelen állapotokra. Természetesen minél többet tudunk a múlt történéseiből, annál nagyobb eséllyel tudunk megfelelő következtetéseket levonni, és végső soron cselekedni is. Ezért nem elég csak a tananyagot lenyomni a diák torkán, mert így követeli a tanterv, ennél szerintem fontosabb, hogy megtanítsuk a helyes gondolkodás lépéseit. Amikor elértük, hogy a diák tud következtetéseket levonni, összekötni eseményeket, esélyt teremtünk számára a siker élményéhez. Ha ezt elértük, megtaláltuk az utat, a közös hangot a diákunkkal, és ez számára az igazi motiváció.
Használsz az órákon digitális eszközöket? Ha igen, milyeneket? Mennyire lehet a diákokat aktívan bevonni a történelemórákon?
A tanórákon szinte minden alkalommal használok internetet, okostáblát. Fontos, hogy ne csak hallják a történelmet, hanem képanyagot is társítsanak az eseményekhez.
Igyekszem kisebb vagy nagyobb mértékben bevonni a diákokat az órák tevékenységébe. Kisebb mértékben kérdésekkel az adott órai anyagról és nagyobb mértékben például egy esemény, személy bemutatását kérem tőlük, pontos szabályok betartásával, hogy tudjam értékelni is a tevékenységüket. Megpróbálok olyan feladatot rájuk bízni, amit sikeresen el tudnak végezni és így maximális jegyet kaphatnak rá. Végső soron ez a pillanatnyi motiváció. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki szereti is a történelmet, de igyekszik aktív lenni, mert értékelve van a munkája. Ez jó mozgósító erő számunkra.
Mit gondolsz a jelenlegi tantervről? Van-e elég idő a mélyebb megértésre, vagy inkább „anyagleadás” történik?
A jelenlegi tanterv, ha a gimnáziumi osztályokat nézem (líceumban évek óta nem tanítok) elég jól tanítható. Kompetenciák fejlesztésére alapoz, de ehhez alap is kell. Sok esetben kell valós tartalommal megtölteni egy adott témát, vagy kiegészíteni ahhoz, hogy a motivációs célt elérjük és legyen meg a használható tudásuk az adott eseményről. Fontosnak tartom, hogy ne csak közölve legyen egy esemény, hanem kapjanak ismeretet az ok-okozati összefüggésekről is.
A tananyag szerkezetileg 3 év alatt átveszi az elmúlt évszázadokat, 8. osztályban csak az ország történelmére összpontosít. Lehet eredményesebb lenne a kettőt párhuzamosan tanítani, így több idő is lenne a nagyobb témákra és az ország történelmét is összefüggések által lehetne tanítani.
Mennyire jelenik meg a jelenkor a történelemórákon? Fontosnak tartod, hogy a diákok párhuzamokat lássanak múlt és jelen között?
Az órákon megpróbálok párhuzamot vonni a jelen eseményei és a közelmúlt eseményei között, ezzel is igyekszem felkelteni a diákokban a kíváncsiságot, és végső soron azt, hogy ők is keressenek összefüggéseket, tanulva így a múlt eseményeiből.
Mik a legnagyobb kihívások a történelemoktatásban ma? Mennyire befolyásolja a politika vagy a tantervi szabályozás a tanítást? Hogyan kezeled a vitatott történelmi témákat?
A történelemoktatás szerintem legnagyobb kihívása most is a valós, ténylegesen megtörtént események ismerete. Ami megtörtént, azon nem lehet változtatni, de ismerni kell a tényeket nem fantáziákat. Ezért nem szeretem a „mi lett volna ha” típusú kérdéseket. És ha lehet nem keverem bele a politikát az órákba, de ha kérdeznek a diákok, akkor tényeket közlök és nem elemzek. Az érzékeny témákat nem kerülöm meg. Igyekszem minden véleményt bemutatni a rázós témákkal kapcsolatban is, de minden más eseménnyel kapcsolatban is. Megpróbálom bátorítani a diákokat arra, hogy érdeklődjenek, merjenek véleményt megfogalmazni, elmondani még akkor is, ha nem helyes. Mindenkinek joga van a saját véleménye megfogalmazásához.
Mit változtatnál a történelemoktatásban, ha lehetőséged lenne rá? Milyen irányba kellene fejlődnie a tantárgynak?
Ha lenne lehetőségem változtatni, más típusú megközelítéseket is beillesztenék a tantervbe, pl. hogyan kapcsolódik a pénz és a hatalom, több életrajzi adat, hogyan befolyásolta egy-egy találmány a történelem menetét, kicsit pontosabban megfogalmazni az események valós okát.
Mit szeretsz legjobban a tanításban?
A tanításban azt szeretem a legjobban, amikor párbeszédet folytatunk, eszmecserét a diákokkal. Bármit lehet kérdezni és bármiről lehet beszélni. És attól, hogy gyerek, nem hülye és minden esélyt meg kell teremteni, hogy minél többet akarjon tudni.

