Lelkes emberek szükségesek a falvak kulturális életének a fellendítéséhez — állítja Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere. Nem mindig a pénzen múlik, hogy milyen eseményeket szerveznek, ott könnyebb, ahol vannak olyan hagyományok, amikre lehet építeni.

— Szerinted hogyan lehetne fellendíteni a falvak kulturális életét?

— Nagyon nehéz általánosságokban beszélni erről a témáról, mert nagyon különböznek a falvak, a községek egymástól. A főút mentén, a városhoz közel lévő települések, ahova betelepednek az emberek és elkezdenek építkezni, az egy közeg, a várostól távol eső kis falvak, melyekben többnyire idős emberek élnek, de még megélik a hagyományokat és a szokásokat, az egy másik közeg. Ugyancsak különböznek azok a települések, melyek önkormányzatai vagy a vállalkozói rétege meg tud támogatni kezdeményezéseket, azoktól a településektől, melyek egyik napról a másikra élnek. Ahol van egy lelkesebb pap, pedagógus, önkormányzati vezető vagy bárki más, aki foglalkozik a kulturális élet fellendítésével, az képes előre vinni a dolgokat, ha nincs ilyen ember, akkor hiába van finanszírozás vagy bármilyen támogatás, képtelenek élni a lehetőségekkel.

— Vetés községre ez nem igazán jellemző, hiszen elég gazdag a kulturális élet.

— A probléma az, hogy ott van a mi községünkben Óvári, mint viszonylag jól konzervált falu, a nagy betelepülések és a nagy építkezések elkerülték, a lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, egyre több a gépesített gazdaság. Kívülről úgy tűnik, hogy egy hagyományőrző, konzervatív falu maradt, holott ez csak félig igaz. Ha jobban betekintünk az életükbe, azt tapasztaljuk, hogy mindenféle hagyományőrzés, régi szokás eltűnt. Itt egy kis pénzzel, egy kis szakmai irányítással, ha van egy jó szervező, aki szereti és képes arra, hogy jól végezze a dolgát, akkor van lehetőség kultúraszervezésre. Óváriban megalakult a Ribiszke néptánccsoport, értek el sikereket és érnek el sikereket ma is, viszont nagyon oda kell figyelni az utánpótlásra. Egy diákokból álló csoport tagjai elég gyakran váltakoznak, hiszen amikor egy részük bekerül középiskolába, akkor már nagyon nehezen lehet pótolni őket.

— Mennyire volt sikeres az utóbbi évekbe megszervezett májusfa-állítás?

— Ez is egy ígéretes kezdeményezésnek tűnt. Jött a tánccsoport táncolni, jöttek a szülők, a szervezők megoldották, hogy legyen étel-ital, hogy legyen hangulat, de a falu embereit nem igazán mozgatta meg. Sokkal nagyobb sikerük volt a családi hétvégéknek, mert ott összeálltak csapatok, főztek, sütöttek, szerveztek parasztolimpiát és egyéb szórakozási programokat. Nagyobb volt az érdeklődés, de csak egy szűk réteg számára. Mivel az eseményeket az RMDSZ szervezte, a szimpatizánsok eljöttek, de van egy másik réteg, amely nem megy el az RMDSZ rendezvényeire. A kulturális rendezvényeknél is számít, hogy ki szervezi.

— Kik tudnának olyan rendezvényeket szervezni, amelyek mindenkit megmozgatnának?

— A papok és a pedagógusok. De amennyiben csak a dolgukat végzik, a tanárok megtartják az óráikat és mennek haza, akkor nem működnek a szellemi és kulturális tevékenységek. Az ilyen jellegű rendezvényeket csak az elkötelezett személyek tudják eredményesen szervezni. A kulturális élet falvakon attól függ, hogy van egy-két lelkes ember vagy nincs. Vannak olyan tevékenységek, melyekhez nem kell pénz, csak jó szervezés. Egy komoly tánccsoporthoz kell ruha, kell egy táncoktató, biztosítani kell az utazást stb.

— Minden polgármesteri hivatalban vannak személyek, akik a kultúrával foglalkoznak, de nem mindenhol látszik a munkájuk. Miért?

— A községi polgármesteri hivataloknak kellene hogy legyen egy olyan struktúrája, hogy el tudja látni a kulturális feladatokat is. Egy külön státuszú alkalmazott kellene legyen például a könyvtáros. Legtöbb helyen alkalmaznak valakit könyvtárosnak vagy kulturális referensnek, de más feladatokkal bízzák meg. Valakit fel akartak venni, a könyvtárosi állás volt üres, de nem azzal foglalkoztatják. Nem is lehetne, hiszen nincs felkészülve az ilyen jellegű feladatok ellátására. Vetés községben erre pozitív példa van. Török József sem volt képzett kultúraszervező és könyvtáros, de szerette amit csinált, jól végezte és végzi a dolgát, elvégzett egy tanfolyamot, mára létrehozta a Vetési Kulturális Központot. Működik a könyvtár, a kiállítóterem, a helytörténeti múzeum és rendszeresen szervezi a kulturális eseményeket. Az, hogy van intézményes kultúra, még nem jelent semmit. Szükség van olyan lelkes emberekre, akik azt működtetik.

— Sok településen amiatt nem vonzóak a kulturális események, mert nem kötődnek helyi hagyományokhoz. Ilyen esetben mi a teendő?

— Nagyon fontos, hogy legyenek helyi hagyományok, mert azokra könnyebb építkezni. Sok településen indítanak be néptánc együtteseket anélkül, hogy annak bármilyen hagyománya lenne. A néptáncot meg lehet tanulni, de az az igazi, ha a ritmus ott van a gyerek vérében. Vetésen lehet építkezni a Rákóczi-kultuszra, Óváriban a Tordai Demeter kultuszra, de ennek is meg kell találni a módját. Egy idő után sajnos ezek a rendezvények is kifulladtak abban, hogy volt egy istentisztelet, valaki beszélt a múltról, majd elhelyeztek egy koszorút. Nincs értelme annak, hogy egymásnak mondjuk el minden évben ugyanazt a szöveget. Viszont nem lehetetlen megtalálni a módját annak, hogy felkeltsük az érdeklődést.

— Mit lehet tenni, hogy feléledjen és tartóssá váljon falvakon a kulturális élet?

— Több típusú ember van. Az egyik az idősebb korosztály, akikben ott van a hagyományőrzés iránti vágy, de ők inkább résztvevői lehetnek az eseményeknek. Egyre kevesebb falvakon a fiatal, ha vannak, egészen más az érdeklődési körük. Elfoglaltságban, érdeklődésben, gyakorlati kérdésekben nem igazán falusiak. Annyit lehet tenni, hogy tanulni azoktól, akik jól csinálnak dolgokat, viszont a legfontosabb, hogy legyenek lelkes szervezők.

Fotó: Facebook/Ilyés Gyula