Hivatásból vállalt vezetés – egy egyetem szolgálatában
Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes és intézményi szempontból is meghatározó időszakban vállalta el a vezetői tisztséget. Bár eredetileg nem készült erre a szerepre, egy váratlan krízishelyzet és a közösség bizalma olyan útra terelte, amely azóta is meghatározza munkáját. Az alábbi beszélgetésben arról mesél, milyen motivációk vezették a döntésében, hogyan élte meg az egyetem átalakulását vezetőként, és milyen értékek mentén irányítja az intézményt.
Mi motiválta Önt abban, hogy elvállalja a Partiumi Keresztény Egyetem rektori tisztségét?
Ebben az esztendőben immár bő tíz esztendeje, hogy erre sor került. Az igazat megvallva nem készültem erre akkortájt. A 2015–2016-os esztendő fordulóján egy krízishelyzet adódott az egyetem életében. A folyamatok ekkor gyorsan alakultak. Voltam erre az időre már főiskolai lelkész, tanár, kutató, de ekkor éppen a Szenátus elnöke voltam, és mindezek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy előbb felkértek egy pár hónapnyi időre. Kollégáimmal együtt aztán sikerült olyan mértékben menedzselni a helyzetet, hogy 2016 áprilisában egyöntetűen megválasztottak a rektori tisztségre. Minden motiváció mögött, bármely hangzatos szavak mellett valójában egy dolog húzódott meg: az egyetem szeretete. Az pedig, hogy váljak részévé az egyetemnek, hogy sorsformáló első-szolgaként és alakítójaként is szerepet kaphatok benne, az egyszerre megtisztelő nagy kihívást és felelősséget is jelentett.
Hogyan változott az egyetemről alkotott képe azóta, hogy vezetőként dolgozik itt?
Első-szolgaként egyre inkább ráláttam és kezdtem megérteni azt, hogy egy egyetem mennyire sokszínű és összetett világ. Mennyi minden és mindenki alakítja, miközben ő magának azért is van létjogosultsága, és azért működik, hogy munkájával egyfelől komplex sorsformáló hatást gyakoroljon azokra, akiket felkészítünk az életre, másfelől pedig, akiket felkészítünk az életre, azok pedig a szűkebb-tágabb társadalomra. Számtalanszor tapasztaltam meg azt, hogy az egyetem működése nemcsak szakmai, technikai kérdés, hanem oktatási, tudományos, stratégiai, gazdasági, de legfőképpen emberekért és emberekkel együtt meghozandó emberi (élet)kérdések és döntések sorozata. Minél inkább megéltem az egyetemi élet mindennapjait, egyre inkább felértékelődött az értéke, a szerepe, a küldetése adott régiónkban, történelmi élethelyzetünkben. Az egyetem mint universitas bár egy jól meghatározott szellemi erőközpont, de nemcsak tudásközpont, hanem alapvetően olyan közösség, amely formálja a társadalmat és a társadalom jövőjét, s így mint az élhetőbb életért teszi meg azt, amit képes megtenni.
Mi az a személyes érték vagy hit, amely leginkább meghatározza a vezetői stílusát?
Azt hiszem, hogy a vezetői stílusomról talán leginkább a kollégáimat, munkatársaimat kellene megkérdezni. A stílus (görög-latin) ugye eredeti jelentésének értelmében egy betűvetésre használt eszköz, toll volt. Az, hogy gondolataimat, mondanivalómat, terveimet, elképzeléseimet, céljaimat, magatartásomat, viselkedésemet miként közlöm, fogalmazom meg és teszem nyilvánvalóvá egyéniségemre jellemző módon, azt sokszor sok minden befolyásolja, determinálja, követeli meg. Ha a fogalom eredeti jelentése értelmében kell most fogalmaznom, akkor talán azt mondhatom, hogy hasznos és hiteles toll-eszközként szeretnék munkálkodni mindaddig, amíg a közösség igényli és számot tart a munkámra. Ebben a sáfárságban, minden esendőségemmel együtt azzal a hittudattal és elkötelezettséggel próbálok szolgáló eszköz maradni, hogy a történelem Ura bízott meg sáfársággal. Ez a hittudat egyfelől kötelez, másfelől pedig mindig erőt ad a talpra álláshoz vagy talpon maradáshoz.
Miként látja ma a Partiumi Keresztény Egyetem szerepét a régió felsőoktatásában?
A Partiumi Keresztény Egyetem a régió egyetlen magyar nyelvű egyeteme. Az egyetem szerepét alapvetően nemzeti, közösségi és regionális küldetésében látom. Ez nagy kihívás, felelősség, teher, próbatétel több szempontból is. Az egyetem meggyőződésünk szerint nemcsak szerves része a régiónak, hanem alakítója is. Szellemi erőtérként egyszerre próbál színvonalas és korszerű tudást adni, innovációs kezdeményezéseivel alternatívát kínálni, s közben igyekszik kultúrával és művelődéssel közösségi központ maradni. Intézményünk a rendszerváltás utáni első önálló akkreditált romániai magyar magánegyetem, és így az anyanyelvű felsőoktatás meghatározó pillére, amely elsősorban a partiumi térség, ezen belül a partiumi magyarság társadalmi, tudományos, kulturális és gazdasági fejlődését szolgálja. Persze nem csak a régióét.
Egyetemünk identitását és ebből fakadóan küldetését és betöltendő feladatát a nevében is benne lévő két kulcsfogalom adják: a partiumi és keresztény fogalmak. Meggyőződésem, hogy az Alapítók nem véletlenszerűen vagy ötletszerűen ragasztották a keresztény jelző elé a Partium megnevezést. Úgy gondolom, hogy ezzel az irányt, a célt és a tartalmat is megjelölték. A Partium mint önálló és szerves régió a paramétereit tekintve is nagyon komoly lehetőség. Bár a földrajzi behatárolása még a szakemberek között is vitatott, de tény, hogy a Partium (Szatmár, Szilágy, Bihar, részben Arad, és velük kiegészülve Máramaros) minden időben egy országrésznyi régió volt. Földrajzi, kulturális, szellemi, vallási, nyelvi identitását illetően Kelet-Magyarországhoz, pontosabban a Tiszántúlhoz tartozott, annak keleti folytatása, ám ezzel együtt egy önálló identitással rendelkező közösséget foglal magába. Területileg is igen számottevő a maga több mint 25 000 négyzetkilométerével. Ennek a régiónak, ma is ez az egyetem az egyetlen magyarul is oktató felsőoktatási intézmény. Itt nincs magyar konzulátus, egyéb tudományos, művelődési, kulturális, szellemi, gazdasági erőközpont. Az anyaországi és az erdélyi világ között, illetve a két nagy (Kolozsvár és Debrecen) tudományegyetemi centrum között, a Partium, a PKE a természetes módon összekötő kapocs.
Melyek jelenleg az intézmény legnagyobb erősségei, és hol lát még fejlődési lehetőségeket?
Úgy gondolom, hogy sok meghatározó erőssége van az egyetemünknek. Legnagyobb erősségünk a kiemelkedő közösségi erő, a személyes odafigyelésre épülő, hallgatóközpontú oktatás és tudományművelés, a szakmai tudás, gyakorlatorientált képzés. Mindezt a keresztény eszmeiségre, lelkiségre épülő összeforrott egyetemi közösség próbálja tenni tudatosan. Hallgatóink kiválóan felkészült, elkötelezett oktatók vezetésével barátságos, otthonos kisközösségi környezetben készülhetnek fel életpályájukra. Mindezekre az erőforrásokra támaszkodva, a jövőben az egyetemi tudományos kutatás nemzetközi láthatóságát, mérhetőségét és a fiatal oktatói utánpótlást kell tovább erősítenünk. A fejlődési lehetőségeket tekintve természetesen mindig lesznek olyan szegmensek, ahol folyamatosan erősíteni kell hídfőállásainkat. A belső szellemi, lelki erő és a tudományos minőség szinten tartása és növelése vagy a lokális-regionális társadalmi szereplőkkel való természetes és szoros kapcsolatok életben tartása.
Mennyire sikerül megszólítani a fiatalokat a mai, erősen versengő felsőoktatási piacon?
Nem hallgathatjuk el, hogy erős versenyben és kedvezőtlen demográfiai környezetben működünk. Viszonylag szűk földrajzi távolságon belül több nagy tudományegyetem között kell megállni, működni. Másfelől a magyarnyelvűség felvállalása is behatárolja a potenciális jelentkezők számarányát. Ugyanakkor jelentős helyzeti előnyünk, hogy mi a fiatalok szülőföldjén, lakóhelyükhöz közel biztosítjuk a magas minőségi továbbtanulás, és ezáltal a szülőföldön maradás lehetőségét. Eljövendő hallgatóink számára korszerű, piacképes képzési irányokat kínálunk. Folyamatos kapcsolatot tartunk a régió középiskoláival, az új hallgatói nemzedékek tagjait igyekszünk közvetlenül is megszólítani. A mai fiataloknak, de talán a mindenkoriaknak is nagy szükségük van a személyes kapcsolatokra, arra, hogy nagyon is odafigyeljenek rájuk. Ezt a mi egyetemünk, úgy gondolom, hogy teljes mértékben tudja számukra biztosítani például mentorálás, kis csoportos foglalkozások révén. A szakmai tudás átadása mellett a személyes kapcsolatokra is figyelünk. Bízom benne, hogy hallgatóink igazi családi környezetben érzik magukat egyetemünkön.
Milyen hosszútávú víziója van az egyetem számára a következő 5–10 évben?
Célunk megtartani ezt a közösséget, innováció terén tartani a fejlődést, piacképes szakokat indítani. Továbbá töretlenül az, hogy egyetemünk egyfelől a következőkben is még inkább hűséggel szolgálja régiónkat, másfelől pedig egy még erősebb, országosan és nemzetközileg egyre jobban látható, mérhető és az eddigieknél is versenyképesebb intézménnyé váljon, folyamatosan bővülő képzési kínálattal és erősödő intézményi támogató háttérrel.
Terveznek-e új szakok indítását vagy nemzetközi együttműködések bővítését?
Tervezzük, hogy a jelenlegi alapképzési és mesterképzési kínálatot a társadalmi elvárásoknak, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően továbbfejlesszük és doktori képzésekkel egészítsük ki. Az utóbbi években európai és Európán kívüli régiókat felölelő együttműködéseink is magasabb minőségi szintet értek el (Amerikától Kínáig vagy Malajziáig). Ezt jelzik folyamatosan bővülő ERASMUS projektjeink, valamint aktív, kezdeményező szerepvállalásunk több fontos nemzetközi egyetemi hálózatban. Ezek a partnerségek hallgatóink és oktatóink számára is nagyon fontos külföldi tapasztalatszerzési lehetőségeket is jelentenek.
Hogyan tud az egyetem alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz?
A munkaerőpiac ma gyorsabban változik, mint valaha, ezért fontos a képzések folyamatos frissítése, kulcsfontosságú a szoros együttműködés a munkaadókkal. Törekszünk a gyakorlati képzésre, a szakmai gyakorlatot EU-s pályázatunknak köszönhetően még profibban tudjuk az elmúlt év óta kivitelezni. Az egyetem nemcsak tudást kell adjon, hanem átvihető készségeket: problémamegoldás, kommunikáció, csapatmunka, alkalmazkodó készség. A kis csoportos oktatásnak köszönhetően ezt kivitelezzük. Meggyőződésem, hogy csak akkor lehetünk igazán hatékonyak, ha képzéseinket folyamatosan a munkaerőpiac igényeihez igazítjuk. Ezért erősítjük a gyakorlati képzést és a gazdasági szereplőkkel való együttműködést. Ehhez szervesen illeszkedik az a jelenleg is folyamatban lévő egymillió euró körüli értékű EU-s finanszírozású projektünk, melynek éppen a szakmai gyakorlat fejlesztése és a munkáltatói szférával kiépített kapcsolatok erősítése a célja.
Mit tart a legfontosabbnak a hallgatók számára nyújtott értékek közül?
Számunkra a legfontosabb az, hogy hallgatóink minőségi, anyanyelvű képzésben részesüljenek, miközben egy támogató közösségben fejlődnek, és versenyképes tudással lépnek ki az életbe. A hallgatóink számára, úgy gondolom és talán nemcsak én, hanem kollégáim is, hogy a legfontosabb érték a hasznos, alkalmazható tudás megszerzése, az egyéni fejlődés egy támogató, inspiráló környezetben. Jelentős értéknek gondolom azt, hogy érezzék a bizalom, a tisztelet, a megbecsülés, a szeretet légkörét, azt, hogy számít a véleményük és érezzék azt valóságosan, hogy aktív részesei az egyetemi életnek.
Milyen módon támogatják a diákok szakmai és személyes fejlődését?
Szakmai fejlődés szempontjából a legfontosabb a jól felépített képzés, gyakorlati lehetőségek, az egyetem ösztönzi a kutatást és az önálló gondolkodást. Személyes fejlődés terén fontos a közösségi élet, a szakmai kapcsolatok kialakítása az egyetemi élet során. Nagy hangsúlyt fektetünk folyamatosan a mentorálásra és a gyakorlati tapasztalatszerzésre. Egyetemünk keretében Tehetséggondozó és Karrier-tanácsadó Központ működik. Hallgatóink folyamatos, személyes figyelemben és tanári segítségben, lelkigondozásban és pszichológiai tanácsadásban, valamint a kisközösségi diákélet, a társas kapcsolatok jótékony hatásában is részesülnek. Alapvető célunk az, hogy minden hallgató megtalálja a saját útját. Ezt a célkitűzést szolgálja két legújabb EU-s finanszírozási projektünk is. Az Út az egyetemi sikerhez projekttel olyan fiatalokat segítünk a diplomaszerzés folyamatában, akiknek a családjában nincs egyetemi végzettséggel rendelkező szülő, valamint hátrányos helyzetük miatt kevesebb az esélyük a sikeres érettségire, felsőoktatási képzésben való részvételre. Az Erasmus+ PARTIUM projektünk középpontjában az esélyegyenlőség megteremtése áll a tanulmányi és szakmai mobilitás terén, a munkaerőpiacon hasznos kompetenciák fejlesztése, valamint a hallgatók személyes és szakmai előrehaladásának támogatása révén.
Mennyire aktív a hallgatói közösség, és hogyan vonják be őket a döntéshozatalba?
Egy élő, aktív, az egyetemi hagyományok szellemében fogant közösségről beszélhetünk, amelyet mindenkor partnerként kezelünk. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók hangja megjelenjen az egyetemi döntéshozatal folyamatában is. Konzultálunk képviselőikkel minden, a hallgatói közösséget érintő lényeges kérdésben. A hallgatóink aktívan részt vesznek az egyetemi életben, az egyetem rendezvényein, a Hallgatói Önkormányzatban önállóan szerveznek eseményeket. A döntéshozatalban is részt vesznek, mivel az egyetem Szenátusában szavazati joggal jelen vannak hallgatói képviselők.
Mit jelent a „keresztyén” jelző a gyakorlatban az oktatás és a mindennapi egyetemi élet szempontjából?
Egyetemünk identitását másik kifejező jelzője az, hogy keresztény. Nemzetünk múltja arról vall, hogy az egyetemek létrehozásában és működtetésében a keresztény jelenlét mindenkor jelentős, kulcsszerepet játszott. Az élni akaró nemzet a szellemi sziklavárak megszervezésében, fenntartásában, működtetésében rendszeresen merített a kereszténység éltető forrásaiból. Ma az eresztékeiben megbomlott globális és lokális világunk egyre inkább a bibliai, Istentől távol került posztmodern-pusztaságon találja magát. A haza- vagy visszatérítésen és a Reményik Sándor-i „eltemetett istenarc” kibányászásán munkálkodók mindenkori szűk rétegének igencsak alkalmas intézményes kerete és veteményes kertje az egyetem. Az Imago dei-t eljátszott, szabad akaratában meggyengült, az igazságot szem elől tévesztett ember felemelkedésében az oktatási-tudományos szellemi erőtér, az iskola vagy egyetem minden időben kardinális szerepet játszik. Az Anyaszentegyház közösségében hasonló módon gondolkodókkal együtt hiszem, hogy így van ez itt és most is. Egyetem-továbbépítő munkában legyen tehát Isten a legfontosabb szellemi kötőanyag, és az Ő nyomában – a kinyitott Szentírással világosító, lámpásként munkálkodó Anyaszentegyház – az első és legfontosabb partnerünk. Hamvas Béla után szabadon, ne szurrogátumokra nézzünk és tőlük várjuk az üdvösséges útmutatást és tanácsokat, hanem egyedül Istenre.
Hogyan lehet összeegyeztetni a hagyományos értékeket a modern, innovatív oktatással?
Meggyőződésem, hogy a hagyomány és a megújulás nem egymás ellentétei, nem kizárják egymást, hanem egymásra épülő jelenség, feltételezik és kiegészítik egymást. A hagyományos értékek adják az egyetem alapját: az emberi méltóság tiszteletét, a humanitást, a tudomány tiszteletét, a minőség iránti elkötelezettséget, az etikai normákat, a kritikus gondolkozást. Ezek nélkül az innováció is irányt tévesztene. A modern, innovatív módszerek, digitális eszközök segítik, hogy a tudás valóban használható legyen. A cél, hogy a klasszikus tudás megmarad, de a tanítás módja alkalmazkodik a mai hallgatók igényéhez. Tiszteljük a múltat, de közben építjük a jövőt. Értékeink megőrzése mellett folyamatosan nyitottnak kell lennünk az új pedagógiai és technológiai megoldásokra. Ehhez a célkitűzésekhez kötődnek a technikai infrastruktúra fejlesztésében elért legfrissebb eredményeink. Az egyetemi országos digitalizációs program keretében elnyert millió eurós nagyságrendű pályázat keretében egyetemünk az utóbbi években egyéb fontos technikai eszköz beszerzése mellett több mint 300 új számítógéppel gazdagodott.
Milyen szerepet játszik az etika és a közösségi felelősségvállalás az egyetem képzésében?
Intézményünk a keresztény szellemiség alapján működik. Számunkra nemcsak az elvek szintjén, hanem a gyakorlatban sincs fontosabb, mint az alapvető erkölcsi törvények érvényesülése, és ehhez kapcsolódóan egyetemünk minden hallgatójának és munkatársának szellemi-lelki jóléte. Képzésünk célja, hogy felelős, a közösség iránt elkötelezett szakembereket neveljünk. Az etika és a közösségi felelősségvállalás fontos szerepet játszik az egyetemi képzésében, mivel az egyetem nemcsak szakembereket képez, hanem felelős gondolkozású embereket formál. A hallgatóknak tudni kell, mit szabad és mit helyes tenni. Ez különösen fontos, ha a későbbiekben döntéseik mások életére is hatással lesznek. Etikai tantárgyakat építünk be a tananyagba, ezzel is formálva hallgatóinkat. Az etika és a felelősségvállalás biztosítja, hogy a tudás ne csak hasznos, hanem helyes módon felhasznált tudás legyen.
Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel jelenleg szembe kell nézniük?
A legnagyobb kihívásokat a demográfiai csökkenés, az elvándorlás, az erősödő verseny és a változó munkaerő-piaci, társadalmi-politikai környezet jelenti. Ezekre jól átgondolt, jövőbe tekintő stratégiai elgondolásokkal, innovatív szellemiséggel kell válaszolnunk. Bihar megyében a diákok nagyon egyszerűen átmennek továbbtanulni a határ menti településekre. Nem igényel nagy erőfeszítést a család részéről, s megmenekülnek a román nyelv tanulásától. Meg kell győznünk a fiatalokat és a szülőket, hogy nem jelenthet problémát leérettségizni román nyelvből, és itthon is lehetséges magyar nyelven továbbtanulni.
Hogyan érinti az intézményt a hallgatói létszám változása vagy az elvándorlás?
Hosszú távon a kedvezőtlen demográfiai mutatók és elvándorlás komoly kockázatot jelentenek, de elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy hallgatói létszámunk az elmúlt években ennek ellenére stabil maradt, sőt évről évre tartós növekedési tendenciát tapasztalunk.
Mennyire nehéz fenntartani egy kisebbségi magyar nyelvű egyetem működését Romániában?
Egy nemzeti kisebbségi sorsban élő közösséget szolgáló egyetem működtetése magas szintű felelősség, bonyolult feladat és küldetés is egyben: egyszerre kell megőriznünk identitásunkat és megfelelnünk az országos szintű egyetemi szabályozásoknak, a számunkra nem mindig kedvező makro- és mikropolitikai környezet kihívásainak, valamint a nemzetközi elvárásoknak. Olyan régióban biztosítjuk a magyar nyelvű felsőoktatást önálló intézményi keretben, amely két aktuális országhatár és kultúra találkozási pontjánál fekszik. Feladatunkat ennek a felelősségtudatnak a jegyében végeztük és végezzük a Partiumban. A pénzügyi alapokat, melyek az egyetem fenntartható működését garantálják, azt a felelős anyaországi Magyar Kormány biztosítja számunkra évtizedek óta.
Mire a legbüszkébb a rektori munkája során eddig?
Büszkeség helyett inkább azt mondanám, hogy hálás vagyok Istennek és köszönettel tartozom mindazoknak, akik valamely szempontból részt vállaltak és ma is részt vállalnak abban, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem él és működik, és sorsformáló feladatát, küldetését továbbra is betöltheti.
Volt-e olyan döntés, amely különösen nehéz volt, mégis szükséges?
Igen, az elmúlt tíz esztendő során nagyon sok esetben kerültem, kerültünk olyan helyzetbe, amikor embert próbáló módon kellett döntéseket meghozni. A különböző típusú reformok (akár a teljes, egész intézményt, akár az egyes szakokat érintő kérdések, ügyek) mind ilyenek voltak. Ezek mögött ugyanis mindig emberi életek, sorsok játszották a főszerepet.
Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik most választanak egyetemet?
Azt tanácsolom, hogy tudatosan válasszanak. Olyan pályát keressenek, amelyben egyszerre találják meg a hivatásukat és a jövőbeli lehetőségeiket. Tekintsék meg egyetemünk honlapján a képzési kínálatunkat és válasszák ki azt a szakirányt vagy szakirányokat, amelyek érdeklődési körüknek megfelelően a legvonzóbbak számunkra. Amennyiben további információt igényelnek, keressenek meg bennünket bizalommal. Ne azt nézzék, mi az egyszerűbb választás, hanem azt, hogy mit szeretnének. Ne azt keressék, hogy mivel lehet sok pénzt keresni, hanem azt, hogy mihez húz a szívük igazán, mert ha majd valamit úgy csinálnak az életben, hogy azt szeretik is és szívesen csinálják, akkor az majd meghozza a gyümölcsét más téren is. Szakválasztásnál ezért különösen fontos az, hogy végiggondolják, mit szeretnének tanulni, milyen állást képzelnek el maguknak. Fontos a tájékozódás, jöjjenek el az egyetem nyílt napjára, kérdezzenek bátran, gyűjtsenek tapasztalatokat. Olyan egyetemet, olyan szakot válasszanak, amelyben látják a saját jövőjüket.
Mit üzenne a leendő hallgatóknak és a helyi közösségnek?
Településeink, közösségeinek, kulcsintézményeinknek, vezető személyiségeinknek és nem utolsó sorban egyetemi Alumni közösségünk minden elkötelezett tagjának szívből köszönöm a számunkra olyannyira nélkülözhetetlen bizalmat és támogatást! Jövőbeli hallgatóinknak pedig azt üzenem, hogy nálunk támogató, értékalapú közösség várja őket, ahol nemcsak eljövendő szakmai pályájukon sikeresen hasznosítható versenyképes tudást, gyakorlati tapasztalatot szereznek, hanem irányt is kapnak életükhöz. Az egyetem ugyanis nemcsak egy diploma megszerzéséről szól, hanem egy olyan helyről és időszakról is, ahol önmagukat is megtalálják, kiépítik a kapcsolati hálójukat.

