A Szatmár Megyei Tanács, Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala, a Szatmár Megyei Könyvtár, valamint a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont égisze alatt működő Szamos folyóirat és Szamos Diákirodalmi Kör január 21-én szervezett ünnepséget a magyar kultúra napja alkalmából.
A szatmárnémeti Kölcsey-szobornál ünnepi beszédet mondott Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere.
“A Magyar Kultúra Napja nem csupán egy dátum a naptárban. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, kik vagyunk, honnan jövünk, és mi az, amit tovább kell adnunk. A magyar kultúra napján nemcsak Kölcsey Ferenc szavaira emlékezünk, hanem mindarra a lelki és szellemi örökségre, amely nemzedékeken át megtartott bennünket itt, Szatmárnémetiben is.
Ez a város több mint utcák, épületek és terek összessége. Ez a város emlékekből, történetekből, közösen megélt örömökből és fájdalmakból épült. Itt tanultunk meg beszélni, itt hallottuk először anyanyelvünk dallamát, itt tanultuk meg, mit jelent tartozni valahová. A szülőföld nem csupán egy hely a térképen – a szülőföld az a biztos pont, ahová lélekben mindig visszatérünk.
Lokálpatriótának lenni nem hangos szólamokat jelent. Lokálpatriótának lenni hűséget jelent: ragaszkodást az anyanyelvhez, az iskoláinkhoz, a templomainkhoz, a közösségi ünnepeinkhez. Jelenti azt, hogy felelősséget érzünk egymásért, és nem mondunk le erről a városról akkor sem, amikor könnyebb lenne máshol boldogulást keresni.
Amikor várost építünk, amikor intézményeket fejlesztünk, amikor döntéseket hozunk, mindig fel kell tennünk a legfontosabb kérdést: kinek építjük ezt a közösséget, kinek építjük Szatmárnémetit? A válasz egyértelmű: a felnövekvő nemzedékeknek. Gyermekeinknek és unokáinknak, akiknek nemcsak megélhetést, hanem gyökereket is szeretnénk adni. Akiknek meg kell tanulniuk, hogy a kultúra nem teher, hanem erőforrás; nem múltba révedés, hanem jövőt formáló erő.

A magyar kultúra itt, Szatmárnémetiben élő valóság. Él az iskolai tantermekben, ahol tanítók és tanárok nap mint nap türelemmel és hittel nevelnek. Él a színpadokon, a könyvek lapjain, az ünnepi alkalmak csendjében és az egymásközti beszélgetésekben. És él mindaddig, amíg lesznek, akik továbbadják – szeretettel, példamutatással, felelősséggel.
Ma nemcsak ünnepeltünk, hanem megerősítjük önmagunkban: itt a helyünk. Ez a város számít ránk, és mi számítunk erre a városra. Őrizzük meg nyelvünket, kultúránkat, közösségünket – mert mindez együtt jelenti Szatmárnémetit, az otthonukat.
Isten éltesse a magyar kultúrát,
Isten éltesse Szatmárnémetit,
és Isten éltesse mindazokat, akik szívvel-lélekkel építik ezt a közösséget! – zárta beszédét a polgármester.

A résztvevők megkoszorúzták Kölcsey Ferenc szobrát, majd átvonultak a Szatmár Megyei Könyvtárba. Itt Elek Eszter, a Szamos szerkesztője, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont referense kifejtette: a magyar kultúra napja arra hív bennünket, hogy megálljunk egy pillanatra, és számot vessünk mindazzal, amit kultúránk jelent számunkra.
“Ez a nap emlékeztet bennünket arra is, hogy a kultúra – amelyet manapság gyakran a szórakozás és a szabadidő területére szűkítenek – valójában mindazon anyagi és szellemi értékek összessége, amelyek meghatározzák, miként látjuk önmagunkat és a világot, és ahogyan az életünket alakítjuk.
Kultúránk identitásunk alapja. Nyelvünk, hagyományaink, zenénk, irodalmunk és szokásaink mind arról vallanak, kik vagyunk, honnan jövünk, és miben hiszünk. Segít megérteni múltunkat, örömeinket és megpróbáltatásainkat egyaránt magában hordozza, ugyanakkor irányt mutat a jelenben, és stabil alapot jelent a jövő tervezésekor egy folyton változó világban.

De ne feledjük, nincs olyan, hogy egyéni kultúra: a kultúra mindig közösségi tevékenység. Megőrzésében a kisebb-nagyobb közösségeknek óriási szerepük van, de a kultúra is erős kapocsként tartja össze közösségeinket. Ünnepeink, népszokásaink és közös jelképeink erősítik az összetartozás érzését, miközben gazdagítják mindennapjainkat: élményt adnak, gondolkodásra késztetnek, és segítenek kimondani mindazt, amit saját szavainkkal olykor nehéz lenne. Amikor ehhez az örökséghez ragaszkodunk, nem pusztán a múlt előtt tisztelgünk, hanem a jövőnk iránt is felelősséget vállalunk, hisz tudjuk azt, hogy ahol a kultúra elvész, ott a közösség tartóoszlopai is meginognak, a közösség is meggyengül. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, hogy a kultúra tart meg bennünket. Megtart emberként, hogy ne pusztán túléljünk, megtart közösségként, magyarként itt, a Partiumban, Szatmárnémetiben”.
A diákok műsorát Nagy Máté, a Szatmárnémeti Református Gimnázium 7. osztályos diákja nyitotta, aki Bartók Béla egyik legismertebb és legnépszerűbb zongoraművét, az Allegro Barbarót adta elő.
A Rákóczi Ferenc Általános Iskola másodikosai Török Enikő tanítónő gyerekverseit és gyermekdalait adták elő.
Műsorral léptek fel a Kölcsey Ferenc Főgimnázium hetedik osztályos tanulói, az Örökségünk őrei vetélkedőn részt vevő Áldottak és Peronkommandó csapatok tagjai – felkészítő tanárok: Sütő Zsolt, Fehér Imola és Kimpán-Fisár Erika -, és a Szatmárnémeti Református Gimnázium Gyöngyszem kórusa, Higyed Gyöngyi karnagy vezetésével.

Az ünnepséget a Szamos Diákirodalmi Kör tagjainak – Hága Jázmin és Mátécsa Amália Mercédesz – szavalata zárta.