90 éve született, 10 éve halt meg Pusztai János

| június 19, 2024 | |

Az 1990-es években havonta egyszer bejött a Szatmári Friss Újság szerkesztőségébe. Veres István, az SZFÚ akkori főszerkesztője Gúzs Imrét és engem bízott meg azzal, hogy beszélgessünk vele, ezt azzal indokolta: „Ti értitek a hosszú körmondatokból álló nyelvezetét, no meg találja meg a zsák a foltját!” Valóban különös nyelvezete volt, írásainak nagy része sokszor több – akár öt – soros mondatokból állt. Elmesélte, hogy minden reggel öt órakor ébred, megírja a napi penzumát, ami nem kevesebb mint három oldal, utána már nyugodtan végzi a dolgát, vagy tölti a szabadidejét. Sokat lehetett tanulni tőle: történelmet, irodalomtörténetet, gerincességet, kitartást, meg nem alkuvást…
Pusztai János (Polgári neve: Pászkán János) Szatmárnémetiben született 1934. június 19-én, Budapesten halt meg 2014. augusztus 29-én. Kalandos élete volt. Szakiskolát végzett.

Rövid ideig a szatmári Dolgozó Nép szerkesztőségébe került, három évig katonáskodott, majd a szatmári Unió gyárban volt lakatos. 1953-ban már néhány versét közölte az Utunk és más lapok is, így nem véletlen, hogy 1957-ben a Bányavidéki Fáklyához hívták riporternek.
Nem szerette az újságírást, kollégáival sem tudott kijönni, ezért 1964-ben megvált a laptól, és az újságíróskodással is végleg felhagyott. Rövid ideig Nagyszebenben, majd Nagybányán szerszámlakatosként dolgozott.

Első kisregénye, a Meglesett élet, amely az Ösvény a világba című Forrás-kötetében (1965) jelent meg, tulajdonképpen két nagy elbeszélését fogja egybe.

Több mint egy évtized telt el, amíg újra jelentkezett, rövid idő alatt két regénnyel is (A sereg, 1978; Zsé birtoka, 1979). Saját bevallása szerint, a Zsé birtoka „a rettegés és kitaszítottság könyve”, A sereg „a legyőzetés könyve”. 1984-ben megjelent Futótűz című regényével egy trilógia indul, a Tatárjárás. A könyv megjelenését a Kriterion ellen foganatosított retorziók követték; a trilógia folytatása így csak a rendszerváltás után következhetett. Ekkor azonban már kiadásra vártak (a Helikonban közölt részletek révén ismertté is váltak) az Önéletrajz kötetei. A trilógiákat megszakították a Nagy álomkönyvek, amelyeket már nem tudott befejezni.

Megjelent kötetei

Ösvény a világba / Meglesett élet; bev. Földes László; Irodalmi, Bukarest, 1965 (Forrás)
Illés szekerén, regény, 1969
A sereg, regény, 1978 (újrakiadása Budapest, 1983)
Zsé birtoka, regény, Kolozsvár, 1979
Futótűz, regény, 1984
Hamu, regény, Budapest–Bukarest, 1992
Parázs, regény, 1996
Csapdában, regény, 1999
Önéletrajz, I–III., Budapest, 1999
Árpád háza. Ősregény 199 rovásban; Püski, Bp., 2009
Öregség 1–3.; Püski, Bp., 2012–2014
Nagy álomkönyv I–III. ÖSSZMAGYAR TESTÜLET, 2000; CODEX PRINT KIADÓ, 2001, 2003