55 éve alapították az Aurel Popp Művészeti Líceumot, a zeneoktatás sokkal korábban indult

| november 5, 2024 | , , |

Többnapos rendezvénysorozattal ünnepeli alapításának 55. évfordulóját a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum. Koncertek, workshopok, masterclass kurzusok és más események várják az iskola egykori és jelenlegi diákjait, pedagógusokat, illetve a zene és képzőművészet iránt érdeklődőket. Az első napon a Dinu Lipatti Filharmóniában telt ház előtt koncertezett az iskola zenekara, az Excelsior kórus, valamint a tanintézmény több volt diákja: Blatniczki Dóra és Nagy Norbert (ének), Voropciuc Izabela (zongora), illetve Opre Teodora (hegedű).

Másnap a Sugárúton lévő Képzőművészeti Galériában nyílt kiállítás az iskola volt diákjainak alkotásaiból. Nichita-Sulyok Julia intézményvezető, Blatnitczki Cecilia (a koncerten), illetve Lola Gabriella, Király Gabriella és Varga Diana tanárnők ismertették az esemény jelentőségét, illetve a koncert és a kiállítás megszervezésének háttérmunkáját.

A rendezvény jó alkalom volt arra, hogy találkozzanak az iskola egykori és jelenlegi diákjai és pedagógusai. Bár a programok telt ház előtt zajlottak, az intézmény véndiákjai közül aránylag kevesen voltak jelen. Sokan élnek más városokban és külföldön is. Az egykori diákok közül többen más iskola tanáraiként tevékenykednek és büszkék arra, hogy milyen gazdag ismereteket szereztek itt. A zenei szakon végzettek közül sokan lépnek fel világszínpadokon, a képzőművészek munkái pedig neves kiállítótermekben kapnak helyet.

Háttér

55 éve az Aurel Popp Művészeti Iskola kezdte el a működését, Csirák Csaba helytörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy a zene és képzőművészeti oktatás és nevelés sokkal korábban indult Szatmárnémetiben. A Városi Zeneiskola a Rákóczi utca 14. szám alatt indította működését 1903-ban, tehát 121 éve. Híresebb tanárok: Benkő Miksa, Füredi Sándor, Bendiner Nándor, Pánczél Ella, Szőnyi Margit, Tarr Ella, Veress Lajos.

Szatmári Hírlap, 1903.02.14. /37. szám: „A Szatmárnémeti dalegyesület e hó 15-én vasárnap tartja meg az ev. ref. főgimnasium tanácstermében szokásos évi rendes közgyűlését, melyre az elnökség az egyesület tagjait már meghívta. A közgyűlés rendkívüli érdeklődésre tarthat igényt, mivel a tárgysorozatba a zeneiskola felállításának fontos kérdése is fel van véve.”

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai SZATMÁRNÉMETI:
„Füredi Sándor, hegedűművész és szatmári zeneiskolai tanár, Bécsben és több fővárosban hangversenyzett s mint hangversenymester a Strauss Ede udvari zenekarához szerződött. Később hangversenykörútat tett Németországban és Hollandiában. Tanított Kassán, a városi zeneiskolában. 1903 év óta a szatmári zeneiskola tanára. Ugyanez évben részt vett Berlinben, a Wagner-ünnepélyen, mely alkalommal játékával arany-érmet és díszoklevelet nyert. Irt hegedű iskolát és hegedű gyakorlatokat.”

Vécsey Ferenc két kontinens hangverseny látogatói által jól ismert és szeretett hegedűművész, és Benkő Miksa a Zeneiskola tanára hangversenyt tartott a színházban 1908. november 14-én. A műsor: Mendelssohn Hegedűverseny, Godard-Benkő: Magyar rapszódia, Handel: Largo, Dvořák-Vécsey: Humoreszk, Handel: Passacaglia, King Paganini: Változatok az angol himnuszra. Füredi Sándor a zeneiskola tanára a nyilvánosság előtt kérte fel a zeneiskolába járó növendékek szüleit, hogy támogassák gyermekeiket anyagiakkal, hogy ott lehessenek a Vécsey hangversenyén.

Először és utoljára 1910-ben emlékeztek meg Szatmárnémetiben Erkel Ferencről. A Szatmárnémeti Dal- és Zeneegylet, a Református Főgimnázium, a Református Tanítóképző, a Városi Zeneiskola növendékei, a Zene Egylet dalárdája…

Mindezek után az Iparos Otthon 1913. november 14-én hivatalos közleményt adott ki: „November 30-án vasárnap délelőtt fél tizenkettő órakor rendezi az Iparos Otthon vezetősége első szimfonikus hangversenyét. Az 55 tagú zenekar színházi zenészekből, zeneiskolai növendékeiből és helybeli műkedvelőkből alakult.” Az első szatmárnémeti szimfonikus hangverseny szólistája Gáspár Anna nagykárolyi zongoraművész, Bendiner Heddy operaénekes a Budapesti és Berlini Opera tagja, valamint dr. Havas Miklós hegedűművész (…).

„A Zeneiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából 1913.XII.17-én szombaton a Polgári Társas Kör helyiségében dal és operaestélyt adtak. Belépő 3 K. Ünnepi beszédet tartott Bendiner Nándor… (Szamos 1913.XII. 7/282)”

„1918 nyarán a Zeneiskola jótékonysági hangversenyt adott az 5. gyalogezred özvegyei számára. Fellépett Domsitz Mihályné operaénekes, Hoffmann Ferenc ezúttal hegedűdarabokat adott elő, Bendiner Nándor az iskola igazgatója pedig zongorázott.”

„1929.III.9-én a Szamos napilap „Zongoramizéria a városi Zeneiskolában” címmel közöl röntgenképet.”

1929.III.9-én a Szamos napilap „Legutóbb az történt, hogy a városi tanács a zenekedvelők kérésére átengedve a Zeneiskola új és drága Ehrbar zongoráját a második filharmonikus koncert alkalmával, amikor is Darré kisasszony, a híre francia zongoraművésznő lépett fel.”

„Mindezek után nézzük meg, hogy 1936-ban mégis mit támogatott a városi pénztár? A Zeneiskola 300.000 lejt kapott, a 87. Gyalogezred zenekara 50.000 lejt, a helyi nem létező román színház 43.000 lejt, az ortodox katedrális 500.000 lejt, a román nyelvű görögkatolikusok 400.000 lejt, a Gazeta nevű újság 120.000 lejt. A helyi magyar művelődési élet támogatására nulla lej jutott az adózó polgárok pénzéből!”