SZABADSÁG

| március 15, 2024 |

Március 15-én sokat beszélünk a szabadságról. Gondolunk-e arra, hogy a szabadságvágy egyidős az emberrel, számtalanszor érezte már szabadnak magát az ember, de mindig rá kellett döbbennie, hogy a szabadság nem végtelen. Most, amikor egy új népvándorlás idejét éljük, néha úgy tűnik, hogy a szabadság és a haza sokak számára nem egyet jelent. Eötvös József mondta: „ahol nincs szabadság, ott haza sincs.” Ebből következik, hogy ahol nincs haza, ott nem lehet szabadság. Sajnos, ma már sokan a nemzetiség alatt sem mindig a nemzeti egységet értik, melynek feltétele a közös érdek. A sok-sok egyéni, lelki haza és szabadság képes lakható, élhető hazát életre hívni, ha közös a cél és az érdek. Berzsenyivel együtt állítjuk: „lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” (A magyarokhoz). Ahhoz, hogy szívünkben hordozzuk a szabadságot és a hazát, hozzásegít minket az a tudat, hogy az életben minden értünk van és nem ellenünk. Hiszen nemegyszer megerősítésre szorul az emberben azonosság- és nemzettudat, sőt, szükségesnek tartom az effajta megerősítést esetünkben, mivel nemegyszer igazolódni látszik ma is a Petőfi által kiállított látlelet hitelessége, hogy „a magyar magyarnak lenni elfeled vagy szégyenel”. Az otthon és a haza olyan mint a házasság, csak akkor az igazi, ha közel van hozzá a tűzhely, ha van kötődés. Az igazit nem kell keresni, nem kell megtalálni, az már ránk talált, abba beleszülettünk. Az, aki otthont és hazát cserél, a válás utáni újrakezdés nehézségeit kell megélje, amikor már nincs otthon, haza és szabadság, csak belenyugvás. Mi a szabadság? Hit. Hinni abban, hogy csak akkor marad örökre a magasban a haza zászlaja, amikor mindenki szabad lesz és senkinek nem kell attól félnie, hogy az ellenség rátör a szabadságára.

Lehet, hogy 2024-ben utópisztikusnak tűnnek ezek a gondolatok, de abba még nehezebb belenyugodni, hogy nem lehet elérni azt, amire minden ember a kezdetek óta vágyik.

Ajánljuk még