Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése május 3-át a sajtószabadság világnapjává nyilvánította azért, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, amit az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikkelye is védelmez.

Az 1848-as forradalom kirobbanásakor megfogalmazott 12 pontból álló követelés első pontja a sajtószabadság biztosítása és a cenzúra eltörlése volt. Már ennél korábban felismerték, hogy véleményszabadság nélkül nincs szabadság és nincs demokrácia.

Sajtószabadságról 1938-ig beszélhetünk, ekkor született meg az a határozat, hogy lapot indítani csak a kormány jóváhagyásával lehet. Jóváhagyásokat pedig csak bizonyos feltételek mellett adtak ki.
A szocializmus évtizedeiben a sajtószabadságot csak a „szocializmus és a nép érdekeinek megfelelően biztosították”. Erős volt a cenzúra, különösen figyeltek a magyar nyelvű lapokra.

Az 1989-es változások után megszűnt a cenzúra, érvényesült a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, bár ennek is megvoltak és megvannak a negatív következményei, ugyanis bárkit lehet támadni, hamis vádakkal illetni. Az újságírókat is érik támadások sok helyen a világon: megfélemlítés, erőszak, sőt akár halál is fenyegeti őket, pusztán azért, mert a munkájukat végzik.

Az elmúlt évtizedek során sokan foglalkoztak és foglalkoznak ma is a sajtó szerepével, annak átalakulásával. A nyomtatott újságok és lapok háttérbe szorulása (szorítása) sok vitát kavar, mint ahogy az is, hogy léteznek-e még független médiumok, hiszen valamennyinél észrevehető a tulajdonos vagy a támogató igényeinek való megfelelés.

Na de kiket nevezhetünk újságíróknak? A magyar értelmező szótár szerint „újságíró az újságírással hivatásszerűen foglalkozó személy”. A Magyar Újságírók Szövetsége úgy fogalmaz: „Újságírónak tekintjük azt a személyt, aki tájékoztatási, vagy véleményformálási céllal – a sajtó elismert műfajai szerint – létrehozott szellemi termékét a média útján teszi közzé a nyilvánosság számára.”

Ezek alapján, lehet-e újságírónak nevezni azt, aki közleményeket, beérkező információkat, máshol már megjelent írásokat posztol egy online felületen? Újságíró-e a blogger, vagy az, aki bejegyzéseket tesz közzé a közösségi média felületein? És mit vár el ma az olvasó az újságíróktól? Hogyan változtatta meg a digitalizáció az újságírók mindennapjait és milyen jövő vár azokra, akik ezt a hivatást választották? Mi marad az igényes, hiteles tartalmakra, információkra vágyó olvasó számára? – néhány kérdés, amelyen a mai napon elmorfondírozhatunk…