Örömvasárnap
A hagyomány szerint advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, és megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, és elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így mindenki átalakul, és megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése. Ez volt régen az advent, ebben hittek az emberek, ebben a hitben készültek karácsonyra.
Míg régen csak karácsonyfát díszítettek és megajándékozták egymást a családtagok, addig ma az utcákat, a munkahelyeket is fel kell öltöztetni, egyre szélesebb körben szokás képmutatásként ajándékot adni, ünnepi jókívánságokat továbbítani. Mindez oda vezet, hogy belefáradunk, mire eljön az igazi ünneplés pillanata. A Nyugatról behozott szokásoknak a célja nem más, mint a kereslet növelése, az eladások fokozása.
Kik azok, akik örömvasárnapon, amikor meggyújtják a harmadik gyertyát, megérintik egymást, mindent megbocsájtanak egymásnak, megtisztul a lelkük és mindent legyőz bennük a szeretet? Mert csak az ilyenek számára jön el az igazi karácsony. Mások számára az ünnep csak szabadnap, csak képmutatás, csak nagyzolás, csak divat.