Megválaszolatlan kérdések
Európa népei azt remélték, hogy a két világháború borzalmaiból tanulva elérkezett a béke időszaka. Részben igaz volt ez, és részben igaz ma is, a volt Jugoszlávia területén végbement véres, anyagi- és emberáldozatokat követelő fegyveres konfliktusokon, illetve az 1956-os budapesti, majd az 1968-as prágai eseményeken kívül nem igazán ropogtak fegyverek Európában. Dúlt viszont a hidegháború, történtek puccsok, gazdasági érdekek miatt kialakult gazdasági nyomásgyakorlások, jelenleg nagy hatással van az emberekre a médiaháború, illetve a nyíltan felvállalt ideológiai ráhatás.
Az orosz-ukrán háború kitörése gondolkodásra készteti az embereket. Újra kell gondolni mindazt, amit eddig hittünk, egy ideje nem merjük egyértelműen kimondani, hogy Európa mentesült a fegyveres konfliktusoktól, nem lesznek többet sorkatonák, megérett a világ arra, hogy békés úton rendezze a nézeteltéréseket. Újra nagy méreteket ölt a fegyverkezés, nem csak technikailag, létszámban is nőnek a fegyveres erők alakulatai, nem mondhatjuk el, hogy nyugodtak vagyunk, és a mai, illetve az eljövendő évtizedek fiataljai nem találkoznak majd azokkal az élethelyzetekkel, melyekről nagyapáik és dédapáik mindig elkeseredetten beszéltek.
Rengeteg kérdés merül fel bennünk, melyekre nem találjuk a válaszokat. Ilyen kérdés az, hogy milyen következményekkel jár ha egy- vagy kétpólusú a világ? Az egy pólus könnyen diktatúrához vezet — ebben már volt részünk, nem vágyunk rá újra —, a kétpólusú könnyen hidegháborúhoz, vagy fegyveres konfliktusokhoz — akár háborúhoz is — vezet. Az erőviszonyok alakulása áldozatokkal jár, nincs viszont rá garancia, hogy az erre fordított befektetések, melyek a jólétből vesznek el, hosszan tartóan garantálják a békét.
Az orosz-ukrán háború — vagy ahogy az oroszok nevezik: hadművelet — gazdasági nehézségeket eredményezett, ennek következtében az emberek szegényebbek, rosszabbul élnek. Sokan összefognak a menekültek megsegítésére, bár nem kizárt, hogy előbb-utóbb a segítők is segítségre szorulnak. Megválaszolatlan kérdés: milyen következményekkel jár a jövőre nézve az, hogy milliók süllyednek rosszabb életkörülmények közé, mert ezzel jár a háborúskodók hatalmi harca.
A rászorulókon való segítés emberségből, sok esetben keresztény hitből történik. Így van ez nem csak az ukrán, hanem más menekültek esetén. Egyre több példa van viszont arra, hogy az emberségből, keresztény hitből segítők a megsegítettek áldozataivá válnak. Volt már példa a történelemben arra, hogy a befogadók kényszerültek a befogadottak közé történő beolvadásra. Nagyon sokan menekülnek a háborúk, a szegénység, az üldöztetés elől, ez viszont sokszor nem jelent megoldást sem a menekülők, sem a befogadók számára. A háború veszteséget okoz a támadó és a megtámadott számára. A jobb élet reményében menekülők a legtöbb esetben befolyásolják azok életszínvonalát, akik befogadják őket. Miközben a megválaszolatlan kérdésekből egyre több lesz, a válaszok váratnak magukra.