Mária-ünnepek — Mária-kultusz
A Mária-tisztelet különböző értelmezésekben jelenik meg a világegyházakban. A római katolikus, a görögkatolikus és az ortodox egyházak különös tisztelettel tekintenek Máriára, nem alakult ki viszont egységes értelmezés Mária szerepére vonatkozóan. Amíg a római katolikusok Isten anyjának tekintik, és a szeplőtlen fogantatás mellett érvelnek, addig a protestánsok egyszerű földi emberként tartják számon, aki megszülte a Messiást.
Nagyboldogasszony napja a római és a görög egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, a magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Az eseménynek már a középkorban igen nagy kultusza volt. Magyarországon Szent István király még uralkodása alatt ünneppé avatta augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló magyar nyelvi jelenség, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozott. Szent István erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, és tartott törvénykezést. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Mária oltalmába. A felajánlás páratlan a világon, a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. A katolikus országok Európa-szerte Mária mennybemenetelét ünneplik ezen a napon.
Van még egy lassan feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen „Boldogasszony másnapjá”-nak neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint ezen a napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök földi maradványaival együtt. VII. Gergely pápa Géza fejedelem fiát, Árpád-házi Istvánt és fiát, Imre herceget a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Ilyen megközelítésből Nagyboldogasszony és István király ünnepe minden magyar ünnepe, vallási és meggyőződésbeli különbség nélkül, még akkor is, ha nem mindenki hisz a boldogok és szentek közbenjárásában.
Függetlenül attól, hogy ki hogyan értelmezi Szent István és Mária országának alakulását, nehéz lenne emberi ésszel magyarázatot találni, mi a valóság abból, ami az egyházi tanításokban más és másként jelenik meg. Az egyházi tanítások sohasem épültek tudományos magyarázatokra, az egyházi tanítások a hitre épülnek. Nehéz lenne hiteles képet kapni arról, hogy a templomba járó hívek hány százaléka hívő.
Fotó: Tiziano: Mária mennybevétele, Santa Maria Gloriosa dei Frari, Velence