Csák János miniszter azonnali hatállyal menesztette L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját. Csák János álláspontja szerint a World Press Photo kiállítás képei szabotálták a gyermekvédelmi törvényt. Minderre Duró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke, országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet, nem pedig Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki a kiállítást megnyitotta. Mondhatnák, hogy mit érdekel mindez minket, legyen a budapestiek és a magyarországiak gondja, mégsem hagyhatjuk szó nélkül, hiszen folyton azt halljuk odaátról, hogy a magyar nemzet részeként tekintenek ránk, határon túl élő magyarokra. Bizonyos szempontok alapján, bizonyos mértékig van jogunk beleszólni az események alakításába, ha komolyan vesszük a sokat hangoztatott jelszót, miszerint „egy vérből valók vagyunk.”

Csakhogy igazán belelátni az ottani dolgokba többnyire csak a médiából tudunk, az pedig a hideg-meleg határvonalán, néha egyik vagy másik oldal árterületén mozog. A legkisebb réseken bekukucskálva is látjuk, hogy minden területen a politika az úr. No nem egy párbeszédre épülő politika, hanem annál jóval katonásabb. Jön az utasítás, amit be kell tartani, mert ha nem…

A politika dönti el, hogy mi a kultúra, mi az érték, mi a művészet; mik a kulturális intézmények feladatai; hogyan alakulnak ki a szellemi-kulturális csomópontok… Így jutott el a világ oda, hogy a kultúra is a politika irányítása alá került, a kulturális intézmények nem szakmailag működnek, hanem pártérdekeknek megfelelően. Ha ezt a problémát bárki felveti, a politika irányából azt a választ kapja: mi adjuk a pénzt. Hogyne, igaz is, de kinek a pénzét? Az adófizetőkét. S ebből többnyire a tömegkultúrát hajlandóak arcpirítóan nagy összegekkel támogatni, hiszen azon keresztül tudják megszólítani a szélesebb tömegeket, míg a magaskultúrára — ami szűkebb rétegeknek szól — alig csurran-cseppen valami. Közben hangoztatják, hogy milyen fontos cél a művelt, nagy tudással és széles látókörrel rendelkező ifjak generációinak a nevelése, de a tudás megszerzését és átadását segítő intézkedések háttérbe szorulnak a folyamatos kampánytevékenységek miatt. Elmondják azt, hogy őrizzük meg az anyanyelvet, de nem áldoznak arra, hogy színvonalas olvasmányok — könyvek, lapok, újságok — kerüljenek az emberek kezébe.

S közben a hangzatos ígéretek és szólamok ellenére azt tapasztaljuk, hogy a szakmai és politikai álláspontok összecsapásában rendre a szakma marad alul.

Fotó: A Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala