Kimagasló vizsgaeredmények és ami a számok mögött van
Vizsgáztak a diákok, a nyolcadikosok és a végzősök eredményei alapján évről évre elkészül a tanintézmények rangsora, megtudjuk országos viszonylatban és megyei bontásban is, hogy melyik általános iskola diákjai teljesítettek a legjobban a képességvizsgán, mint ahogy azt is, hogy melyik az a közép- vagy szakközépiskola, amelynek végzősei közül senkinek nem sikerült az érettségije.
A beszédes számok és aggasztó statisztikák mögött viszont nem csak intézmények vannak, hanem hús-vér emberek, gyermekek és ifjak, akiknek a sorsára jóval kevesebb figyelem hárul, mint az adatsorokra és azok kielemzésére.
Idén egyébként a képességvizsgán 82,4% volt a sikerességi arány, míg az érettségizők 75,2%-a ért el átmenő jegyet a záróvizsgán, ami az utóbbi több mint tíz év legjobb eredményének számít mindkét megmérettetés esetén. Ez önmagában dicséretes és némi bizakodásra adhat okot, de figyelmet érdemel és magyarázatra szorul a kudarc is. Elsősorban a kudarcot elszenvedők, az emiatt (is) elkallódó fiatalok miatt.
A képességvizsgán idén 148 496-an jelentek meg, közülük 122 301 tanuló ért el átmenő osztályzatot. Ők azok, akik a 4 évi tanulmányi átlaguk (20%) és a képességvizsgán elért jegyátlaguk (80%) alapján kapott médiával beiratkozhatnak a középiskolai felvételire, a számítógépes leosztással történő kihelyezéssel pedig még az is megtörténhet, hogy egyik-másik elméleti líceumba 5-ösnél is kisebb jeggyel bejutnak. Ez nem vicc! Egy 2019-es miniszteri rendelet ugyanis eltörölte azt a jogszabályt, amely 5-ösben állapította meg a líceumi felvételi jegyátlag alsó határát és ez alatt az érintett diák már csak szakiskolában folytathatta tanulmányait. A 2022–2021-es tanévtől tehát már ilyen akadály nem létezik, mindenki ott tanul, ahova a médiája alapján bejuthat, akkor is, ha a képességei alapján nem lenne ott semmi keresnivalója.
A képességvizsga szokatlanul magas sikerességi aránya kapcsán azt is érdemes tudni, hogy az idén végzett nyolcadikosok közül több mint 24 300-an (14%) nem is jelentkeztek a megmérettetésre…
Ami pedig az érettségi vizsgát illeti: a 75,2%-os sikerességi arány mellett figyelmet érdemel az is, hogy a júniusi vizsgaszesszióra az idei végzősök közül 40 577-en (26%!) be sem iratkoztak, ez pedig az utóbbi években jegyzett legmagasabb szám. Egyébként osztályonkénti 28 fővel számolva ez több mint 1449 osztálynyi végzős távolmaradását jelenti.
Vajon rájuk milyen jövő vár? És azokra, akik életük nagy megmérettetésén épp elhasaltak? Vélhetően sokan külföldön próbálnak majd szerencsét, tanult szakmai képesítés híján megismerik majd a pénzszerzés rögös útját, és idővel talán a képességeiket meg- és felismerve pótolják azokat a hiányosságokat, amiket megfelelő pályaorientáció, és a munkaerő-piaci igényekhez igazított képzések mellett akár a kötelező oktatási rendszerben is megtanulhattak volna, ha már éves szinten fejenként átlagosan közel 6900 lejt fordítunk a taníttatásukra.
Ennek ellenére évről évre egy-egy újabb generáció jelentős hányadát veszítjük el amiatt, mert úgy kerülnek ki az életbe, hogy sem tudást, sem megélhetést biztosító szakmát nem kaptak. Pedig nem csak miattuk lenne fontos, hogy ezen sürgősen tudjunk változtatni.
Fotó: pexels.com