Az Örökségünk őrei — Fogadj örökbe egy műemléket országos verseny keretében a Kölcsey Ferenc Főgimnázium hetedikesei közül az egyik hatfős csapat a saját oktatási intézményét fogadta örökbe. Az Áldottak csapatot Fehér Imola német-angol szakos tanárnő koordinálja, akinek vezetésével az elmúlt hetekben érdekes kalandokban vehettek részt, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületéről sorozatban jelentették meg a közösségi platformon az érdekesebbnél érdekesebb információkat, ugyanakkor diáktársaikat interaktívan igyekeztek bevonni a feladatokba. A verseny eddigi tapasztalatairól fogalmazta meg gondolatait Fehér Imola, akitől azt is megtudtuk, hogy a regionális forduló döntőjére február 14-én Kolozsváron kerül sor, ahol rövid színdarab formájában mutatják meg mindazt, amit tanultak, tapasztaltak, megéltek a verseny folyamán.

— Amikor a diák belép az iskola kapuján és elkezdi tanulmányait, ha nem is tudatosan, de örökbe fogadja az épületet és az iskola szellemiségét is mint egy varázsköpenyt, magára ölti. Örök emlék marad az a négy, nyolc vagy akár tizenkét év, amit egy iskola padjaiban töltünk. Ahogy az iskola befogad minket, mi is örökbe fogadjuk. Ezt kellene tudatosítani, hogy a diákok is felelősek azért, aki megszelídíti őket. S egy felelős diák ismeri a helyet, vigyáz rá és hozzá tesz. Ezen dolgozunk december óta, amikor beneveztünk az Örökségünk őrei versenyre s iskolánk, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületét fogadtuk örökbe. Több szálon fut a kutatás, felgörgettük a régi idők szálait, az épület jezsuita múltját, közben az irodalmi vonatkozásokat is megnéztük, ami az iskola szellemiségét tükrözi, most tanulmányozzuk az elmúlt 100 évet. S közben játszunk is, kreatívan, vidáman, kisvideókkal mutatjuk be iskolánk épületét — kezdi lendületesen mesélni a tanárnő eddigi tapasztalatait, majd arra is rávilágít, hogy a meghívott vendégeik is sokat segítenek, legyen szó műemlékvédelemről, történelemről, színjátszásról, technikai tudásról vagy tartalomgyártásról, interjúkészítésről (Muhi Sándor, Kallós Zsolt, Tóth Géza, Gnandt Márkus Éva, Frumen Gergő). „Mindemellett mi is útra kelünk, amikor tudunk, így voltunk már Szatmári Sétán Muhi tanár úrral, a Szatmár Megyei Múzeumban is kétszer, ahol először Lőrincz Norbert, másodjára Szőcs Péter fogadott minket. Megemlékeztünk a Himnusz születéséről a Kölcsey-szobornál és a Láncos-templomban meg is hallgattuk Nagy Máté interpretálásában, Korda Zoltán tiszteletes segítségével, aki szintén mesélt nekünk a régi időkről. Igent mondtunk Elek György főszerkesztő felkérésére és szereppel készültünk a Magyar Kultúra Napja alkalmából, amibe becsatlakozott az egész osztály és a Szatmár Megyei Könyvtárban (ahova mindig örömmel megyünk) adtunk elő. Fókuszban a szatmári magyar kultúra állt. Ugyancsak felléptünk a Kölcsey Szavalóverseny megnyitóján, ami szintén szép élmény volt. Csapattagunk, Kristóf szavalt is, kategóriájában 3. lett. Sokat tanulunk, lassan kilépünk a komfortzónánkból és kérdezni is merünk, ha kell kamera előtt is. Ez is hatalmas lépés.

A múlt hét csütörtökén a Római Katolikus Püspökségen vártak minket, ahova mindenképp el szerettünk volna jutni. Fanea József plébános fogadott bennünket, majd legnagyobb örömünkre Schönberger Jenő püspök úr is köszöntötte az osztályt és elbeszélgetett az Áldottak csapatával az épület múltjáról, hálát adva, hogy a Jóisten akaratából otthonra talált iskolánk. Bementünk a kápolnába is, gyönyörű volt, megnéztük az oltárt, ami előtt egykor Petőfi Sándor és Szendrei Júlia esküdött, majd a plébános úrral bementünk a könyvtárba, olyan volt, mintha egy mesébe csöppennénk. Beszélgettünk, kérdéseket tettünk fel, megnéztük a legrégibb könyvet. Látogatásunk végén a Püspök úr áldását adta ránk, családunkra, közösségünkre és munkánkra. Biztatott minket, folytassuk, tudjunk meg minél többet az épületünkről, iskolánkról — mesél Imola, aki arra is rávilágított, hogy versenyt indítottak, Találj minél több Kölcseyt a suliban! címmel, valamint a Rákóczi Ferenc Általános Iskola másodikos diákjai, Török Enikő tanítónő vezetésével alkottak nekik. A héten iskolájuk 0–4 osztályos diákjainak rajzaiból, írásaiból készítenek kis kiállítást, a harmadikosokat és negyedikeseket meg is látogatják, levetítik nekik az iskola bemutatására készített kisvideókat, valamint azt az anyagot amit Szőcs Pétertől kaptak, állandó kiállításként nyitják meg. A kiállítás összeállításában Fülöp Emőke tanárnő. A versenybe benevezett csapatot az iskola teljes közössége támogatja, segít, Fülöp Emőke tanárnőnek külön köszönetet mondanak, amiért megrajzolta a csapat logóját, mely csodás lett. „Interjúkat is elkezdtünk készíteni. Egyet már megosztottunk, Szőcs Péterrel, jövő héten iskolánk igazgatónőjével, Pataki Enikővel készítünk interjút, valamint tervben van Boór Bélával is egy beszélgetés. Nagyon megható és szép válaszok érkeztek kérdésünkre: Miért jó kölcseys diáknak / tanárnak lenni?

Nem egyszerű tanulás és az iskolai tevékenységek mellett mindezt végigcsinálni, de nagyon jó a hátszelünk, sok támogatást kapunk a hetedikesektől, a kollégáktól, az igazgatónőtől, a diákszövetségtől és a szatmári közösségtől. Nagyon jó érzés látni, hogy felkérésünkre örömmel mondanak igen, szívesen meglátogatnak vagy szeretettel fogadnak. Ezek az élmények elraktározódnak majd és hatalmas lendületet adnak, amikor később, felnőttként hasonló fába vágják a fejszéjüket. Áldott jó munka ez! Tanárként is hálás vagyok, hogy igazgathatom, kísérhetem lépteiket’’ — összegzett Fehér Imola, aki büszkén ajánlja az érdekeltek figyelmébe a csapat közösségi oldalát, https://www.facebook.com/share/1D6W7Nd5br/ ahol a csapat tevékenységéről, az iskola történetéről kaphatnak bővebb információt.