A szabadság közös
Napjainkban, amikor Európa és az Európai Unió sorsa forog kockán az egymástól lényegesen eltérő politikai és gazdasági érdekek miatt, elkerülhetetlen, hogy szó essen az európai értékekről. Sokan aggódnak ezekért az értékekért, mások pedig igyekeznek megsemmisíteni ezeket. A belső ellentét minden közösségre jellemző, de ma sokan Európa önpusztítását is támogatják azzal, hogy egyre nyíltabban szolgálnak ki idegen érdekeket, korszerűtlenné vált ideológiákat. Mondhatjuk azt is, hogy törvények nélküli szabadságot hirdetnek, holott a törvények szerepe éppen a szabadság védelme, azé a szabadságé, ami nem létezik mindenki által elfogadott és betartott törvények nélkül. A törvényeknek a szabadságot, a rendet és a biztonságot kell védeniük.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy ma, Európában az egyének és közösségek képesek-e arra, hogy megvédjék szabadságukat és értékeiket. A magyar szabadságharcok nagy vezéreit és egyszerű katonáit elég nehéz lenne összehasonlítani a jelenlegiekkel. Annyi közös, hogy a nagyhatalmak minden korban megpróbálták elnyomni a kis népeket. Ez történik ma is. De a kis népek sohasem nyugodtak bele az elnyomásba, hanem mindig arra törekedtek, hogy mindenki számára elfogadható és betartható törvények szülessenek, mert ez a feltétele a szabadság megőrzésének. Ez az üzenetük a nagy forradalmaknak, a szabadságharcokban elesett hősöknek, és ez az üzenetük mindazoknak a ma élő embereknek, akik meg akarják őrizni az egyének és közösségek szabadságát.
Az elmúlt évtizedekben kezdtük azt hinni, hogy a fegyveres konfliktusok ideje lejárt, ma már nem fegyverekkel kell harcolni, hanem kiállással. Ekkor jött az orosz-ukrán háború, ami nem csak két ország sorsáról szól, hanem az egész világ sorsát befolyásolja.
Mit tehetnek azok az egyszerű emberek, azok a kis népek, akik nem igazán szólhatnak bele a nagyhatalmi érdekekbe? Talán annyit, hogy ne húzzák be a nyakukat, ne engedjék, hogy legázolják a kultúrájukat, ne hagyják azt, hogy Európa elveszítse keresztény jellegét! Ennek feltétele az, hogy egyre több legyen a közösségért áldozatot vállalni kész ember, akik számára fontos nem csak az egyéni, de a csoportérdek is.
A ma embere azonnali eredményt vár — arra hivatkozva, hogy egyszer él —, feladatai között viszont az is szerepel, hogy az általa elindított és részben felépített folyamatoknak pozitív hatásuk legyen a jövő generációk számára is. Ezekkel a gondolatokkal emlékezzünk az október 6-án kivégzett tábornokokra, és tanuljuk meg tőlük — akik közül többen nem magyarok voltak —, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, politikai színezete, társadalmi hovatartozása. A szabadságnak eszménye van, ami mindenek felett áll, éppen ezért közös.
Fotó: maszol.ro
(Zala György monumentális emlékműve, az aradi Szabadság-szobor)