A megújulás nem érhet véget

| október 31, 2024 | |

A tizenötödik században az egyháznak nagy befolyása volt a társadalomra. Mivel az emberek többsége tanulatlan volt, bármit el lehet hitetni velük, még azt is, hogy a bűnbocsátó cédulák megvásárlásával megválthatóak az emberi bűnök.

Luther ekkor állt elő az egyén-, ezzel együtt a közgondolkodás megreformálását elősegítő tézisével. Megújító szándékai között fontosnak tartotta a Biblia-fordításokat, hogy ne csak a főpapok olvashassák a Szentírást, hanem az egyszerű emberek is. Ezzel elindult ugyan a reformfolyamat, de hosszú időnek kellett eltelnie, amíg nem csak a gazdagok tanulhattak meg írni-olvasni, hanem az egyszerű emberek is. Semmilyen hatalomnak nem volt érdeke, hogy a fiatalok tanuljanak, elegendő volt annyit tudniuk felnőttkorban is, amennyi a munkájuk elvégzéséhez szükséges volt.

A reformáció több irányból is hatott a kultúrára. A latin nyelvű irodalom mellett megjelentek az anyanyelvű írások is. A Biblia-fordítások mellett egyházi versek és énekek születtek anyanyelven. A Biblia-fordítások az anyanyelv fejlődését is elősegítették. Fontos az értékek anyanyelven történő megmutatása, hiszen ezzel értékátadást és -mentést is végzünk. A klasszikus értékek megismertetése és megőrzése mellett fel kell fedezni a kortárs értékeket. Érvényesíteni kell a vallási és világi szempontokat.

Sokan még mindig nem fogadják el, hogy a mát csak a múlt ismeretével lehet megérteni. A reformáció alapelvét tekintve nem más, mint a megújulás. Ez a megújulás nem ér véget, hiszen a társadalom folyamatos átalakuláson megy át, ezekkel az átalakulásokkal együtt újul folyamatosan a lelki-szellemi élet is.

A civilizált ember százszázalékosan egyetért azzal, hogy állandó megújulásra, folytonos változásra van szükség. A mai társadalom annyiban különbözik a tizenhatodik század első felének a társadalmától, hogy abban az időben egy központi hatalomnak kellett az ember alárendelje magát, ma már különböző hatalmi erők telepednek ránk vagy igyekeznek befolyásuk alá sodorni. Sokszor úgy tűnik, ma is vannak olyan érdekek, melyek számára nem kedvező ha a fiatalok tanulnak, sokkal több eredményt érnek el, ha betanított munkásokkal, olcsón végeztetnek el feladatokat.

A reformációnak egyformán van világi és egyházi szerepe. Világi oldalon meg kell reformálni az oktatást, a közgondolkodást, hogy a tudatlan végrehajtókból legyenek értelmes, gondolkodó és előrehaladni vágyó emberek, akiket nem a hatalom irányít, hanem ők veszik a kezükbe az irányítást. Egyházi oldalon – akárcsak a reformáció kezdetekor – vissza kell térni a forrásokhoz, meg kell erősíteni az emberek hitét.

 

Ajánljuk még