Műsorpolitikánk célja az, hogy a lehető legszélesebb közönségréteg számára kínáljunk értékes, izgalmas és befogadható koncertélményeket, a klasszikus zene sokszínűségét és gazdagságát – vallja Kovács Emőke, a Dinu Lipatti Filharmónia menedzsere.

A szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia felújítása nemcsak kiegészíti a Pannónia Szálló korszerűsítési munkálatait, de a megújult történelmi városközpont arculatához igazodva egészíti ki az emblematikus városrészt. Mi az, ami megújult, és milyen forrásból történt a beruházás?

A felújítás során nemcsak az épület külső homlokzata és belső terei újultak meg, hanem a hangtechnika és a színpadi felszerelés is korszerűsödött. Mindez részben állami, részben önkormányzati támogatásból, valamint európai uniós források segítségével valósult meg. A Dinu Lipatti Filharmónia modernizálása egy európai uniós finanszírozású projekt keretében valósul meg, amelyet a Szatmár Megyei Tanács és a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatallal együttműködésben valósít meg. A CultuRO-HUb nevű projekt révén a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal felújítja a Dinu Lipatti Filharmónia épületének külső részét, míg a Szatmár Megyei Tanács új hangszereket szerez be, felújítja a meglévőket, valamint világítással, színpadtechnikával, hangosítással és digitális kottarendszerrel látja el a koncerttermet. A CultuRO-Hub projekt vezető partnere Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a további partnerek pedig: Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye, valamint Szatmár megye önkormányzata. A Szatmár megyére eső tevékenységek összértéke 1 890 000 euró, amelyből a saját hozzájárulás 37 800 euró.

Szükség van egy szép épületre, viszont legalább ugyanilyen szükség van egy jó zenekarra, jó karmesterekre és szólistákra ahhoz, hogy a hangversenyeknek közönsége is legyen. Hosszú ideig zenészhiány volt, mára ez a probléma megoldódott. Hogyan sikerült betölteni az üres helyeket?

A filharmónia folyamatosan hirdetett meghallgatásokat, és sikerült több fiatal, tehetséges muzsikust megnyerni, akik elhivatottsággal csatlakoztak hozzánk. Emellett együttműködünk zeneakadémiákkal is, így a pályakezdő művészek lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, szigorú válogatás, majd a kemény munka következik.

A komolyzene sosem volt a tömegkultúra része, a szatmári koncertek az utóbbi időszakban telt házasak lettek, a szabadtéri koncertek iránt is nagy az érdeklődés úgy, hogy a műsorokon a legszínvonalasabb zenei darabok csendülnek fel. Hogy sikerült ezt elérni?

A komolyzene valóban soha nem tartozott szorosan a tömegkultúrához, mégis örömmel tapasztaljuk, hogy Szatmárban az utóbbi időszakban egyre nagyobb az érdeklődés koncertjeink iránt – sok eseményünk telt házas, a szabadtéri hangversenyekre pedig hatalmas az érdeklődés. Ennek több oka is van. Az egyik legfontosabb tényező, hogy nagy hangsúlyt fektetünk az ismeretterjesztésre: rendszeresen szervezünk leckehangversenyeket, ahol a fiatalabb generáció is közelebb kerülhet a klasszikus zenéhez. Ezenkívül tudatosan széles műfaji palettát kínálunk – nemcsak hagyományos komolyzenei darabok, hanem különféle stílusú és korszakú művek is megszólalnak, így mindenki megtalálhatja a számára kedves zenét. Fontosnak tartjuk, hogy programjaink ne csak színvonalasak, hanem vonzóak is legyenek a közönség számára. Ezért világszerte elismert művészeket hívunk meg, akik nemcsak Romániában, hanem a legnagyobb nemzetközi színpadokon is fellépnek. A változatos és igényes műsorok, a kiemelkedő művészi teljesítmények, valamint a tudatos közönségépítés eredményeként sikerült elérnünk, hogy a komolyzene ma már egyre többekhez szól – és valódi közösségi élménnyé válik Szatmárban is.

Az értékeket közvetítő előadásokon és rendezvényeken nem mindig vesznek részt nagy számban a fiatalok – kivétel a filharmónia és a színház –, hogyan sikerül bevonzani a fiatalokat a koncertekre?

Tény, hogy az értékeket közvetítő előadások és rendezvények sajnos sokszor háttérbe szorulnak a fiatalok körében – azonban a filharmónia és a színház ezen a téren valóban kivételt jelent Szatmárban. Mi már több mint öt éve tudatosan és nagy figyelemmel foglalkozunk az új generációk nevelésével, hogy megismertessük és megszerettessük velük a komolyzenét. Nagy hangsúlyt fektetünk a nevelő hangversenyekre, ahol nemcsak zenét hallanak a fiatalok, hanem közérthető magyarázatokat, történeteket is, így könnyebben kapcsolódnak az előadott művekhez. Emellett tudjuk, hogy fontos megszólítani őket az ő nyelvükön is: filmzenékkel, izgalmas, rövid zenei bemutatókkal, valamint nyilvános főpróbákkal igyekszünk közelebb hozni számukra ezt a műfajt. Célunk, hogy a koncertélmény ne távoli, elvont dolog legyen számukra, hanem élő, izgalmas, érthető és befogadható – ennek köszönhetően egyre több fiatal tér vissza rendezvényeinkre, és alakul ki bennük a zene iránti nyitottság és igényesség.

Hogyan áll össze a koncertek repertoárja?

Koncertjeink repertoárja tudatos és átgondolt műsorpolitika mentén áll össze. Fontos számunkra a sokszínűség és a változatosság, ezért olyan programokat állítunk össze, amelyek a klasszikus zene különböző korszakait és stílusait ölelik fel – a barokktól egészen a 20. századi vagy akár kortárs művekig. Célunk, hogy minden hallgató megtalálja a számára kedves zenei világot, legyen szó jól ismert klasszikusokról, vagy ritkábban játszott különlegességekről. A repertoár összeállításánál figyelmet fordítunk arra is, hogy ne csak a hagyományos énekhang-, zongora-, hegedű- vagy csellószólókat hallhassa a közönség, hanem olyan hangszerek is reflektorfénybe kerüljenek, amelyek ritkábban kapnak önálló szerepet. Ezért rendszeresen műsorra tűzünk oboára, kürtre vagy hárfára írt versenyműveket is, bővítve ezzel a zenei palettát és új élményekkel gazdagítva a közönséget. Mindent összevetve: műsorpolitikánk célja az, hogy a lehető legszélesebb közönségréteg számára kínáljunk értékes, izgalmas és befogadható koncertélményeket, a klasszikus zene sokszínűségét és gazdagságát.

Amikor kortárs komolyzene kerül műsorra, hogyan válogattok a kortárs szerzők zenei anyaga között?

A kortárs komolyzene valóban egy szűkebb közönségréteget szólít meg, ezért nem jellemző, hogy rendszeresen kortárs műveket tűzünk műsorra. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a mai zeneszerzők hangja is időről időre megszólaljon, hiszen a zenei hagyomány élő műfaj, ami folyamatosan alakul, gazdagodik. Ezért időnként – óvatos arányérzékkel – egy-egy kortárs darabot „becsempészünk” a nagy klasszikusok mellé, hogy finoman szoktassuk a közönséget ezekhez az új hangzásokhoz. Célunk, hogy ezek az alkalmanként különleges hangulatú művek ne idegenként hassanak, hanem természetes részévé váljanak a koncertélménynek. Pontosan ezt a célt szolgálja a KontemporART Fesztivál kezdeményezés, amelyet azért karoltuk fel, hogy a nyári koncertidőszak alatt különböző helyszíneken, oldottabb formában adhassunk teret a kortárs zenének. Itt a közönség nyitottabb, a helyszínek különlegesek, és a műsor összeállítása is úgy történik, hogy az új zenei élmények befogadhatóbbak legyenek. Ez a fokozatosság, a körültekintő műsorválasztás és a megfelelő kontextusba helyezés az, amiben hiszünk – így építjük hosszú távon a közönség érdeklődését a kortárs zene felé.