Számadás – Halmosi Sándor
Eljött az idő a számadásra
vagy mi vesszük számba
túlzás nélkül
az összes megmaradt lélekkorcot
a világnak nevezett barakkban
vagy elfeledtetvén mi vétetünk számba
egész számba tört számba irracionálisba
amíg ki nem találnak újabb számokat
hátha
újabbnál újabb trükkök beetetések
mert éhes a test akár a szellem
éhesebb mohóbb mentől többet eszik
annál inkább
a másik kárára
Mennyi az árfolyam?
Mennyi árfolyam!
És mennyi jól öltözött bankár
– bár én nem nevezném jónak ami viselőjének nem sajátja –
részvényekkel kriptovalutával üzérkedő
pedig egyetlen kriptovalutába érdemes befektetni a versbe
hozam nélkül de az őrülettel szemtől szembe
milyen befektetéseid vannak Sándor
kérdezte a múltkor egy jó barát és milyen hozammal
de csalódnia kellett
Jefim angyalai alászálltak
vállamra ültek
minden bolondot megtalálnak az ő igen nagy buzgalmukban
Eljött az idő az elengedésre is
amíg minden mégoly bolondot is meg nem találnak
és ki nem okítanak az ő nagy bolondságukról
bizony el kell engednünk az ő kezüket
az ő nagy okulásukra – csupa szeretetből
mert igen nagy le nem róható hálával tartozunk mi őnekik
de törlesztenünk jó szívvel talán lehet
Nem láttuk meg az életfától a kereszterdőt csak amikor
hirtelen elhallgattak
a madarak a költők
a harangöntők
Haragosaiddal békülj meg és tedd minden vagyonodat
(szikével nyitott szívedet) a te minden haragosod kezébe
letétül
mert levétetik az mi nem közszemlére való
három nap után
négy nap után
egy fél örökkévalóság után levétetik
és felmegyen rögtön az árfolyam
Puszilj meg apa álmomban mielőtt elkezdesz verset írni
az biztos ihletet ad de én balga csak most teszem amikor
pirkad nem lesz ennek híja tudom mert Anna örök
és örök ez a ragaszkodás
és szerelmes nehézkedés
pedig hiábavalóságnak tűnik
éspedig egész biztosan tudom nem az
Most olvasom hogy infarktussal kórházba került egy amerikai
költő barátunk nem bírta a szíve
mindig ez van
tegnap még verset posztolt most meg a szív
a szikével nyitogatott
nevét hiába ne vegyük szánkra
eljött az idő a számadásra