Halkan esik, puhán száll a hó,

mint ezer apró fehér üzenet,

mindegyik mond valami jót,

csak érted hullik le csendesen.

A város fényben álldogál,

ablakok mögött ünnep lélegzik,

a szívekben lassan felragyog már

egy érzés, amit csak karácsony érint.

A hideg utcán mégis meleg van,

mert minden lépés hazafelé vezet,

és a sötétben valami hangtalan

mesét sző körénk: békét és szeretetet.

S amikor végre otthon kigyúl

a fenyő ágain a csillogó csoda,

érzed: ebben az égi, tiszta úr

ma minden emberhez kicsit közelebb szól oda.