Egy év a sorok mögött – így lettem az E-MIL mentorprogramjának része
Június 28-án, a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében mutatkoztunk be mi, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) mentorprogramjának résztvevői. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a tavaly meghirdetett Méhes György tehetségkutató pályázat harmadik helyezettjeként bekerülhettem ebbe a különleges tehetséggondozó programba.
A program 2024 szeptembere és 2025 júniusa között zajlott, ami az E-MIL szervezésében valósult meg. Két kiváló műhelyvezető, Márton Evelin prózamester és Vermesser Levente versmester kísérte utunkat az alkotásban. Az online térben találkoztunk – a Meet alkalmazáson keresztül –, de a képernyőn túli világban is igazi irodalmi közösséggé formálódtunk.
Hónapról hónapra újabb kihívásokkal találtuk szembe magunkat: írtunk haikut, szabadverset, szonettet és rövidprózát is. Egyre mélyebbre ástunk az irodalom világába, miközben minden egyes szöveg lehetőséget adott arra, hogy jobban megismerjem önmagamat és írói hangomat.Folyamatosan fejlődtem, új formákkal, stílusokkal és nézőpontokkal ismerkedtem meg.
A program különleges pillanatai közé tartozott a magyar költészet napjára készült videó, amelyben művészi módon fogalmaztuk meg, mit jelent számunkra egy-egy szó vagy fogalom. Tavasszal Székelyudvarhelyen felolvasóestet is szerveztek a program résztvevőinek, ahol ugyan nem tudtam személyesen jelen lenni, de örömmel hallgattam vissza a beszámolókat társaim szerepléséről.

Az egész év csúcspontja azonban a záróesemény volt Kolozsváron. Itt nemcsak elbúcsúztunk egymástól, hanem bemutattuk a közösen írt kisregényt is, amely a Fadrusz Metró Majré címet kapta. Harminc kéz munkája ez a szöveg – és mégis egységes, izgalmas, meglepő történet lett belőle. A bemutatót Márton Evelin moderálta, a részletek felolvasása mellett fuvolajátékommal én nyitottam meg az előadást, és később is kísértem a műsort, így az egész rendezvény egy még bensőségesebb, ünnepibb hangulatot kapott. A közönség számára egy különleges sakkfeladvány megoldására is lehetőség nyílt, amely a regény egyik motívumához kapcsolódott.

Az előadás résztvevői nem csak örömmel és a kisregénnyel, hanem kezeikben Szamos folyóirat júniusi számával térhettek haza.
Ez a mentorprogram nemcsak íróként formált, hanem emberként is. Barátokra leltem, és megtanultam hinni abban, hogy a szavaimnak helye van a világban.
Hága Jázmin,
a Szamos Diákirodalmi Kör társelnöke

