Bővült a Szatmár Megyei Múzeum állandó tárlata

Szeptember végén nyílt meg a Szatmár Megyei Múzeum második emeletén a történeti és néprajzi kiállítás, kiegészítve a nyár elején elkészült természettudományi, régészeti és helytörténeti tárlatokat. A látogatók modern és interaktív kiállításokon keresztül ismerhetik meg Szatmár megye múltját, kultúráját és néprajzi értékeit.

A nyáron megnyílt történeti rész a megye és a város középkori és újkori történetét mutatja be, a most megnyílt termekben ez a téma folytatódik a megye kulturális személyiségeinek és intézményeinek bemutatásával. Köztudott, hogy Szatmár megye mai és történeti területéhez a magyar irodalom számos személyisége, alakja kötődik. Csak a legnagyobbakat említve: itt született Kölcsey Ferenc és Ady Endre, itt találta meg szerelmét és házastársát Petőfi Sándor. De a sor folytatható Kaffka Margittal, Gellért Sándorral, Páskándi Gézával, Dsida Jenővel és Szilágyi Domokossal. Szülőhelyükön, egykori iskoláikban vagy emlékhelyeiken megyeszerte múzeumházak nyíltak, szobrokat és táblák állítottak. A megyei múzeum frissen megnyílt kiállításán Kölcsey, Petőfi és Ady emlékezete hangsúlyosan szerepel, mert relikviáik az intézmény gyűjteményét gyarapítják. Kölcsey Ferenc egy eredeti kézirata, költői babérkoszorúja, írókészlete és díszruhájának részletei még a költő rokonainak révén került a múzeum elődje, az 1892-ben alapított szatmárnémeti Kölcsey Kör múzeumába. Ady Endre érmindszenti keresztelési anyakönyvét és iskolai bizonyítványait a nagykárolyi piarista gimnáziumból a szülőházban 1957-ben kialakított kiállításkor gyűjtötték össze, majd innen került a megyei múzeumba. Egy további irodalmi érdekesség is található a múzeumban: Tompa Mihály kéziratos szerelmes versei és köszöntője olvasható Böszörményi Katalin, a város és a megye egy ismert befolyásos családjának leánya emlékkönyvében

Természetesen a múzeumi kiállítás a magyar irodalmi nagyságok mellett a román kultúrtörténet jelentős személyiségeit is bemutatja, ahogy külön termeket szentel a nagy múltú és jelentős szatmári színházi életnek és a zenei életnek. A szatmárnémeti színház építésekor a korszak egyik legmodernebb színháza volt, az elsők között lévén, amelyet elektromos árammal és forgószínpaddal láttak el. A kiállítótérben a látogató kényelmes színházi székeken megpihenve követheti végig a színjátszás történetét. A szatmári zenei élet múltját hangfelvételeken ismerhetik meg és értékes hangszereket is láthatnak. Érdekes és kihúzogatható fiókokkal, önálló felfedezésre bíztató kiállítás révén ismerhető meg a sajtó története, Steuer György orvos, könyvgyűjtő könyvtára révén pedig a könyvtörténet is. Egy harmadik külön terem a megyében működő fotográfusok munkáiból nyújt válogatást – a gyűjtemény archív üveg- és filmnegatívumainak száma több tízezerre tehető, feldolgozásuk még sok munkát ad a muzeológus kollégáknak. A történeti kiállítást egy hangulatos szalon-enteriőr, a kultúra, a politika és a helyi társadalmi elit mindennapi életének közös tere zárja, ahol zene, korabeli festmények és bútorok idézik fel a polgári életmódot.

A kiállítás a 20. század történetének bemutatásával fog folytatódni, amikor a frissen kialakított tetőtér berendezéséhez sikerül újabb forrásokat megpályázni.
A frissen megnyílt néprajzi kiállítás is csak részletét mutatja be a gyűjteményének, hiszen Szatmár megye sokszínű etnikai mozaikját és az ezt tükröző gazdag gyűjteményt nem lehet a most berendezett nyolc teremben kimeríteni. A megye három néprajzi régiót fed le: Avasság, Bükkalja és Szamos-síkság. Ez számos kulturális, etnikai és vallási különbséget eredményezett, de egyben kölcsönhatásokat is okozott és jelent mind a mai napig.

 

A mai Szatmár megyében az anyagi és a szellemi értékek a multikulturalitás jegyében keverednek, összhangban a vegyes etnikai és vallási képpel. A megye gazdag népi örökségében jelen vannak az egyes etnikai közösségek önazonosságát meghatározó elemek (nyelv, népviselet, folklór, hagyományok, építészet), és a kölcsönhatásokból származó vonások, amelyek a többi régió viszonylatában tesznek egy-egy itt élő közösséget igazán szatmárivá. A kiállítás rendezése ezen örökség gazdagságából és sokszínűségéből adódóan egyszerre volt könnyű és nehéz, a választás a bőség zavarával küszködött.

A felújított épület emeleti termeiben most csak az első rész nyílt meg, a manzárdban kialakított térben, további források bevonása esetén bővülni fog a néprajzi kiállítás. A most megnyílt rész a hagyományos kézművességre és foglalkozásokra fókuszál, így láthatjuk egy kádár-, egy kovács- és egy fazekasműhely szerszámait és termékeit, az utóbbiban a híres vámfalusi fazekas, Istvánfi Géza fazekasmesterről szóló film is látható. Egy külön kiállítási rész mutatja be a hagyományos háziipar fontos részét képező szövést, fonást és hímzést, azaz az öltözethez, a háztartáshoz és a gazdasághoz szükséges textíliák előállítását és díszítését. További önálló részeken mutatjuk be a szőlőtermelés és borászkodás eszközeit, köztük egy pince rekonstrukcióját, és a juhtartás és pásztorkodás tárgyi anyagát. Mindkét tevékenység jellegzetes szatmári tájegységekhez köthető és identitást meghatározó tevékenység.

A megnyílt kiállítás záró eleme a nagymama konyhája, ahol a hagyományos gasztronómia tárgyi világát lehet megismerni, felidézni, de egyes múzeumi események alkalmával kóstolni is. Ahogy a szellemi- és a tárgyi örökség is sok elemében tükrözi az etnikai, vallási sokszínűséget, a szatmári gasztronómia is sokrétű. Elődeink számos különleges és egyedi étket készítettek, amelyek amellett, hogy tükrözik a földrajzi körülmények által meghatározott sajátosságokat (pl. az erdős hegy- és dombvidéken tejtermék alapú ételek dominálnak, a legéltetésből adódóan, míg a síkságon a szántóföldi művelésben termelt gabonafélék), kulturálisan is sok mindent elárulnak arról a közösségről, amely készítette. A nagymama konyhája mindemellett a közösségeket meghatározó szokásokról is szól, a háziasszonyok által nagy szeretettel főzött ételek varázsáról, valamint az egyéni és a családi élet ünnepeiről.

Bátorítjuk a kedves látogatókat, hogy ne csak átrohanjanak a három emeletnyi kiállítási tereken, hanem térjenek többször vissza, és fedezzék fel részleteiben a természettudományi, régészeti, történeti és néprajzi kiállításokat, hiszen megannyi digitális tartalommal, VR-élményekkel és grandiózus makettekkel várják a látogatókat.

Az állandó kiállításokra a belépőjegy felnőtteknek 20 lejbe kerül, a 18 év alatti fiatalok, diákok és nyugdíjasok kedvezményesen, 10 lejért válthatnak jegyet, az akkreditált intézmények által szervezett csoportos látogatás esetén a diákjegy ára fejenként 5 lej. Az időszakos kiállításokra a belépőjegy felnőtteknek 10 lejbe kerül, a 18 év alatti fiatalok, diákok és nyugdíjasok kedvezményesen, 5 lejért válthatnak jegyet, forradalmárok, veteránok és fogyatékkal élők számára ingyenes a belépés. A Szatmár Megyei Múzeum (Vasile Lucaciu sugárút 21. szám) hétfőn zárva tart, a téli időszakban keddtől szombatig 9 és 17 óra között, vasárnap pedig 10 és 14 óra között látogatható.

 

Dr. Szőcs Péter Levente,
Szatmár Megyei Múzeum

 

Megjelent a Tessék, kérem! Szatmárnémeti novemberi számában