A cukorbetegség világszerte egyre több embert érint, és már nemcsak az idősebb korosztály problémája. A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a genetikai hajlam és a mindennapi stressz egyaránt hozzájárulnak a 2-es típusú diabétesz terjedéséhez. Milyen tünetekre érdemes odafigyelni? Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba? Hogyan előzhető meg a betegség, és milyen korszerű kezelési lehetőségek állnak ma a betegek rendelkezésére? – dr. Bzduch Márta diabetológus szakorvost kérdeztem.

Egyre gyakrabban halljuk, hogy nő a cukorbetegek száma. Mi áll ennek a hátterében?

Részben az életmódunk változása. Egyre több fiatalnál diagnosztizálnak 2-es típusú cukorbetegséget. Ebben jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód: a digitális eszközök elterjedése, valamint az olyan munkakörök számának növekedése, amelyek többnyire íróasztalhoz kötik, főként a fiatalokat. A másik fontos tényező a nem megfelelő táplálkozás, mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a cukorbetegség gyakrabban alakuljon ki, mint korábban. A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása egyébként mindig is gyakoribb volt, mint az 1-es típusú diabéteszé. Emellett az öröklött, genetikai hajlam is jelentős szerepet játszik. A 2-es típusú cukorbetegség esetében a genetikai meghatározottság és a családi halmozódás is hangsúlyosabb, mint az 1-es típusú diabétesznél.

Hogyan előzhető meg a 2-es típusú cukorbetegség?

Táplálkozással, rendszeres testmozgással és egészséges életmóddal. Természetesen senki nem garantálhatja, hogy egy stresszesebb időszakban, vagy egy családi halmozódás esetén az adott személynél nem alakul ki cukorbetegség. Az 1-es típusú diabétesz genetikai háttere nagyrészt tisztázott, a 2-es típusú cukorbetegség esetében azonban még nem teljesen ismert. Számos olyan gént azonosítottak már, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, de a genetikai háttér teljes feltérképezése még nem történt meg.

Milyen tünetekre kell odafigyelni, amelyek a cukorbetegségre utalnak?

A 2-es típusú cukorbetegség esetében az egyik jellemző tünet lehet a fokozott éhségérzet. Az érintett személy nagyobb mennyiségű ételt fogyaszt, mégis gyakran éhesnek érzi magát. Ehhez társulhat testsúlynövekedés is. Ennek hátterében többek között az inzulinrezisztencia állhat, amely kezdetben fokozott inzulintermelésre késztetheti a szervezetet. Jellemző tünet lehet az állandó, fokozott szomjúságérzet is. Ilyenkor az illető sok folyadékot fogyaszt, emiatt gyakrabban, illetve nagyobb mennyiségben ürít vizeletet. Az 1-es típusú diabétesz viszont általában rövid idő alatt, hirtelen alakul ki, ezért a tünetek is gyorsan jelentkezhetnek. Ilyenkor jellemző lehet a fokozott éhségérzet, a nagy mennyiségű ételfogyasztás mellett bekövetkező fogyás, a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, valamint a fáradtság, álmosság és levertség. Ezek a magas vércukorszint tünetei. Mivel a cukorbetegség, különösen a 2-es típusú diabétesz, hosszú ideig akár tünetmentes is lehet, a rendszeres vércukorszint-ellenőrzésnek és a szűrővizsgálatoknak nagyon fontos szerepük van.

Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?

Az 1-es típusú diabétesz esetében több olyan tényező is van, amely növelheti a betegség kialakulásának kockázatát. Veszélyeztetettebbek lehetnek azok a gyermekek, akiknek a családjában előfordul 1-es típusú diabétesz, illetve akik három hónapos koruk előtt nem, vagy csak rövid ideig részesültek természetes táplálásban. Bizonyos vírusfertőzések – például a mumpsz, a bárányhimlő vagy akár a Covid-fertőzés – szintén szerepet játszhatnak. Egyes kutatások a nitriteket tartalmazó ivóvíz fogyasztását is összefüggésbe hozták a betegség kialakulásának kockázatával. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy önmagában a genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy a gyermeknél vagy a fiatal felnőttnél biztosan kialakul az 1-es típusú cukorbetegség. Ahhoz, hogy a genetikai hajlam tényleges betegséggé alakuljon, egy vagy több környezeti tényező jelenléte is szükséges lehet. A 2-es típusú diabétesz esetében jellemző kockázati tényező az örökletes hajlam, a túlsúly, valamint a mozgásszegény és stresszes életmód. A családi halmozódás itt is fontos szerepet játszik, ezért ha valakinek a családjában előfordult cukorbetegség, érdemes nagyobb figyelmet fordítania a megelőzésre és a rendszeres szűrésre. Megkülönböztetünk úgynevezett másodlagos, vagyis szekunder diabéteszt is, amely bizonyos betegségek következtében alakulhat ki. Ilyen lehet például egy hasnyálmirigy-gyulladás vagy más, a hasnyálmirigyet érintő megbetegedés. Külön kategóriát jelent a terhességi cukorbetegség. Ez a szülést követően sok esetben megszűnik, azonban később jelentősen növelheti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Ezért azoknak a nőknek, akiknél a terhesség alatt cukorbetegség alakult ki, később is érdemes rendszeresen ellenőriztetniük a vércukorszintjüket.

Milyen szövődményeket okozhat a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt cukorbetegség?

A kezeletlen, rosszul kezelt vagy elhanyagolt diabétesz számos szövődményhez vezethet. Az egyik ilyen az idegek károsodása, vagyis a diabéteszes neuropátia, ennek kezdeti tünete lehet a zsibbadás, később pedig a végtagok érzéketlenné válhatnak, illetve erős fájdalom is jelentkezhet.

A szövődmények másik nagy csoportját a kis- és nagyerek károsodása jelenti, vagyis a mikro- és makroangiopátia. A mikroangiopátia elsősorban a vesét és a szemet érintheti. A veseműködés fokozatosan romolhat, súlyos esetben pedig veseelégtelenség alakulhat ki, amely akár dialízis szükségességéhez is vezethet. A szem esetében látásromlás, illetve vérzés jelentkezhet, súlyos esetben pedig akár a látás elvesztése is bekövetkezhet. A makroangiopátia a nagyobb erek károsodását jelenti. Érintheti az agyi ereket, a szív koszorúereit és a végtagok ereit is. Ennek következménye lehet például stroke, szívinfarktus vagy alsó végtagi érszűkület. Az erek falában kialakuló érelmeszesedés és a koleszterin lerakódása tovább szűkítheti az ereket, ezáltal rontva a vérkeringést. Különösen veszélyes, ha a diabétesz dohányzással is társul, mert ilyenkor az érrendszeri szövődmények kockázata tovább növekszik. Az alsó végtagi érszűkület súlyossága több stádiumban alakulhat ki. Kezdetben járáskor jelentkező fájdalom, később nyugalmi fájdalom, hideg végtag és a szövetek károsodása jelentkezhet. Súlyos esetben fekélyek, fertőzések, szövetelhalás, illetve akár szepszis is kialakulhat. Ha a beteg nem kap időben megfelelő kezelést, a folyamat akár életveszélyessé is válhat.

Milyen gyakran ajánlott vércukorszintet ellenőrizni azoknak, akik még nem cukorbetegek?

Ha valakinek olyan tünetei vannak, mint az állandó fáradtság vagy aluszékonyság, a fokozott szomjúság, illetve a gyakori vizelés, érdemes ellenőriztetni a vércukorszintjét. Ilyen esetben nem feltétlenül elegendő csupán a reggeli vércukorszintet megmérni, hiszen előfordulhat, hogy az éhomi érték még normális, étkezés után azonban jelentősen megemelkedik.

Tehát előfordulhat, hogy valaki nem is tudja, hogy magas a vércukorszintje, és évekkel később a szövődmények alapján derül csak ki. Ezért, ha valakinek cukorbetegségre utaló tünetei vannak, az étkezés utáni vércukorszint ellenőrzése is fontos lehet. Ezt általában az étkezést követő 1–2 órában érdemes mérni. A laboratóriumi vizsgálat során ezt nem minden esetben végzik el automatikusan, ezért szükség esetén külön jelezni kell az orvosnak.

Az étkezés utáni vércukorszint otthoni vércukormérővel is ellenőrizhető. A lényeg, hogy ne csak az éhomi vércukorértékre figyeljünk, hanem arra is, hogyan reagál a szervezet a táplálékbevitelre.

A cukorbetegeknek egyáltalán nem szabad édességet enni?

A cukorbetegek is fogyaszthatnak édességet, csak meg kell tanulniuk, hogyan és milyen mennyiségben. Számos növényi eredetű vagy más édesítőszer áll rendelkezésre, amelyekkel a cukor részben vagy egészben kiváltható. A hozzáadott cukor és a méz fogyasztása nem javasolt nagy mennyiségben, és érdemes kerülni azokat az élelmiszereket is, amelyek gyorsan és jelentősen megemelik a vércukorszintet. A glikémiás index (GI) azt mutatja meg, hogy egy szénhidráttartalmú élelmiszer milyen gyorsan és milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet a szőlőcukorhoz viszonyítva. A magasabb glikémiás indexű élelmiszerek általában gyorsabban emelik meg a vércukorszintet. Ha egy édességet úgy készítünk el, hogy cukor helyett megfelelő édesítőszert használunk, akkor az édesség iránti igényt úgy is kielégíthetjük, hogy közben csökkentjük a hozzáadott cukor mennyiségét. Ma már nagyon sok cukrászdában is találunk cukormentes vagy édesítőszerrel készült süteményeket. Az inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében a gyors hatású inzulin segítségével az étkezés szénhidráttartalmához igazítható a szükséges inzulinmennyiség, ennek megfelelő beállítása egyéni, és diabetológussal történő egyeztetést igényel.

A rendszeres testmozgás segít a cukorbetegeknek?

Nagyon sokat segít. A rendszeres testmozgás csökkenti az inzulinrezisztenciát, és javítja a szervezet szénhidrát-felhasználását. Különösen a 2-es típusú cukorbetegség esetében van nagy jelentősége, hiszen közvetlenül befolyásolja azokat a folyamatokat, amelyek a betegség kialakulásában is szerepet játszanak. Az 1-es típusú diabétesz esetében is fontos a rendszeres mozgás, különösen akkor, ha túlsúly is fennáll. Emellett a testmozgásnak a cukorbetegség megelőzésében is kiemelt szerepe van. Nem feltétlenül kell intenzív edzésre vagy konditermi mozgásra gondolni. Már a rendszeres séta, a kerékpározás vagy a futás is sokat számít. Ha valaki nem szeretne kimozdulni otthonról, akkor otthon is végezhet egyszerű, rendszeres mozgásformákat. A legfontosabb, hogy a mozgás a mindennapok részévé váljon.

Milyen új kezelési lehetőségek vagy technológiai fejlesztések segítik a cukorbetegek életét?

Az egyik legfontosabb technológiai fejlődés a folyamatos glükózmonitorozás, vagyis a folyamatos vércukorszint-mérés. Ezek a szenzorok a nap 24 órájában követik a glükózszint alakulását, és nemcsak az aktuális értéket mutatják, hanem azt is jelzik, hogy a vércukorszint milyen irányba változik: emelkedik vagy csökken. Ez azért nagyon fontos, mert a változás irányának ismeretében időben lehet reagálni, és megelőzhető a túl magas vagy akár a túl alacsony vércukorszint kialakulása. Egy jól képzett, tudatos cukorbeteg a szenzor segítségével jelentősen javíthatja a vércukorszintjének beállítását és a mindennapi életminőségét. A másik fontos lehetőség az inzulinpumpa. Ennek segítségével folyamatosan, kis mennyiségekben juttatható inzulin a szervezetbe, az előre beállított igényeknek megfelelően. Az inzulinpumpa természetesen nem gyógyítja meg a cukorbetegséget, hanem pontosabbá és rugalmasabbá teheti az inzulinkezelést. Ugyanakkor a pumpa használata mellett is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, az elfogyasztott szénhidrát mennyiségének pontos kiszámítása és az étkezésekhez szükséges inzulin megfelelő beállítása. A korszerű technológiák tehát nagy segítséget jelentenek, de a tudatos önmenedzselést nem helyettesítik.

Milyen lelki terhet jelent a cukorbetegség és hogyan lehet ezzel megküzdeni?

Ez egy nagyon fontos kérdés. A cukorbetegség komoly lelki terhet jelenthet, különösen annak a szülőnek, aki megtudja, hogy gyermeke diabéteszes. Az első kérdés sokszor az: hol hibáztam, mit csináltam rosszul? A válasz pedig az, hogy sehol. Semmit nem csinált rosszul. A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni, és sok esetben a környezeti tényezőket sem tudjuk teljes mértékben megváltoztatni. A legnagyobb probléma akkor jelentkezik, amikor a szülők nehezen tudják elfogadni a betegséget. A gyermek is nehezebben fogadja el a helyzetet, ha azt látja, hogy a család számára a diabétesz egy állandó félelmet és szorongást jelent. Az 1-es típusú diabétesz esetében különösen fontos, hogy a család a lehető leghamarabb elfogadja az új helyzetet, és megtanuljon együtt élni vele. Ahol a szülő természetes helyzetként kezeli a betegséget, és azt közvetíti a gyermek felé, hogy „nincs más választás, megyünk tovább és megtanuljuk kezelni”, ott a gyermek is hamarabb alkalmazkodik. Könnyebben beilleszkedik a mindennapokba, és hamarabb természetesnek tekinti az új életmódot. A 2-es típusú diabétesz esetében, amikor valaki először kerül orvoshoz, gyakran két dolog aggasztja: „Most biztosan inzulint fogok kapni?” és „Mostantól mindent megtiltanak, amit szeretek enni?” Egyik sem feltétlenül igaz. A megfelelő étrend nagyon sokféle ételt megengedhet, természetesen megfelelő mennyiségben és arányban, és a kezelés sem minden esetben inzulinnal kezdődik.

Sokszor maga az ismeretlen élethelyzet jelent lelki terhet. Ezen úgy lehet a legtöbbet segíteni, ha minél több megbízható információt szerzünk a betegségről, megtanuljuk annak kezelését, és nem zárkózunk el attól, hogy segítséget kérjünk és továbbra is teljes életet éljünk.

Milyen tévhitek vannak a cukorbetegséggel kapcsolatosan?

Rengeteg tévhit él a cukorbetegséggel kapcsolatban. Az egyik például az, hogy aki egyszer inzulinkezelést kap, annak egész életében inzulint kell használnia. Ez nem minden esetben igaz: a kezelés a betegség típusától és az egyéni állapottól függően változhat. Egy másik gyakori tévhit, hogy a cukorbetegség fertőző. Előfordul, hogy valaki nem engedi a gyermekét egy cukorbeteg gyermek mellé ülni, mert attól fél, hogy „elkapja” a betegséget. A cukorbetegség azonban nem fertőző, nem terjed egyik emberről a másikra.